embergyilkos mn és fn 4A 

I. mn

1. ’olyan 〈személy, csoport, es. állat〉, aki embert ölt, gyilkolt v. gyilkolni akar’ ❖ leánya egy embergyilkos rabló iránt gyul szerelemre (1860 Dózsa Dániel C1434, 121) | az embergyilkos kéjvadászok (1902 Népszava júl. 22. C7889, 1) | Embergyilkos állatok. […] Mikalakán a község csordását egy bika megvadult állapotában ugy találta feldöfni, hogy a szerencsétlen ember nyomban szörnyethalt (1906 Népszava ápr. 15. C7474, 9) | fasiszta elemekből álló hazaáruló, embergyilkos banda (1951 Népszava jún. 22. C4841, 2) | Angyal Mária színpadán a Cartagenát megszemélyesítő Lengyel Jánosé a trón, s az embergyilkos Quesadáé (Major Pál) a történelemvalóság-hamisító szerep (1975 Népszava máj. 18. C7440, 9).

2. (kissé rég, túlzó is) ’emberi élet kioltására alkalmas, ill. arra a célra készült, arra haszn. 〈tárgy, eszköz〉’ ❖ Nyomorúságos szekér, a melyen nincs egy szegnyi vas sem; pántatlan kerekeinek a talpai úgy összeróva, hogy mindenik között kétujjnyi a hézag […]. Hajnali három órakor voltam indulandó ezzel az embergyilkos alkalmatossággal (1886 Budapesti Hírlap okt. 17. C4733, 10) | E pénzt, mely békés barázdába vetve Dúsan megtermi áldásos kamatját, Ne költsük embergyilkos eszközökre! (1902 Budapesti Napló máj. 14. C4884, 11) | az embergyilkos revolver odahaza maradt véletlenül, meglapulva bársonnyal bélelt tokjában. – Hála neked Istenem! – sóhajtottam jámbor megkönnyebbüléssel (1912 Budapesti Hírlap máj. 15. C4700, 20).

3. (túlzó is) ’olyan 〈tevékenység, jelenség〉, amely az ember számára halált okoz(hat)’ ❖ az életveszedelem az uj tüzérség és gyors puskákkal vivott embergyilkos csatákban, midőn egész ezredek halomra lövetnek (1886 Budapesti Hírlap febr. 15. C4733, 1) | embergyilkos betegségek és járványok ellen küzdenek (1942 Pesti Hírlap jan. 10. C5690, 6) | Ezt az erőszakos és erőszakosságot munkáló embergyilkos hatalmat győzi le Jézus Krisztus (1993 BibliaiLex. CD1207) | 4–4 [ember] hajtotta a [cséplő]gépet egyszerre, amit embergyilkos munkának mondottak (1999 Magyar néprajz CD47).

4. (kissé rég, túlzó) ’kínzó, nehezen elviselhető 〈hang, szag, hő〉’ ❖ énekelni is próbált, azon a kellemetlen embergyilkos félhangon, aminek hallása a legjámborabb kedélyt is képes dühbe hozni (1854 Jókai Mór C2244, 77) | A házak pincéjéből különböző szinü gőz szállong ki, megsürüsödve a fagyos levegőben. Ez hozza fel magával a különböző embergyilkos illatokat (1886 Budapesti Hírlap dec. 13. C4733, 5) | A kör négy kis szobájában hetvennégy ember szorongott és vitatkozott, embergyilkos hőségben (1890 Budapesti Hírlap okt. 2. C4737, 2).

II. fn (rég)

’olyan személy, aki embert ölt, gyilkolt v. gyilkolni akar’ ❖ nem hiszem, hogy [a kutyám] ér’ttem veszni kész nem volna, hogyha embergyilkos ellenem tört vonna (1793 Verseghy Ferenc C4441, 101) | Mult évekről a’ börtönben maradt ez évre; gyermekgyilkos 4, ember gyilkos 1, gyujtogató 1 (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Éva] szülte Kaint, az első embergyilkost (1865 Toldy István C4186, 201) | Minden édesanya meggondolja magát, Hogy kinek adja el szép hajadon lányát! Engem is eladott az én édesanyám Egy utonállónak, egy embergyilkosnak, Aki minden éjjel elszökik mellőlem Utakat állani, embereket ölni (1976 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.

embergyilkos ❖ melléknév és főnév ◦ 4A ◦ 

permalink

I. melléknév

olyan 〈személy, csoport, es. állat〉, aki embert ölt, gyilkolt v. gyilkolni akar

leánya egy embergyilkos rabló iránt gyul szerelemre

(1860 Dózsa Dániel)

az embergyilkos kéjvadászok

(1902 Népszava júl. 22.)

Embergyilkos állatok. […] Mikalakán a község csordását egy bika megvadult állapotában ugy találta feldöfni, hogy a szerencsétlen ember nyomban szörnyethalt

(1906 Népszava ápr. 15.)

fasiszta elemekből álló hazaáruló, embergyilkos banda

(1951 Népszava jún. 22.)

Angyal Mária színpadán a Cartagenát megszemélyesítő Lengyel Jánosé a trón, s az embergyilkos Quesadáé (Major Pál) a történelemvalóság-hamisító szerep

(1975 Népszava máj. 18.)

2. (kissé rég, túlzó is)

emberi élet kioltására alkalmas, ill. arra a célra készült, arra haszn. 〈tárgy, eszköz〉

Nyomorúságos szekér, a melyen nincs egy szegnyi vas sem; pántatlan kerekeinek a talpai úgy összeróva, hogy mindenik között kétujjnyi a hézag […]. Hajnali három órakor voltam indulandó ezzel az embergyilkos alkalmatossággal

(1886 Budapesti Hírlap okt. 17.)

E pénzt, mely békés barázdába vetve Dúsan megtermi áldásos kamatját, Ne költsük embergyilkos eszközökre!

(1902 Budapesti Napló máj. 14.)

az embergyilkos revolver odahaza maradt véletlenül, meglapulva bársonnyal bélelt tokjában. – Hála neked Istenem! – sóhajtottam jámbor megkönnyebbüléssel

(1912 Budapesti Hírlap máj. 15.)

3. (túlzó is)

olyan 〈tevékenység, jelenség〉, amely az ember számára halált okoz(hat)

az életveszedelem az uj tüzérség és gyors puskákkal vivott embergyilkos csatákban, midőn egész ezredek halomra lövetnek

(1886 Budapesti Hírlap febr. 15.)

embergyilkos betegségek és járványok ellen küzdenek

(1942 Pesti Hírlap jan. 10.)

Ezt az erőszakos és erőszakosságot munkáló embergyilkos hatalmat győzi le Jézus Krisztus

(1993 BibliaiLex.)

4–4 [ember] hajtotta a [cséplő]gépet egyszerre, amit embergyilkos munkának mondottak

(1999 Magyar néprajz)

4. (kissé rég, túlzó)

kínzó, nehezen elviselhető 〈hang, szag, hő〉

énekelni is próbált, azon a kellemetlen embergyilkos félhangon, aminek hallása a legjámborabb kedélyt is képes dühbe hozni

(1854 Jókai Mór)

A házak pincéjéből különböző szinü gőz szállong ki, megsürüsödve a fagyos levegőben. Ez hozza fel magával a különböző embergyilkos illatokat

(1886 Budapesti Hírlap dec. 13.)

A kör négy kis szobájában hetvennégy ember szorongott és vitatkozott, embergyilkos hőségben

(1890 Budapesti Hírlap okt. 2.)

II. főnév (rég)

olyan személy, aki embert ölt, gyilkolt v. gyilkolni akar

nem hiszem, hogy [a kutyám] ér’ttem veszni kész nem volna, hogyha embergyilkos ellenem tört vonna

(1793 Verseghy Ferenc)

Mult évekről a’ börtönben maradt ez évre; gyermekgyilkos 4, ember gyilkos 1, gyujtogató 1

(1841 Pesti Hírlap)

[Éva] szülte Kaint, az első embergyilkost

(1865 Toldy István)

Minden édesanya meggondolja magát, Hogy kinek adja el szép hajadon lányát! Engem is eladott az én édesanyám Egy utonállónak, egy embergyilkosnak, Aki minden éjjel elszökik mellőlem Utakat állani, embereket ölni

(1976 Magyar néprajz)

Vö. CzF.

A magyar nyelv nagyszótára – online kiadás

❖

Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006–2024.

❖

Az online kiadást a MorphoLogic Kft. készítette

Webdesign, adatbázis, fejlesztés

Merényi Csaba

Rendszeradminisztráció

Kundráth Péter

❖

Főszerkesztő

Ittzés Nóra

Szerkesztők

Borsi Vera (VIII.), Csengery Kinga (II-VIII.), Dömötör Éva (VI-VIII.), Fiers Márta (II–VIII.), Gyenese Ilona (II–VIII.), Győrffy András (IV–VIII.), Harnócz Péter (VIII.), Kiss Csilla (II–VIII.), Mártonfi Attila (II–IV.), Simon László (VI-VIII.), Szabó Réka (VIII.)

Szócikkírók

Bakó Judit (VIII.), Ballagó Júlia (VII–VIII.), Barcza Virág (II.), Baumann Viola (V–VIII.), Biró János (V–VIII.), G. Bogár Edit (V–VIII.), Borsi Vera (VI-VIII.), Csengery Kinga (II-IV.), Dömötör Éva (V–VIII.), Dragon Károly (IV–VIII.), Eiplné Pál Alexandra (III–VI.), Evellei Kata (VI-VIII.), Fiers Márta (II–IV., VII.), Gyenese Ilona (II–IV., VII.), Győrffy András (II–V., VII.), Harnócz Péter (VI.-VIII.), Horváth Péter (VI.-VIII.), Ittzés Nóra (I., IV., VI., VIII.), Kéthely Anna (II–VIII.), Kiss Csilla (II., IV., VII.), Kiss Margit (II.), Kocsis Zsuzsanna (VIII.), Kovács András (III–IV.), Kováts Zsófia (III–IV.), Kozma Judit (V–VI.), Kurcz Ádám István (III–VI.), Lipp Veronika (III–VIII.), P. Márkus Katalin (II.), Mártonfi Attila (II–V.), Molnár Zsuzsanna (VI.-VIII.), Ónody Csilla (II.), G. Orosz Renáta (II.), Pais Judit (II–VIII.), Pomázi Bence (VII–VIII.), Pozsgai István (VIII.), Simon László (III–VIII.), Szabó Réka (V–VIII.), Szabó Tamás Péter (III–V.), Székács István (III–IV.), Szentgyörgyi Rudolf (II.), Szirmai Diána (II–IV., VI-VIII.), Teperics József (VI-VIII.), †Tóth Lajos Pál (III–VIII.), Varga Éva Katalin (II.)

Szótári főmunkatársak

†Elekfi László, Gerstner Károly, †Kiss Lajos, Pusztai Ferenc

Általános lektorok

Fiers Márta, Gerstner Károly, Horváth László, Hosszú Ferenc, †Kemény Gábor, Pusztai Ferenc

Informatikai munkatársak

Mártonfi Attila, Merényi Csaba, Pajzs Júlia

Filológiai munkatársak

Kristóf Ibolya, Szabó Tamás Péter

Morfológiai szakértő

Laczkó Krisztina

Szaklektorok

Bánffy Eszter (régészet)

Baranyai András (kémia)

Buócz Zoltán (műszaki tudomány)

Callmeyer Ferenc (műszaki tudomány)

Deák Péter (hadtudomány)

Demeter Júlia (színháztörténet)

†Donáth Tibor (anatómia)

Fehér Erzsébet (anatómia)

Ferge Zsuzsa (szociológia)

Fónagy Zoltán (történettudomány)

†Forrai György (orvostudomány)

Geréb Anna (filmművészet, fotó)

Gombár Csaba (politika, politológia)

Győrffy Beáta (orvostudomány)

Hertelendy Csaba (képzőművészet)

Hild Márta (közgazdaság-tudomány)

Horváth Gergely (földrajz)

†Horváth Zalán (ﬁzika)

Jávorka Levente (agrártudomány)

Karsai Ferenc (állatorvos-tudomány)

Katona András (közlekedés)

Kázmér Miklós (őslénytan, geológia)

Kecskés Ferenc (biológia)

Kerékgyártóné Sallay Erzsébet (közgazdaság-tudomány)

†Kerényi Ferenc (színháztörténet)

Kozák Péter (sport, játék)

Kugler Nóra (nyelvtudomány)

Lakos András (orvostudomány)

Lázár Károly (textilszakma, ruhaipar)

Malina János (zenetudomány, zeneművészet)

Mártonffy Marcell (vallástudomány)

Mezey Barna (állam- és jogtudomány)

Mohay Tamás (néprajz)

Monok István (könyvészet)

Mödlinger Pál (biológia)

Nagy Ágota (agrártudomány)

Nagy László (hadtudomány)

Péteri Lóránt (zenetudomány, zeneművészet)

Petrás Éva (történettudomány)

Pléh Csaba (pszichológia)

Probáld Ferenc (földrajz)

Ratkai Ferenc (fizika)

Recski András (matematika, informatika)

Romsics Ignác (történettudomány)

Schiller Róbert (ﬁzika)

Somlai Péter (szociológia)

Steiger Kornél (filozófia)

Szabados László (csillagászat)

Szabó Zádor (műszaki tudomány)

Szabó G. Zoltán (irodalomtudomány)

Szakáll Sándor (geológia)

Szakolczai Attila (történettudomány)

Szász Zoltán (történettudomány)

Székely András (zenetudomány, zeneművészet)

Szemerkényi Ágnes (néprajz)

Szinetár Csaba (biológia)

†Szücs Ervin (műszaki tudomány)

Tamás Ferenc (irodalomtudomány)

Tátrai Vilmos (képzőművészet)

Timon Kálmán (műszaki tudomány)

Turmezei Péter (műszaki tudomány, informatika, villamosságtan)

Varga Zs. András (állam- és jogtudomány)

Vizvári Béla (matematika)

Azzal, hogy belép a nagyszotar.nytud.hu oldalra, elfogadja az alábbi feltételeket:

Az oldalon található minden tartalom a kiadó (Nyelvtudományi Kutatóközpont) és a szerzők szellemi tulajdona.

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

Beállítások

Keresés

Címszólista

Szócikknézet

Példák