emberszám fn 3A

1. ’vmely közösséget alkotó, vmely szempontból együvé tartozó személyek száma’ ❖ [Ingady] zsalu közzől leste napestig A’ szekerek számát s híven naplóba jegyezte. És mikoron látná, hogy öregb a’ sanior osztály Mind emberszámban, mind részegségben a másik – A’ haladó pártnál: tollat duga kalpaga mellé, S nagy tüzesen kirohant, harsogva menet: nem adózunk! (1845 Arany János CD01) | Egy rövid hadjárat összes vesztesége emberszámban százezer körül jár (1882 Vasárnapi Újság C7396, 329) | Az itt feltüntetett lószámnál az emberszám valamivel több volt (1928 Budapesti Szemle C7744, 21) | nem kell területben, emberszámban nagyhatalomnak lenni ahhoz, hogy egy nemzet valóban és elismerten nagy legyen (1947 Népszava febr. 11. C4837, 7).

2. (kissé rég) ’vmely mennyiségű ember’ ❖ midőn eddig nem ismért iránylag csekély emberszám – mert magáén ’s magáért dolgozott – olly csudákat müvelt, hogy a’ gondolkozók közt az már őszintén elismért igazsággá lőn; hogy nem a’ nép sokasága okozza egy vidék virágzását, hanem a’ nép minemüsége (1831 Széchenyi István CD1501) | az ellepett területen hány falka [vándorsáska] pusztitandó el, akkép intézkedik [a tisztviselő], hogy vagy annak megfelelő emberszámot rendel ki, vagy az irtóháborut több napra osztja fel (1860 Vasárnapi Újság CD56) | a nemzettől telhető legnagyobb harczos emberszámmal és készültséggel lehessen az orosz invasióval […] szembeszállani (1885 Görgey István 8160004, 347) | harminc kísérő jár a fejedelemnek, de azonkívül a társzekerek kocsisai és kísérői újabb huszonhét emberszám volt (1922 Móricz Zsigmond 9462004, 221).

2a. (rég) ’teljes értékű ember’ ❖ Az orvos szép pályát választott magának, de ő a játszi kényű szerencsével tesz egy emberszámot (1825 Fáy András¹ 8139002, 321) | [Zakariás] hamarjában ugy be talált rugni a csárdában, hogy emberszámot nem tett (1851 Székely József C3910, 74) | mese a vak emberről, akinek jó lábai vannak, s a sántáról, aki jól lát, s ketten végre kitesznek „egy” emberszámot (1874 Jókai Mór CD18) | Bagó Bálint, a sánta csősz és ennek a puli kutyája. Ez a két utóbbi együtt tesz egy emberszámot (1909 Borsszem Jankó júl. 4. C5028, 14).

2b. (rég, ritk) ’vmire v. vminek a végrehajtásához elégséges, megfelelő mennyiségű ember’ ❖ A’ vagyon maga nem oltalmazza meg a’ hazát kül- ’s belellenség ellen, oda még kar ’s emberszám is kell (1844 Pesti Hírlap CD61) | [az ácsi erdőt] odahagytuk pedig azért, mert az ács-csém-igmándi állodási egész vonal megszállva tartásához hiányzott nálunk július 2-dikán az emberszám (1886 Görgey István C7596, 201).

Vö. CzF.; SzólKm.; SzT.; ÚMTsz.

emberszám főnév 3A
1.
vmely közösséget alkotó, vmely szempontból együvé tartozó személyek száma
[Ingady] zsalu közzől leste napestig A’ szekerek számát s híven naplóba jegyezte. És mikoron látná, hogy öregb a’ sanior osztály Mind emberszámban, mind részegségben a másik – A’ haladó pártnál: tollat duga kalpaga mellé, S nagy tüzesen kirohant, harsogva menet: nem adózunk!
(1845 Arany János)
Egy rövid hadjárat összes vesztesége emberszámban százezer körül jár
(1882 Vasárnapi Újság)
Az itt feltüntetett lószámnál az emberszám valamivel több volt
(1928 Budapesti Szemle)
nem kell területben, emberszámban nagyhatalomnak lenni ahhoz, hogy egy nemzet valóban és elismerten nagy legyen
(1947 Népszava febr. 11.)
2. (kissé rég)
vmely mennyiségű ember
midőn eddig nem ismért iránylag csekély emberszám – mert magáén ’s magáért dolgozott – olly csudákat müvelt, hogy a’ gondolkozók közt az már őszintén elismért igazsággá lőn; hogy nem a’ nép sokasága okozza egy vidék virágzását, hanem a’ nép minemüsége
(1831 Széchenyi István)
az ellepett területen hány falka [vándorsáska] pusztitandó el, akkép intézkedik [a tisztviselő], hogy vagy annak megfelelő emberszámot rendel ki, vagy az irtóháborut több napra osztja fel
(1860 Vasárnapi Újság)
a nemzettől telhető legnagyobb harczos emberszámmal és készültséggel lehessen az orosz invasióval […] szembeszállani
(1885 Görgey István)
harminc kísérő jár a fejedelemnek, de azonkívül a társzekerek kocsisai és kísérői újabb huszonhét emberszám volt
(1922 Móricz Zsigmond)
2a. (rég)
teljes értékű ember
Az orvos szép pályát választott magának, de ő a játszi kényű szerencsével tesz egy emberszámot
(1825 Fáy András¹)
[Zakariás] hamarjában ugy be talált rugni a csárdában, hogy emberszámot nem tett
(1851 Székely József)
mese a vak emberről, akinek jó lábai vannak, s a sántáról, aki jól lát, s ketten végre kitesznek „egy” emberszámot
(1874 Jókai Mór)
Bagó Bálint, a sánta csősz és ennek a puli kutyája. Ez a két utóbbi együtt tesz egy emberszámot
(1909 Borsszem Jankó júl. 4.)
2b. (rég, ritk)
vmire v. vminek a végrehajtásához elégséges, megfelelő mennyiségű ember
A’ vagyon maga nem oltalmazza meg a’ hazát kül- ’s belellenség ellen, oda még kar ’s emberszám is kell
(1844 Pesti Hírlap)
[az ácsi erdőt] odahagytuk pedig azért, mert az ács-csém-igmándi állodási egész vonal megszállva tartásához hiányzott nálunk július 2-dikán az emberszám
(1886 Görgey István)
Vö. CzF.; SzólKm.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások