emberiesség fn 3B8

1. ’az emberi méltóságot tiszteletben tartó jóindulat, jó szándék (mint tulajdonság), ill. vkinek ilyen volta’ ❖ az ilyen hidegvérű gyilkos embertársának ártatlan életét eloltani csak játéknak véli, és sem az emberiesség, sem a törvény, sem a büntetéstől való félelem nem akadályoztatják azt bűnének elkövetésében (1825 Deák Ferenc CD51) | hivatkoztam az emberiességre, az irgalomra, a humanizmusra (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 13) | A tabumonda szólhat az embertelen urakról, akik rosszul bánnak a szegényekkel s megszegik az emberiesség követelményeit (1982 NéprajziLex. CD47) | Szent István messze kiemelkedett a korabeli uralkodók közül mind jogalkotását, mind közigazgatási reformjait, mind hadvezéri képességeit, mind pedig emberiességét tekintve (1999 Országgyűlési Napló CD62).

1a. (ritk) ’e jó szándékból fakadó cselekedet’ ❖ [Saul és serege] fenntartásokkal engedelmeskedtek. Bárcsak arról hallanánk […], hogy az anyákon és a csecsszopókon esett meg Saul szíve. Ezt az emberiességet talán megbocsátotta volna neki Isten (1995 Jubileumi kommentár CD1206) | Akik a televízió több milliárdos köztartozásának elengedésén fáradoznak, gondolnak-e azokra a százezrekre, akikkel szemben ugyanezt megtenni elemi emberiesség, életmentés lenne? (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2. (rendsz. birtokszóként) ’(vkinek) emberi mivolt(a)’ ❖ A mi emberiességünk minden törvényét: ahogy szeretünk, ahogy gyűlölünk, ahogy vágyódunk, ahogy megvetünk, ahogy hiszünk, ahogy kételkedünk, ahogy derékon törünk: a mi életünknek hét sebből vérzését, ezt először és kiválóan Ady Endre költészete hozta meg nekünk (1909 Fenyő Miksa CD10) | [Mihalovich Frigyes] ember volt amellett az emberiesség minden szélsőségével, mélységeivel, szeretetével, de nem gyülölet nélkül (1927 Remenyik Zsigmond 9561002, 15) | A gépek mindent elnyelő fölényükkel kivetkőztették az embert emberiességéből, géppé változtatták át lényét (1943 Csekonics Endre 1026001, 1).

Sz: emberiességi.

Vö. TESz. ember; ÉKsz.².

emberiesség ❖ főnév ◦ 3B8 ◦
1.
az emberi méltóságot tiszteletben tartó jóindulat, jó szándék (mint tulajdonság), ill. vkinek ilyen volta
az ilyen hidegvérű gyilkos embertársának ártatlan életét eloltani csak játéknak véli, és sem az emberiesség, sem a törvény, sem a büntetéstől való félelem nem akadályoztatják azt bűnének elkövetésében
(1825 Deák Ferenc)
hivatkoztam az emberiességre, az irgalomra, a humanizmusra
(1903 Molnár Ferenc²)
A tabumonda szólhat az embertelen urakról, akik rosszul bánnak a szegényekkel s megszegik az emberiesség követelményeit
(1982 NéprajziLex.)
Szent István messze kiemelkedett a korabeli uralkodók közül mind jogalkotását, mind közigazgatási reformjait, mind hadvezéri képességeit, mind pedig emberiességét tekintve
(1999 Országgyűlési Napló)
1a. (ritk)
e jó szándékból fakadó cselekedet
[Saul és serege] fenntartásokkal engedelmeskedtek. Bárcsak arról hallanánk […], hogy az anyákon és a csecsszopókon esett meg Saul szíve. Ezt az emberiességet talán megbocsátotta volna neki Isten
(1995 Jubileumi kommentár)
Akik a televízió több milliárdos köztartozásának elengedésén fáradoznak, gondolnak-e azokra a százezrekre, akikkel szemben ugyanezt megtenni elemi emberiesség, életmentés lenne?
(2000 Országgyűlési Napló)
2. (rendsz. birtokszóként)
(vkinek) emberi mivolt(a)
A mi emberiességünk minden törvényét: ahogy szeretünk, ahogy gyűlölünk, ahogy vágyódunk, ahogy megvetünk, ahogy hiszünk, ahogy kételkedünk, ahogy derékon törünk: a mi életünknek hét sebből vérzését, ezt először és kiválóan Ady Endre költészete hozta meg nekünk
(1909 Fenyő Miksa)
[Mihalovich Frigyes] ember volt amellett az emberiesség minden szélsőségével, mélységeivel, szeretetével, de nem gyülölet nélkül
(1927 Remenyik Zsigmond)
A gépek mindent elnyelő fölényükkel kivetkőztették az embert emberiességéből, géppé változtatták át lényét
(1943 Csekonics Endre)
Sz: emberiességi
Vö. TESz. ember; ÉKsz.²

Beállítások