emberfaj fn 4A8
1. (kissé rég, Áll) ’az emberfélék családja egyetlen nemének, a Homo nemnek vmely faja’ ❖ Annyit tán biztossággal állithatunk, hogy az Angliában, Dániában, Belgiumban, Franczia- és Németországban talált ős koponyák a jelenkoritól eltérő emberfajra mutatnak (1863 A Hon 8600001, 2) | A geológiai harmadkor után beköszöntött negyedkorban (quartär), vagyis kb. 1/2 millió évvel ezelőtt, mai ismereteink szerint még nem élt a Homo sapiens, hanem csak alacsonyabb szervezetű anthropoidszerűbb emberfajok (1944 Hillebrand Jenő C7969, 53) | a két ősi emberfaj hosszú időn át gyakorlatilag ugyanazt a területet lakta Afrikában az 1,8–1 millió évvel ezelőtti időszakban. Nincs igazi magyarázat arra, miért vándoroltak az erectusok és miért nem az alig kisebb agykapacitású habilisek (2000 Természet Világa ford. CD50).
2. (kissé rég) ’a főemlősök közül az értelmileg legfejlettebb élőlény, ill. ezen élőlények faja, az ún. értelmes ember (Homo sapiens)’ ❖ bizonyos esetekben az emberfaj’ szemei igen élesek (1835 Kölcsey Ferenc C2794, 4) | Az emberfajt, mikor el kellett helyezni az élőlények rendszerében, ahol minden egyéb fajtának már két neve volt, az optimista XVIII. század Homo Sapiensnek nevezte el (1939 Szerb Antal 9668015, 99) | a többeredet (poligenézis) […] szerint az egységesen kialakult emberfaj beszéde több helyen keletkezett (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).
3. (nem szakny) ’〈a régen (nagy)rassznak nevezett földrajzi változat, ill. az abba tartozók típusának v. összességének megnevezéseként:〉emberfajta’ ❖ A hunokat illetőleg ugyan kétséget nem szenved, hogy mongol faj voltak […]. A magyarok pedig a caucasusi emberfajhoz tartoznak (1843 Szontagh Gusztáv C4063, 118) | A négerek oly emberek (nem), kiknek testszine fekete (ebben külömböznek a többi emberfajtól, ez tehát a fajkülömbség.) (1897 Riedl Frigyes 8393010, 36) | Alpi emberfaj. Már Retziusnak feltűnt a mult század negyvenes éveiben, hogy az Alpok táját rövidebbfejű, alacsonyabb termetű, barnább színű emberek lakják, mint Észak-Németországot, Svédországot stb. Az európai embernek ezt a változatát ő rhaeto-szláv típusnak nevezte (1935 RévaiNagyLex. C5717, 51) | Igen elterjedt az a monda, amely az agyagemberek szárításának, ill. égetésének menetét mondja el, s így a különböző színű emberfajok kialakulását magyarázza. (1977 NéprajziLex. CD47) | Az 1877-es Állatország [című tankönyv] fekete aethiopiai, néger vagy szerecsen, sárga vagy mongol és fehér, kaukazusi vagy középföldi emberfajt jellemez (1999 Természet Világa CD50).
4. ’vmely tulajdonság, sajátosság v. vmely csoporthoz tartozás alapján elkülönülő típusba tartozó emberek csoportja v. összessége’ ❖ [a titkok] csak gyarló maradványai annak, a’mit az emberek eggykor tudtak és tettek, míg planetánknak utolsó catastrophja ezen nemesbb emberfajnak [ti. a régi bölcseknek] véget hozott (1816 Kazinczy Ferenc ford.–Wieland C2530, 17) | vannak bántóan jókedvű költők; röviden Horatiusoknak szeretném a szemet hunyók ez emberfaját hívni (1908 Hatvany Lajos CD10) | A közönség, amelyik két részre oszlik, nézőre és szurkolóra. A nézőről – játékvezetői szemmel – kevés szónak kell esnie itt, minthogy ő ma már csak kivesző emberfaj, nagy kivétel (1974 Zsolt István 9808004, 204).
5. ’〈az emberiség összességének, az emberi nemnek a megnevezéseként〉’ ❖ Én úgy hiszem, hogy ez a’ Munkám […] alkalmatos lesz, elaljasodott ’s elaljasított emberfajunkon valamit nemesíteni (1820 Kazinczy Ferenc C2570, 30) | az emberfaj művelésének ügye ma már olly hatalommal kezd terjedezni, hogy ha bár száz óriás akarná azt elfojtani, nem fog sükerülni (1847 Pesti Divatlap C5841, 1570) | a társadalmi mozgalmak az emberfaj lelki életének tüneményei (1905 Népszava máj. 31. C7892, 5) | aggódunk sokan a csodálatos alkotások és szörnyűséges önmérgezések, rombolások végletei között viaskodó emberfaj megmaradásáért, jövő sorsáért (1981 Népszava febr. 7. C7446, 6).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.