emberi mn 18B2 

1. ’emberként élő, létező 〈lény〉, ill. ahhoz tartozó, annak részét képező’ ❖ A’ Hertzegnek ſzemei elött nem valának kedveſebb emberi állatok az Aſzſzonyoknak leányi, és fiai között, mint Kriſtina Grófné, és Arlindó (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 379) | minden virult, minden gyarapodott a természet rendje szerint s munkálkodó emberi kéz nyomán (1858 Szendrey Júlia 8440012, 52) | Addig ölelgette magához a gyermekien félénk emberi teremtést, míg egészen megnyerte annak a bizalmát (1875 Jókai Mór CD18) | Az emberi test vázát csontok képezik (1986 Az emberi test 1114004, 996) | a nőket még ma is sokan tekintik másodrendű emberi lényeknek (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’az ember jellegéből, lényegi minőségéből következő, ill. emberként való’ ❖ Azt tartja a’ kz nép, hogy az elſö ér vágás [a beteg] emberi életét, akar minémü nyavalyában-is meg-tartja (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 555) | a törvény paizsa mindenkit egyenlően védjen s az addig el nyomottak sorsa emberi léthez illővé váljék (1833 Wesselényi Miklós CD32) | pálinkát adunk roham előtt a katonáknak, kulacsszámra rumot, hogy megrészegedjenek, hogy elveszítsék emberi voltukat, hogy vadállatokká legyenek (1925 Sinkó Ervin 2054015, 463) | meghatározzuk, miből áll emberi mivoltunk (2010 Kerényi Szabina ford.–Silverstone 3175003, 185).

1b. ’az embernél jelentkező, az emberre jellemző’ ❖ tapaſztalván pedig, hogy mi magunk-is bünösök vagyunk, ſzánakodgyunk egyebeknek eſetén, és az emberi gyarlóságnak közös nyavalyáját együtt nyögjük (1773 Vajda Sámuel 7365002, 114) | az emberi vágyak és indulatok (1842 Hasznos Mulatságok 8629003, 149) | nincs a világon emberibb érzés, mint halálra gondolni az élet teljességében (1899 Ady Endre CD0801) | Hiszen ősi szabadságunkat akkor veszítettük el, amikor szert tettünk legemberibb s egyben legnagyszerűbb készségünkre: arra, hogy beszélni tudunk (1957 Benedek István 9041009, 249) | nehéz elérni, hogy a német színészek természetesen és emberien viselkedjenek, mert ők perfektek akarnak lenni minden feladat teljesítésében (1992 Csala Károly 2027020, 3).

1c. ’ember által végrehajtott, végzett, megvalósított, ill. az ember által létrehozott’ ❖ És valaki a’ pénzt rendetlenül ſzereti, lehetetlen, hogy minden féle Iſteni, és emberi törvényeket, az irott, és ſzóval kötött fogadáſokat meg-ne hamisítsa, és a’ maga erſzényének haſznára ne magyarázza (1774 Vajda Sámuel 7365003, 115) | fűveknek nevezzük, azokat a’ gyenge testű növényeket, mellyek a’ mezőben nevelkednek, emberi munka nélkül (1844 Kiss Bálint 8244004, 63) | [a Rigvéda-]hymnuszok a legrégibb emberi irások (1881 Szász Károly² 8426057, 22) | A háború […] felborít minden emberi számítást (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | a társadalmat befolyásoló emberi cselekvések nem függetlenek attól a közegtől, amelyben működnek (2010 Ferge Zsuzsa 3102001, 26) • nem emberi (biz) ’〈vmely esemény, történés által kiváltott nemtetszés túlzó kif-ére〉’ ❖ Otthon öklömmel vertem az asztalt [...] és kiabáltam: „Ez nem emberi, ez nem emberi!” Szegény kiütéses gyermekek ijedtükben sírvafakadtak (1942 Népszava ápr. 26. C7510, 13) | Nem emberi, amit a férjem csinál… Két percet nem tudok vele beszélgetni szolgálaton kívül... S tudja, mit kap mindezért a betegektől: gorombaságot (1955 Népszava máj. 15. C4845, 2) | nem emberi, ami vele történik (2007 Jenei László 3150006, 650).

2. ’emberséget, jóindulatot kifejező, az ember méltóságát tiszteletben tartó 〈magatartás, megnyilvánulás〉, ill. ilyen magatartású, emberséges 〈személy〉’ ❖ Róllam való opiniod [= véleményed] engemet egésszen kevéljé tészen: Olj emberiül, mint Te, Barátom, szerettetni és becsültetni nem csak gyönyörűség és Szerencse, hanem akár melj munkás fáradozásnak is édes kellemű jutalma (1810 Cserey Farkas² C2560, 506) | Bugeaud is emberibben kezd bánni az arab hadifoglyokkal (1841 Pesti Hírlap CD61) | a vallásóráról kiment a jóságos Valkai tanár úr, aki pedig még a legemberibb volt a tanárok közt (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 29) | Úgy érzem, elfelejtettünk emberi módon közeledni egymáshoz és beszélünk ugyan keresztényi értékekről, de megbocsátani nem tudunk (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vkit ember volta miatt megillető, ill. emberhez méltó 〈dolog〉’ ❖ egyedl tsak a’ bír az emberi méltósággal, a’ ki erköltsi tekintetben ſzabad (1829 Márton István 8297003, 23) | A szegény orosz paraszt, ki csak nyomort, nélkülözést lát gunyhóján belül, s emberi jogainak lábbal tiprását azon kivül, nem csoda, ha keresi a pálinkát, mely mámorba ejti, s minden baját feledteti (1862 Szokoly Viktor 8452005, 147) | az emberi szabadság érdekében védi a nemzeti jogokat (1971 Kiss Ferenc 9338001, 91) | a Magyarországról való menekülésem előtti néhány hónapban életem kezdett emberibb, elviselhető, sőt relatíve kellemes kerékvágásba jutni (2000 Vida István CD58).

4. ’emberek között létrejövő, meglevő, ill. megnyilvánuló 〈viszony, különbség stb.〉’ ❖ A’ romlott vérű ember ingerlékeny, önuralkodástalan, minden könnyen sérti, mindent, – miként vére fekete, – fekete üvegen néz, boszús, irígy, mik emberi viszonyaink közt sok hibáknak, mondhatni erkölcstelenségeknek ha nem mindig közvetlen is, de közvetett szülői (1845 Warga János 8526007, 17) | Egyén és társadalom […] csupán egy szilárd, egyetemes elv alapján élhet és fejlődhetik: az emberi szolidáritás alapján (1905 Juhász Gyula¹ 9284820, 62) | Vegyük például Balzacot és Dosztojevszkijt, akik tulajdonképen kortársak voltak és művészetükben két nagyon mélyen különböző világképpel ajándékozták meg az emberiséget – vegyük végső soron Gorkijt és Thomas Mannt és újból látni fogjuk az emberi különbséget (1935 Kassák Lajos CD10) | Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság (1943 Márai Sándor 9421003, 70) | Mára a pereskedés tömegjelenséggé vált, az emberi konfliktusok zöme a bíróságon köt ki (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. ’emberekből álló, emberek alkotta 〈közösség, csoport〉’ ❖ a’ külömbféle emberi Nemzetek (1785 Göböl Gáspár 7121007, 30) | a legöszszetesebb alapfogalom a társadalomé, mint a mely minden emberi közösség egyetemes jelenségeit felöleli (1885 Pulszky Ágost 8380001, 62) | a kannibalizmus a primitív emberi társadalmak egyik és pedig minden valószínűség szerint legősibb szertartása (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 85) | [a rokonság] az az emberi csoport, amelynek összetartozása vér szerinti leszármazás vagy/és házassági kapcsolat folytán jött létre (1981 NéprajziLex. CD47).

5a. (rendsz. a nem, faj fn-ek jelzőjeként) ’az emberiség összességét magában foglaló’ ❖ Réſzeg emberi Nem! kínos halandóſág! Hol van köztetek a’ terméſzet’ igazſág! (1772 Bessenyei György¹ C1076, 45) | A napkeleti bölcsek csodálatos hivatásában nyilatkoztatta ki az Úr, hogy a Messiás nem csak a zsidók hanem a pogányok megváltására is, és igy az egész emberi nemzet üdvözitésére született (1857 Lonovics József 8578002, 69) | balga az emberi faj, nem nyughat, elrontja a jót is (1930 Babits Mihály 9014102, 75) | Az emberi nem története avval indult, legalábbis a Biblia szerint, hogy az első emberpár megbízott valakiben, akiben pedig a rendelkezésre álló kevés és ellentmondásos információ alapján nem lett volna szabad megbíznia (1978 Hankiss Ágnes 1063003, 67).

6. ’az ember külsejét, alakját mutató v. emberként megjelenő, ill. így ábrázolt 〈alak, forma stb.〉’ ❖ két fehér füstfelleg emelkedék a lángok közől, melyek lassanként emberi képre alakodának (1828 Vörösmarty Mihály C4538, 141) | a sötét folyosón, a szobrok között, mintha maguk is szobrok volnának, két emberi alakot vettem észre (1911 Pásztor Árpád 9519003, 20) | Harmatka csupán utcákat és helyiségeket rajzolt, és egyetlen papírlapjára vetett csak két barna, emberi árnyat: egy férfiét és egy kislányét (1978 Sőtér István 9613001, 188) | más európai népeknél is sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy az eltemetett halott hazajár, vagy emberi formájában, vagy csak arcát látni meg az ablaküvegen, tükörben, esetleg zörgéssel tudatja jelenlétét (1981 Dömötör Tekla 1039008, 221) | A rontások alkalmával a boszorkányok átváltoztak valamilyen nem emberi alakba (2000 Veres László CD36).

7. (-leg raggal, hsz-szerűen) ’emberként (véve, tekintve)’ ❖ a’ betegeskedés engemet azon örömtől is megfoszt, hogy a’ bibliothéka rendbe szedésére Patakra mennyek, s ott néhány napot az Úr társaságában töltsek [...]. – Annál inkább sajnálom, mivel emberileg szólván, ezek nyilván az utolsó napjaink voltak volna, mellyeket eggyütt élhettünk (1810 Kazinczy Ferenc C2561, 9) | Hogy milyen végletes volt a középkornak vallásos rajongása, mennyire lábbal tiport exaltatiójában [= misztikus rajongásában] mindent, a mit emberileg szentnek tartunk, a vallás kedveért, azt is meglátjuk magyar legendáink tükrében (1896 Riedl Frigyes 8393006, 25) | a magam részéről mindent megteszek, ami emberileg lehetséges (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 357) | A Minerva tudósgárdájából Szerb Antalhoz emberileg Zolnai Béla áll legközelebb (1973 Poszler György 1124001, 106) | Az edző feladata, hogy segítsen olyan eszményképet találni sportolójának, aki nemcsak a sportágban, hanem emberileg is kiemelkedő egyéniség, követésre érdemes (1983 Bíróné Nagy Edit 1018004, 240).

Vö. CzF. embėri, embėrileg; ÉrtSz.; TESz. ember; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.