elzárás fn 4A
1. ’az elzár igével kifejezett cselekvés’ ❖ [a sereg egy része] hátúl kerlvén az ellenségnek, annak el-zárására törekedik (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 11).
1a. (kissé rég) ’az a művelet, amelynek során vmely dolog, kül. tárgy bezárását v. lezárását elvégzik, ill. e művelet eredménye’ ❖ [a vízfolyás] olyan erős és rohamos, hogy rajta vízi járművekkel megállani, verőgéppel dolgozni, szóval az elzárást végrehajtani annyi nehézséggel és küzdelemmel jár, hogy ez a vízszín kiegyenlítődése előtt csak a legritkább esetben sikerül (1893 PallasLex. CD02) | az ajtószárnyak (fores) csapokon forogtak s az elzárás belülről vagy a küszöbbe letolható reteszek (pessuli) segítségével történt (1902 ÓkoriLex. CD28) | [néha több csiga] olyan közel telepszik meg egymáshoz, hogy az egyiknek a háza szinte elzárja a másiknak a nyílását. Ez az elzárás a letelepedés után természetesen nem tökéletes, megmarad a csatornanyílás és ebből egy cső nő ki, amely nagyon hasonlít valami féreg csövéhez (1933 Az állatok világa ford. CD46).
2. (/ritk) ’a kereskedelmi forgalomban v. közlekedésben hatóságilag elrendelt zárlat, ill. bojkott’ ❖ Magyarország Bécsbül, Austriábul ’s a’ t. sok hasznot huz, mit a’ mult esztendei egy darab ideigi elzárás minden kétségen tul teszen, mert minden csüggött, midőn kivinni ’s eladni nem lehete (1831 Széchenyi István CD1501) | A gabonakivitel elzárásának megszüntetését örömmel értettem soraiból, mert ezáltal élelmiszerek hiánya miatt sanyargatott polgáraink enyhülést nyerendenek (1849 Századok CD58) | a délnémet államok, melyek Schweizzal határosak, határzárláshoz fognának nyulni, hogy Schweizot garantiákra kényszeritsék. Ha ez az elzárás foganatositását elnézi, a német szövetséggyülés venné át a garantiák kivánását (1853 Budapesti Hírlap C7811, 395) | Azokért, akik a múltban vagy a jelenben Isten és a Haza nevében indultak utolsó útjukra, nem kondultak meg Nyugaton a szabadság harangjai, azokért nem apelláltak a parlamentben, azokért nem indított mozgalmat a világsajtó és nem hirdettek gazdasági elzárást (1978 Fehérváry István 1047001, 121).
2a. ’járvány terjedésének megakadályozására hatóságilag elrendelt közlekedési tilalom, zárlat’ ❖ egybe sereglett a tanulóság, s a Váci utcán végig, egész a Nagy Kristófnak nevezett házig húzódott, oly céllal, hogy dr. Stáhlyra ráütnek, mivel azt tartották róla, hogy ő lévén a kolerai-direktor, ő egyenes oka az elzárásnak (1831 Kazinczy Ferenc 7163032, 568) | A konstanczinápolyi levelezők elzárást és vesztegeltetést ajánlanak; szóról szóra miket az elébbi cholerák alkalmával használtunk (1847 Hetilap CD61) | Még eleven lehetett az 1831-es kolera emléke, az elzárás, a Tisza áradása, a szénatermés pusztulása (2002 Hanusz Árpád et al. CD36).
3. (Műsz) ’a víz lefolyását v. kiáradását akadályozó építmény, gát’ ❖ némi fogalmat már is alkothatunk arról a nagy műről, mely a Duna legrakonczátlanabb szakaszának megzabolázására volt hivatva. Az eredeti tervezetek szerint építendő volt ugyanis: 27 kisebb-nagyobb elzárás összesen 18.185 méter hoszszal (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Az elzárást az árvíz szine fölé emelik, hogy az árvíz az ágba be ne hatolhasson (1912 RévaiNagyLex. C5700, 30) | ideiglenes elzárásokat kellett a mederbe építeni és a patak vizét facsatornákban oldalt elvezetni (1967 Boronkai Pál CD52) | a dunacsúnyi elzáráson újabb műtárgyak építését fejezték be, ezeken keresztül biztosítható lenne a dunai vízhozam legalább felének átadása (2002 Magyar Hírlap CD09).
4. (rég) ’rabok őrzésére szolgáló épület(rész)ben való fogva tartás mint büntetés’ ❖ Minekutána a’ gyarmati összeköttetés’ megszűntével az anyaország’ vérengző törvénykezése megszűnt, ’s az elébb annyi esetekben használt halálos büntetés’ helyébe, mind inkább hosszas elzárás használtatott (1839 Figyelmező C0153, 69) | mindenki megszokja ama’ gondolatot, hogy elzárás vagy nyaktiló által ártalmatlanná tétethetik a’ hatalomtartónak ellenében (1842 Pesti Hírlap CD61) | a javíthatatlanoknál […] határozatlan tartamu elzárás alkalmazandó (1893 PallasLex. CD02).
4a. (Jog) ’〈szabálysértésért, kihágásért kirótt (enyhe) büntetésként:〉 rövid ideig tartó szabadságvesztés’ ❖ szabadság büntetés öt fokozatban, ugymint fegyház, mely élethosszig s illetőleg 2–5 évig tart; államfogház egy naptól 15 évig; börtön 1–10 évig; fogház 3. hótól 5 évig; elzárás 24 órától 1 évig (1874 Athenaeum C8397, 2940) | Ha az alezredes úr elfog, elítélhetnek pár napra egyenruha tiltott viseléséért, kihágás, száztizenötödik paragrafus, három-négy napi elzárás (1928 Molnár Ferenc² 9453003, 63) | a [határsértő] férfiakat valószínűleg öt nap szabálysértési elzárással sújtják, majd kitoloncolják (1994 Magyar Hírlap CD09).
Sz: elzárási.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.