embersor fn 4A16

1. ’emberekből álló, emberek alkotta sor’ ❖ a’ vár’ falaira gyűlöngött Brassónak csínosabb nép-osztálya, míg azokat majdnem egészen ellepte. Halkkal, az ereszek közt nyiló legtágasb utczában, két embersor alakult (1837 Jósika Miklós C2386, 253) | [a kődarabokat] embersor adogatta kézről-kézre (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Széchenyi temetésekor] ezer fáklya lobogott a templom bejáratától a Dunapartig képzett embersorok között az ő Dunájáig, amelyet átszel immár az ő Lánchídja (1941 Östör József CD52) | A kiáltás végigfut az embersoron (1953 Méray Tibor 9434006, 10) | A messzeségbe kígyózó embersor (1976 Dobos László 1034003, 247).

2. (ritk) ’emberhez méltó állapot, helyzet’ ❖ [a proletárok] sápadt, beesett arczaikkal, kopott ruháikkal végig vonulnak a fenyes paloták között, néma megjelenésükkel követelve embersorba igtatásukat (1899 Népszava okt. 5. C7886, 1) | a telepesek a magyar föld legelnyomottabb, szinte nem is embersorban élő földmunkásrétegeiből kerülnek ki (1947 Népszava jún. 29. C4837, 7) | [ez a rendszer] végre valóban embersorba emeli hazánk dolgozó népét (1948 Magyar Nemzet dec. 2. C4788, 2) | embersorba emelkedő béresek (1961 Magyar Nemzet jan. 4. C4799, 4).

3. (rég v. nyj) ’felnőtt férfikor’ ❖ azon kor, melyben nem gyermek többé, embersorba számíttatik, kilép a világba (1857 e. Beöthy László¹ C0979, 124) | a fiu embersorba nőtt, és szabadjára kell eresztened, örökséggel vagy annélkül (1858 Vas Gereben 8514004, 163) | Mahónap a fiunk mán embörsorba jut (1957 Szegedi szótár C6400, 373) | Amire [a kisfiú] embersorba jut, amikor a férfi csak a szülei vagy a jóbarát szavára hallgat, ők már a föld alatt lesznek (1972 Népszava dec. 31. C7437, 9).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

embersor főnév 4A16
1.
emberekből álló, emberek alkotta sor
a’ vár’ falaira gyűlöngött Brassónak csínosabb nép-osztálya, míg azokat majdnem egészen ellepte. Halkkal, az ereszek közt nyiló legtágasb utczában, két embersor alakult
(1837 Jósika Miklós)
[a kődarabokat] embersor adogatta kézről-kézre
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[Széchenyi temetésekor] ezer fáklya lobogott a templom bejáratától a Dunapartig képzett embersorok között az ő Dunájáig, amelyet átszel immár az ő Lánchídja
(1941 Östör József)
A kiáltás végigfut az embersoron
(1953 Méray Tibor)
A messzeségbe kígyózó embersor
(1976 Dobos László)
2. (ritk)
emberhez méltó állapot, helyzet
[a proletárok] sápadt, beesett arczaikkal, kopott ruháikkal végig vonulnak a fenyes paloták között, néma megjelenésükkel követelve embersorba igtatásukat
(1899 Népszava okt. 5.)
a telepesek a magyar föld legelnyomottabb, szinte nem is embersorban élő földmunkásrétegeiből kerülnek ki
(1947 Népszava jún. 29.)
[ez a rendszer] végre valóban embersorba emeli hazánk dolgozó népét
(1948 Magyar Nemzet dec. 2.)
embersorba emelkedő béresek
(1961 Magyar Nemzet jan. 4.)
3. (rég v. nyj)
felnőtt férfikor
azon kor, melyben nem gyermek többé, embersorba számíttatik, kilép a világba
(1857 e. Beöthy László¹)
a fiu embersorba nőtt, és szabadjára kell eresztened, örökséggel vagy annélkül
(1858 Vas Gereben)
Mahónap a fiunk mán embörsorba jut
(1957 Szegedi szótár)
Amire [a kisfiú] embersorba jut, amikor a férfi csak a szülei vagy a jóbarát szavára hallgat, ők már a föld alatt lesznek
(1972 Népszava dec. 31.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások