emberfő fn 1C

1. (kissé rég) ’emberi fej mint testrész’ ❖ A’ Kormányzó-ſzék ki-hirdettette, hogy minden farkas-föért annyit ád, mint a’ Porta ſzokott adni egy ember-föért (1789 Magyar Kurír C0315, 74) | akkora lyuk, hogy egy emberfő kifér rajta (1891 Jókai Mór CD18) | [a rozsdás kardok] alkalmatosak-e […] egy emberfő lenyiszálásához (1929 Krúdy Gyula CD54) | Az orlati alán harcos nyergéről levágott emberfő csüng (1996 Makkay János CD58).

1a. ’emberi fej mint (díszítőelemként haszn.) ábrázolt forma’ ❖ A’ Róka bé-menvén egy Kép-faragónak mhely-házába, talála egy igen ſzép mesterséggel faragott Ember-ft (1776 Esopus meséi ford. C1641, 94) | Gyakran találjuk a bikaember fejét pénzeken, később ezen alakot emberfő váltja fel (1894 PallasLex. CD02) | [A pecséten] pálmalevelektől övezett pajzsban emberfő (1973 Tompos Ernő CD52).

1b. (jelzőként) ’akkora 〈méret〉 v. olyan 〈alak, forma〉, mint amekkora v. amilyen alakú, formájú az emberi fej’ ❖ Egy emberfő nagyságú ágyugolyót vesz elő Rappó (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | némelyik [kő] emberfő nagyságot is elér (1911 RévaiNagyLex. C5699, 51) | [Deák Ferenc] az árokban sáros emberfő formát pillantott meg. Feltették a fórspontra, elvitték a vendéglátónak, aki kúriája falába falaztatta. 1911-ben derült ki, hogy a csonka szoborfő – Kinizsi márványba vésett síremléke (1961 Népszava júl. 20. C4825, 3) | az emberfő alakú dudafejek, párhuzamosan a kosfejes dudákkal, a XIX. század közepén keletkeztek (1998 Ethnographia C7131, 152).

2. ’〈az ember (mint tudattal bíró, gondolkodó lény) jelölésére〉’ ❖ minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték és szerencsének legmélyebb sarkalatja a’ kiművelt emberfő (1830 Széchenyi István CD1501) | Az egész vándor nemzet háromszázezer emberfőt számlált, azok között volt negyvenezer harcos férfi (1882 Jókai Mór CD18) | a kiépülő kancelláriának és a többi királyi hivatalnak szüksége volt tanult, s elsősorban a jogban járatos emberfőkre (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | gyanú minden önmagát szellemileg képző ember és önállóan gondolkodó emberfő iránt, az üldözés és meghurcolás […] gátlástalanul érvényesültek mindenütt (2009 Csetri Elek 3079001, 76).

J: emberfej.

Sz: emberfőnyi.

Vö. CzF. embėrfő¹; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

emberfő főnév 1C
1. (kissé rég)
emberi fej mint testrész
A’ Kormányzó-ſzék ki-hirdettette, hogy minden farkas-föért annyit ád, mint a’ Porta ſzokott adni egy ember-föért
(1789 Magyar Kurír)
akkora lyuk, hogy egy emberfő kifér rajta
(1891 Jókai Mór)
[a rozsdás kardok] alkalmatosak-e […] egy emberfő lenyiszálásához
(1929 Krúdy Gyula)
Az orlati alán harcos nyergéről levágott emberfő csüng
(1996 Makkay János)
1a.
emberi fej mint (díszítőelemként haszn.) ábrázolt forma
A’ Róka bé-menvén egy Kép-faragónak mhely-házába, talála egy igen ſzép mesterséggel faragott Ember-ft
(1776 Esopus meséi ford.)
Gyakran találjuk a bikaember fejét pénzeken, később ezen alakot emberfő váltja fel
(1894 PallasLex.)
[A pecséten] pálmalevelektől övezett pajzsban emberfő
(1973 Tompos Ernő)
1b. (jelzőként)
akkora 〈méret〉 v. olyan 〈alak, forma〉, mint amekkora v. amilyen alakú, formájú az emberi fej
Egy emberfő nagyságú ágyugolyót vesz elő Rappó
(1848 Kossuth Hírlapja)
némelyik [kő] emberfő nagyságot is elér
(1911 RévaiNagyLex.)
[Deák Ferenc] az árokban sáros emberfő formát pillantott meg. Feltették a fórspontra, elvitték a vendéglátónak, aki kúriája falába falaztatta. 1911-ben derült ki, hogy a csonka szoborfő – Kinizsi márványba vésett síremléke
(1961 Népszava júl. 20.)
az emberfő alakú dudafejek, párhuzamosan a kosfejes dudákkal, a XIX. század közepén keletkeztek
(1998 Ethnographia)
2.
〈az ember (mint tudattal bíró, gondolkodó lény) jelölésére〉
minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték és szerencsének legmélyebb sarkalatja a’ kiművelt emberfő
(1830 Széchenyi István)
Az egész vándor nemzet háromszázezer emberfőt számlált, azok között volt negyvenezer harcos férfi
(1882 Jókai Mór)
a kiépülő kancelláriának és a többi királyi hivatalnak szüksége volt tanult, s elsősorban a jogban járatos emberfőkre
(1993 A magyarság kézikönyve)
gyanú minden önmagát szellemileg képző ember és önállóan gondolkodó emberfő iránt, az üldözés és meghurcolás […] gátlástalanul érvényesültek mindenütt
(2009 Csetri Elek)
Sz: emberfőnyi
Vö. CzF. embėrfő¹; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások