emberforma² mn és fn
I. mn 16A1
’sajátosságaiban v. vmely tulajdonságában, kül. alakjában, kinézetében emberhez hasonló, emberszerű 〈dolog v. élőlény〉’ ❖ emberforma, de kutya kép bálvány, mellyet Anubisnak hinak a’ régiség szeretk (1817 Mokry Benjámin C5482, 62) | a majom ember forma állat (1887 Magyar Nyelvőr C5238, 455) | Kissé emberforma, különös nyílású kapukban sötétlő alakok (1999 Népszabadság máj. 27. C6989, 13) | egy húszméteres, lapos, fémből készült, mozgó, emberforma, végtelen lassan és állandóan kalapáló szobor (2007 Népszava ápr. 14. C7470, [1]) | emberforma léggömb (2007 Békés Pál 3037002, 50).
a. ’felnőtt férfihoz hasonló 〈gyerek〉, ill. olyan 〈kinézet〉, mint a felnőtt férfié’ ❖ [a disznók mögött] a kanász, két kis bojtárjával, egész térdaljáig fölcsavarodott szíjjas bocskorban, és kurta száru pipával a szájukban, a mi a kis ostorosoknak furcsa emberforma képet adott (1857 Szegfi Mór 8430005, 10) | Formázza [Mátyás] az ő katonafiát, Rókust, de az emberformább, mert barna (1927 Móra Ferenc C3205, 21).
b. ’az emberére emlékeztető v. az emberével nagyjából egyező 〈testrész, gesztus stb.〉’ ❖ Julius Caesar’ lovának ember forma talpai voltak (1837 Hasznos Mulatságok C8347, 46) | mikor egy olyan sörényes királyi fenevad szembejő rá, aminek olyan emberforma pofája van, mintha egy óriástul kapta volna, ő bátran meg fog állni előtte, ordíthat ez (1891 Jókai Mór CD18) | A sárkányfejek közül kettő koronás kígyófej, a harmadik pedig, a legfelső, emberforma (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | emberi arcú fantomok, emberforma mozdulatokkal és szavakkal (1938 Schöpflin Aladár CD10).
c. ’〈becsmérlésként is:〉 emberi sajátosságaiban, vonásaiban, emberi mivoltában visszamaradt, ill. emberhez nem méltó v. emberre nem jellemző tulajdonság(ok)at mutató 〈személy〉’ ❖ fél óráig flegmával és a’ legcsendesebb megvetéssel, sőt kevély örömmel hallgatta eggy bor nélkül részeg ember forma marha szidalmait, bottal való fenyegetését (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 192) | A camarilla [...] boldogulhat illyen ember forma nememberekkel, mert ezek – ha parancsolják – igában ökörré, életmódban disznóvá erötetés nélkűl oda engedik magukat (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | A félhomályos kapualjban egy emberforma törpe állott, aki bozontos szemöldöke alól éles pillantást vetett a leánykára (1906 Krúdy Gyula CD54) | A düh. Hogy az ember ujra s azóta is árva az emberforma pogányok hadseregében (1944 Radnóti Miklós 9543194, 110) | A képzőművész-pantomimes színházi géniusz több teret egymásba játszó színpadán egy apokaliptikus világ emberforma alakjai téblábolnak (1997 Magyar Hírlap CD09).
II. fn 6A
’〈becsmérlésként is:〉 ilyen személy’ ❖ No még csak a volna hátra, hogy holmi görög, czigány és zsidóféle emberformákkal egyem, igyam és polgárosuljak (1844 Bernát Gáspár 8052004, 61) | Csak egy emberforma kell, minél kevesebb szeméremmel, aki verje a mellét, hogy kongjon s akkor íme mindjárt ott van a népképviselet alakja! (1901 Ady Endre C0535, 210) | Botorkálunk vissza találomra az úton, fel a lejtőn; a lovakkal szörnyű nehéz a sötétben. Emberforma közeledik szemközt. „Ki az?” (1915 Bányai Elemér CD10) | A középkori képzetekben az ördög egy torz, szőrös emberforma, csúf ábrázattal, kiugró szemfogakkal, szarvakkal, farokkal és lólábakkal (1988 Magyar néprajz CD47) | A nővér még mind fogja a Dani kezét. Úgy mossa, törülgeti azt a sovány csontváz emberformát, mint egy két hetüs csecsemőt (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).