elzárkózik tn ige 14a10
1. ’bezárja magát, bezárkózik vhova vki’ ❖ [az asszony] minden eſztendben, mikor az a’ nap fordúl-el, a’ mikor az Ura elhagyta, elzárkozik, nem bocsát ſenkit magához (1794 Kazinczy Ferenc ford.–Goethe C2545, 12) | a’ Nagy Tatárországi király elzárkozott egyedül szobájába (1829 Vörösmarty Mihály ford. 8524424, 144) | Az ily betegek rendkivül gyanakodók. Ha bárki, értem egy férfi, kisérné kegyedet: azt hinné, hogy az rendőr vagy törvényszéki tiszt s elzárkóznék (1884 Szász Károly² ford.–Black C3845, 148) | a fejedelem nem zárkózhat el fényes udvarába (1925 Nagy Endre CD10) | Lóczy [Lajos] nem a tudomány elefántcsonttornyában elzárkózva volt kíváncsi a természeti folyamatokra, hanem mindig kereste az összefüggéseket az ember és a természet sokszálú kapcsolatában (2000 Természet Világa CD50).
2. ’〈személy v. közösség〉 másoktól, a külvilágtól elfordulva, elszigetelődve saját magába zárkózik’ ❖ El-fut, ’s el-merlvén ſzemei könyvekben, El-akar zárkozni a’ magasb hellyekben (1789 Kovács Ferenc¹ ford.–Boileau C2756, 41) | Debreczen’ lakosai […] elzárkózva eddigelő a’ világtól, kerülték a’ másokkali érintkezést, féltek a’ változástól (1841 Athenaeum C0022, 605) | A magányt enyhíthetjük, ha nem zárkózunk el mások társaságától (1998 Új Könyvek CD29).
3. ’〈személytől, embercsoporttól〉 a vele való közösséget, érintkezést elutasítva távol tartja magát vki’ ❖ a német szövetséghez csatlakozni annyit tesz, mint Angliától elzárkózni (1842 Kossuth Lajos CD32) | mennyire hiábavalók azok a félelmek, a melyek önt arra birták, hogy elzárkózzék előlem és a melyek most tartózkodóvá teszik magaviseletét (1884 Budapesti Hírlap júl. 16. C4731, 3) | [a falusi kispolgárok] mereven elzárkóznak a néptől, gőgösen elnéznek a rongyos és éhező nép felett (1937 Féja Géza 9138002, 60) | a gazdagabbak nemritkán elzárkóztak a lesüllyedt-elszegényedett rokontól (2000 Magyar néprajz CD47).
4. ’〈annak kif-ére, hogy vmely hatást v. vmely (erős hatású) dolgot nem enged közel magához〉’ ❖ Guatemala, csaknem elzárkozva a’ szomszédok’ behatásai előtt, saját visszavonásainak [= viszályainak] van hagyatva áldozatúl (1841 Athenaeum C0023, 405) | Pap létére sem zárkózott el a szabadelvűségtől (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | a legértelmesebb nők sem zárkózhatnak el a szerelem érzelmei elől (1883 Ozoray Árpád 8343001, 38) | a nemzeti vonások konzervatív megőrzésére és kifejezésére törekvő, minden nyugati hatástól dacosan elzárkózó [irányzat a magyar irodalomban] (1913 Babits Mihály C0696, 151) | Ha túl szkeptikusak vagyunk – különösen olyan új ötletek elvetésével, melyeket megfelelő módon nem ellenőriztünk –, elzárkózunk a tudományos haladás elől (1995 Természet Világa ford. CD50).
5. ’〈annak kif-ére, hogy elutasít vmit, ill. vminek a megtételére nem hajlandó vki v. vmely intézmény, közösség〉’ ❖ annak hirére, hogy már a’ főváros körül is mutatkoztak volna e’ kórság [ti. a kolera] jelenségi, sebesen elhagyá az udvar Madritot , ’s 12 mérföldre Rio-Frio kis kastélyba vonult, hol minden tovább közlekedéstül elzárkozik (1834 Jelenkor C0227, 470) | az országgyülés tudvalevőleg elzárkózott attól, hogy Kossuthot az ország halottjának nyilvánitsa s az ország költségén temesse el (1910 Budapesti Hírlap dec. 6. C4698, 7) | Mire Helferék házához ért, már odáig jutott, hogy még a férjhezmenés elől se kívánt mereven elzárkózni (1936 Berczeli Anzelm Károly 9045013, 44) | A német kancellár elzárkózott attól, hogy véleményt nyilvánítson spanyol belpolitikai kérdésekben (1995 Magyar Hírlap CD09).
Vö. CzF. elzárkozik; ÉrtSz.; ÉKsz.