emberbarát fn és mn 3A4
I. fn
1. (jelzőként is) ’az egyetemes emberszeretet eszméjét valló és követő személy’ ❖ itt fekſzik itt [ti. a szociálisan érzéketlen igazságszolgáltatásban] az Orſzágoknak és Státusoknak azon bibéjek eltakarva, melylyet egygy emberbarát fájdalommal kénteleníttetik felfedezni (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1868, 301) | Mi némü vitézséggel viaskodtanak legyen ők [ti. a bécsi diákok] ezenn vár-falakonn amaz hires Sorbait Pál Orvosnak és Ember-barátnak […] vezérlése alatt (1797 Bécsi Magyar Merkurius C0346, 1329) | Mindenfelé terjednek a’ görög egyesületek, mellyeken Franczhonban három párt dolgozik, ugymint: a’ legitimisták, Chateaubriand ihletéseitől lelkesülve; a’ lyoni cath. propaganda, mellynek ideálja a’ szultánt cath. hitre tériteni, és az emberbarát Eynard uré, tiszta emberszeretetből (1841 Pesti Hírlap CD61) | 1882 nyarán néhány ember barát buzgólkodása 20 fővárosi iskolásgyermeknek adta meg a módot arra, hogy Nagymaroson megedződjenek (1925 RévaiNagyLex. C5713, 780) | a nemes emberbarátok alamizsnája (1995 Magyar Hírlap CD09).
2. (rég) ’felebarát, embertárs’ ❖ Talám ſemmi jól gondolkodó ember’ barát ſem magyarázza azt nékem roſzſzul, ha azt erősítem, hogy a’ köz-jót illet magános rendeléſek által […] a’ községnek javára lenni kivántam (1786 Kónyi János ford.–Tessedik C2734, 269) | Kedves nekem, hogy oly hevűlve szólsz Emberbarátid’ sorsaik felől (1826 Kölcsey Ferenc C5247, 199) | leróttam […] emberbarátom iránti […] tartozásomat (1863 Kazinczy Gábor C0216, 240) | Aki nem segéli nem pártolja más nyáját, legelőjét, emberbarátja jussát, – mi ne tudnánk? – elveszti a magáét is (1952 Illyés Gyula 2051004, 19).
II. mn
1. ’az egyetemes emberszeretetet kifejező 〈eszme〉, ill. ezt az eszmét hirdető v. annak megvalósulását szolgáló 〈cél, rendelkezés stb.〉’ ❖ A párizsi kommün résztvevői körülbelül annyit értettek a közgazdasághoz, mint Hugo Victor, amikor emberbarát verseit írta (1932 Cs. Szabó László CD10) | Eötvös [József] a harmincas és negyvenes évek romantikus, emberbarát eszméiből merített (1939 Cs. Szabó László CD10) | Miközben [Michael Maier] „felmondta” a hermetikus-neoplatonista világképet, műveiben nemegyszer hangsúlyozta az új tudományra váró filantróp, emberbarát célokat (1978 Szőnyi György Endre 1150002, 126) | az emberbarát, felvilágosult abszolutizmus (1998 Poór János CD17).
2. ’az ember igényeihez igazodó, ill. a kényelmét v. egészségét szolgáló 〈dolog〉’ ❖ A füstben a főbb elemeken kívül mintegy négyezer vegyület található – hihetetlen a vegyületek száma –, és azt gondolom, ezek közül egyikre sem mondhatjuk azt, hogy valamilyen formában emberbarát lenne (1999 Országgyűlési Napló CD62) | az egyszerű, emberbarát technológiának a használata a mai számítástechnikai apparátus mellett nem jelent problémát, csak egy kis szemléletbeli módosítást igényel, tehát hogy a vállalatok a dolgozóik adatait ne szórják szanaszéjjel a különböző adatfeldolgozó cégeknél (1999 Országgyűlési Napló CD62) | Formatervezés az egészségünkért – Emberbarát megoldások (2002 Lakáskultúra CD39) | fontos az akadálymentesítés, amely jó nemcsak a valamilyen fogyatékossággal élők számára, de jó az idős emberek, a kisgyermekes szülők számára is. Legyen emberbarát a környezet! (2004 Országgyűlési Napló CD62).
3. (ritk) ’olyan 〈(háziasított) állat(faj)〉, amely az ember közelségét kedveli’ ❖ Számos érdekes etológiai tudnivaló is szerepel a képes könyvben, például arról, miként vonzódnak az amúgy is emberbarát delfinek a terhes nőkhöz (1995 Új Könyvek CD29) | A közel fél évszázada indult novoszibirszki kísérletekben a róka, majd a patkány a háziasítás lassú folyamatát kikerülve a kutyához hasonlóan emberbaráttá vált (2007 Népszabadság febr. 10. C7855, 8).
Sz: emberbaráti, emberbarátság.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.