emelet fn 3B  em.

1. ’épület(rész)nek a földszintnél magasabban v. mélyebben, két födém közt elhelyezkedő szintje, ill. 〈nézőtéren, lelátón:〉 a földszint fölé benyúló, mellvéddel határolt rész’ ❖ Az els emeletben (contignatio) lév négy Személlyre való eggy eggy oſztatnak (Loge) kúltsai úgy a’ bé-meneteli jegyek is (Billiet) találtatnak az Igazgató Úrnál (1792 Magyar Hírmondó C5808, 700) | Ma a karzat és a második emelet tömve volt nézőkkel (1841 Bajza József C0717, 121) | Béla emeletet húzott a házunkra (1885 Tolnai Lajos C4202, 231) | Rákóczi-ut 32. 1. em 1. (1921 Népszava 2136001, 8) | [A lakásban] az emeletre türkiz szőnyegborítású csigalépcső vezet (1996 Lakáskultúra CD39) | A hazai csapat gólja után a lelátó második emeletén lévő nézők a korlát felé szaladtak, amely nem bírta el a nyomást és átszakadt (1999 Nemzeti Sport márc. 9. C8068, 18) | A hipermarket a bevásárlóközpont mínusz második emeletén, az egyik garázs mellett található (2009 Népszabadság nov. 17. C7857, [5]).

1a. ’az arra, ill. arról való fel- v. lemenetel’ ❖ jő a derék Kata, aki megkíméli lábait a négy emelettől (1891 Budapesti Hírlap máj. 10. C4738, [1]) | lassan megyek: a szívem nem bírja jól az emeleteket (1934 Gelléri Andor Endre CD10) | már két emelettől lóg a nyelvem (1961 Népszabadság márc. 26. C4813, [16]) | nekem már egy emelet is nehéz (1978 Vészi Endre C6895, 555).

1b. (jelzőként is) ’építmény két egymás fölötti szintje közötti (szokásos) távolság(gal nagyjából megegyező magasság v. mélység), kb. 4-5 méter’ ❖ [a kaszárnya tervrajza szerint] 3 emelet magas lesz a’ középrész (1835 Hasznos Mulatságok C8342, 326) | egy-egy villám lecsapó fényénél megpillanthattam az emelet magasságra tornyosuló hullámok borzalmait (1905 Vámbéry Ármin 8507003, 116) | zuhant két emeletet (1976 Tandori Dezső 9703041, 102) | Három emelet mélybe vezetnek a lépcsők (1997 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’vmely épület, építmény emeleti szintjén lakó, ill. huzamosan v. rendszeresen ott tartózkodó személyek összessége’ ❖ a’ második emelet […] nem felejtett el gondoskodni magáról, ’s a’ csorgó alatt egy vasaló-deszkát tett keresztül, ’s könnyü móddal juthatott a’ födözet’ eső vizéhez (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 87) | a fogadóban mindig rettegve várták, mert úgy hortyogott, hogy egész emeletet nem hagyott aludni (1929 Krúdy Gyula C2836, 38) | [Pösner bácsinak] meglett a [vezetékes] telefonja, és az egész emelet itt nyüzsgött körülötte (1987 Békés Pál 1014001, 15).

1d. ’〈vmely építményben, természeti képződményben stb.:〉 tartózkodásra, közlekedésre, tárolásra stb. való(, magasabban levő) szint’ ❖ [A szőlőtermesztés szempontjából] három szakaszokra, ’s ugyan annyi emeletekre oszlik a’ Badacsonyi Hegység (1806 Hazai Tudósítások C0187, 308) | Az újvilági főkép Kanádai hódak’ csudás remekletű építkezvényikről ’s több emeletre osztályozott alkotású tanyájikról bámulásra méltókat írtak számosan (1829 Pák Dienes 8346010, 160) | minden fűrészgép két emeletből áll, melyek alsójában a gép van alkalmazva, a felsőben pedig maga a fűrész jár (1861 Petzval Ottó 8368009, 514) | [a barlang] több emeletben nagy mélységre ereszkedik alá (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | az omnibusz emelete egy vonalba esik a házak első emeleteivel (1913 Pesti Hírlap szept. 19. C5661, 12) | voltak kizárólag baromfiak részére épült ólak, s voltak olyanok is, amelyeknek a „földszintje” sertések, „emelete” pedig tyúkok elhelyezésére szolgált (1999 Magyar néprajz CD47).

1e. (rendsz. a felső jelzővel) (rég) ’〈a szellemi képességek, ill. az elmeállapot jelképeként〉’ ❖ a’ mi legeslegkülönösebb benne [ti. a grófban] az; hogy a’ felső emelet még bábelkori lehet, ollyan zavart (1837 Kovács Pál² C2771, 13) | Furcsa világban élünk; a fiatalság azt hiszi, hogy az öregeknek szárukba aszott agyvelejök, s csak nála laknak a felső emeletben! (1846 Pesti Divatlap C5839, 768) | a kiket a falhoz szorítva e rejtelmes felkiáltás után: „Barátom! meglett . . . fiú!” minden további magyarázat nélkül ott hagyott a faképnél, ezek azt hitték, hogy az ügyész urnál az emeleten nincsenek egészen otthon (1891 Budapesti Hírlap márc. 8. C4738, 3).

2. (jelzőként is) ’〈egymásra rakott dolgok halmazában, függőleges tagolódásban:〉(magasabban levő) réteg, szint’ ❖ Mintegy sok emeletekre tornyozta a’ felhöket [ti. a haragvó Isten] (1794 Mátyási József C3062, 7) | A hajuk […] emelet-magasra volt földíszítve az akkori [ti. XVI. Lajos korabeli] hölgyeknek mindenféle dúsan rizsporozott parókával, szalagokkal és csokrokkal (1899 Vasárnapi Újság C7413, 831) | A [kajmán]tojások két emeletben voltak elrendezve s a felső emeletet csak vékony, elkorhadt papiruszréteg választotta el az alsótól (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Az erdei pocok, a pirók egér vagy az üregi nyúl főként a talajon keresik táplálékukat, mások: a mókus, a pelék vagy a sárganyakú erdei egér nagyon gyakran az „emeleten”, az ágak között (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2a. (Föld) ’〈az egymásra települő földtani rétegek kor szerinti tagolásának egyik egységeként〉’ ❖ a kréta, a gault és cenoman emeletek tengeri lerakódásaiban nem lehet az egyes képződések közt valami éles megkülönböztető határvonalat észrevenni (1876 Lóczy Lajos C7900, 231) | A budai hegységben a NyDNy-KÉK-i horsztok [= sasbércek] az alsó-pannóniai emelet után képződtek (1946 Radnóty Egon 1129001, 6) | a rétegsor, s benne az őshüllőmaradványok is a felső-kréta maastrichtinek nevezett legfelső emeletébe tartoznak (1997 Magyarország földje CD05).

2b. ’vmely jelenség, dolog szintje, nívója’ ❖ [Európának nemzetei] azon felséges emeletre, hogy eredeti lakhelyeken már a’ Tudományoknak ezen jeles ágazattyával bírtak volna, Eleiket nem magasztalhattyák (1817 Tudományos Gyűjtemény C5480, 42) | a magasabb Erkölcs emeletein (1927 Babits Mihály C0696, 316) | az Élet és Tudomány, a Természet Világa, a Magyar Tudomány – tudományos tájékoztatásunk különböző emeleteinek – rendszeres szemlézése (1997 Természet Világa CD50) | egy emelettel lejjebb a középmezőnyben (2010 Nemzeti Sport júl. 12. C8079, [20]).

3. (rég) ’környezetéből kiemelkedő, ahhoz képest magasabban levő építmény, ill. természeti képződmény’ ❖ A [halott] fejénél fent az emeleten áll Jaroszláv szomorúan a koporsóra könyökölve (1813 Katona József C2504, 145) | a’ császárleány a’ neki készített emeletre föllépett rózsapiros selyem ruhában (1834 Vajda Péter 8504006, 104) | Harmad napra a’ viradó fénynél a’ hadnagyot a’ bukoviczai emeleteken [ti. a Bukovica-fennsíkon] látjuk, egy kies téren táborban pihenve (1840 Kiss Károly¹ C1207, 182).

4. (egész v. jó jelzővel) (rég v. nyj) ’akkora súly, teher, amekkorát egyszerre fel lehet emelni’ ❖ Azon bunkos furkót, […] Vállaira teſzem, leſz egy jó emelet (1796 Gvadányi József C1923, 18) | Tessék csak meghimbálni [a kisbabát]; egész emelet (1873 Fővárosi Lapok C8089, 213) | Ne·héz ez a: tál, e·gssz eggy e·melet: (= van mit emelni rajta) (1935 Szamosháti szótár C6654, 233).

4a. (jelzőként) (nyj) ’ekkora súlyú 〈dolog〉’ ❖ hasas, egész emelet görögdinnyék (1899 Magyarország dec. 3. C0361, 2) | [Az öreg zsidó] vakmerően vágott neki jó emelet batyujával a világnak (1911 Móricz Zsigmond C3228, 131).

Ö: fél~.

ÖE: ~építkezés, ~ráhúzás, ~sor.

Sz: emeletnyi, emeletű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. emel; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.