emigrál tn ige 1a

1. ’〈személy(ek csoportja)〉 hazáját (politikai okokból) elhagyva más országba költözik, hogy ott (végleg) letelepedjen’ ❖ a’ Királynak ſzerentsétlen ki-menetelü futása után,  [ti. Desotteux] is emigrált (1795 Bécsi Magyar Merkurius C0344, 703) | egy Bercsényi nevezetü huszár kapitány utazott keresztül Kunszentmiklóson, ennek rövid itt mulatása alkalmával beszélgetés közben szóba jött, hogy vajjon nem azon Bercsényiek utóda-e, kik Rákóczy alatt emigráltak (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a törökök pártjukba fogták az emigrált magyarokat (1905 Vámbéry Ármin 8507003, 115) | [Szilárd Leónak] 1919-ben Magyarországról, 1933-ban Németországból kellett emigrálnia (1997 Marx György CD30) | [Horthy Miklós] azt tanácsolta neki: emigráljon! Minek utána Kálmán Imre nemzetiszínű zászlócskákkal díszített gépkocsiján örökre elhagyta Közép-Európát (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. (ritk) ’vmely közösségből, kül. politikai csoportból kiválik, kilép’ ❖ [Kossuth Ferenc] az elé az alternativa elé került, hogy vagy erőlteti a békét, de akkor leszavazzák s kénytelen ő emigrálni saját pártjából, vagy pedig hagyja a dolgokat folyni (1903 Budapesti Hírlap nov. 10. C4691, 6) | A legismertebb politikusok többsége emigrált a pártból, a maradókat „Klaus-fanklub”-nak csúfolták (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈ember v. állat〉(kedvezőbb helyet, vidéket stb. keresve) vándorol, (el)költözik (vhonnan, vhova)’ ❖ [a viza] 200 mérföldnyiről emigrál hozzánk (1799 Csokonai Vitéz Mihály C1329, 347) | a magányos költők, akik ezzel a civilizációval szemben defenzívába kerülnek, a természethez emigrálnak (1935 Bálint György CD10) | És tudja-e, hova emigrálnak a lazacok? Túlmennek a Halász-szigeteken Arhangelszk és Murmanszk felé (1963 Szabad Föld dec. 1. C4862, 8) | a szocreáltól irtózó, korszerűen gondolkodó tehetséges építészek egy része ide [ti. az ipari építészet szakterületére] emigrált (1998 Tények könyve CD37).

3. (vál) ’〈kül. vmely alkotóművész〉(politikai, morális stb. okok miatt) visszavonul a nyilvánosságtól, ill. felhagy vmely korábbi tevékenységgel, vmely kapcsolatot megszüntet’ ❖ sem Bartók és Kodály, sem a többi igaz és örök értékek – a lelkileg emigrált Szabó Dezsővel egyetemben, nem tartoznak a keresztény és nemzeti irány vívmányai és kedvencei közé (1924 Juhász Gyula¹ 9284909, 86) | az igazság keresésével és vállalásával emigrált az általános emberi, illetve szociológiai milliőből a magányba és függetlenségbe (1927 Gaál Gábor 9162001, 166) | elvonulni, emigrálni a társadalomból, hacsak jelképesen is, hacsak szellemben is (1936 Fejtő Ferenc CD10).

3a. (vál) ’〈vki vmely élethelyzettől, érzéstől stb. elidegenedve〉 elfordul, eltávolodik(vhonnan), ill. (el)menekül, (el)bujdosik vhova’ ❖ a mai 50 éves hivatalnok üres óráiban a háborúelőtti évekbe emigrál, abba az időbe, amikor még 20-30 éves volt, kétszerannyi fizetést kapott, mint ma és még nem kínozta köszvény (1935 Bálint György 9021002, 20) | Emigráltam a koromból (1938 Cs. Szabó László CD10) | Magányából emlékeibe emigrál [ti. Jékely Zoltán] (1957 Horváth Zsigmond² C6878, 310) | Eszükbe se jut emigrálni sorsukból, más feladatot kérni, mint a rossz diák (1963 Pilinszky János 9531162, 186).

Sz: emigrálás.

Vö. ÉrtSz.; TESz. emigráció; ÉKsz.; SzT. ~, emigráló; IdSz.

emigrál tárgyatlan ige 1a
1.
〈személy(ek csoportja) hazáját (politikai okokból) elhagyva más országba költözik, hogy ott (végleg) letelepedjen
a’ Királynak ſzerentsétlen ki-menetelü futása után,  [ti. Desotteux] is emigrált
(1795 Bécsi Magyar Merkurius)
egy Bercsényi nevezetü huszár kapitány utazott keresztül Kunszentmiklóson, ennek rövid itt mulatása alkalmával beszélgetés közben szóba jött, hogy vajjon nem azon Bercsényiek utóda-e, kik Rákóczy alatt emigráltak
(1859 Vasárnapi Újság)
a törökök pártjukba fogták az emigrált magyarokat
(1905 Vámbéry Ármin)
[Szilárd Leónak] 1919-ben Magyarországról, 1933-ban Németországból kellett emigrálnia
(1997 Marx György)
[Horthy Miklós] azt tanácsolta neki: emigráljon! Minek utána Kálmán Imre nemzetiszínű zászlócskákkal díszített gépkocsiján örökre elhagyta Közép-Európát
(2000 Magyar Hírlap)
1a. (ritk)
vmely közösségből, kül. politikai csoportból kiválik, kilép
[Kossuth Ferenc] az elé az alternativa elé került, hogy vagy erőlteti a békét, de akkor leszavazzák s kénytelen ő emigrálni saját pártjából, vagy pedig hagyja a dolgokat folyni
(1903 Budapesti Hírlap nov. 10.)
A legismertebb politikusok többsége emigrált a pártból, a maradókat „Klaus-fanklub”-nak csúfolták
(1998 Magyar Hírlap)
2.
〈ember v. állat〉 (kedvezőbb helyet, vidéket stb. keresve) vándorol, (el)költözik (vhonnan, vhova)
[a viza] 200 mérföldnyiről emigrál hozzánk
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
a magányos költők, akik ezzel a civilizációval szemben defenzívába kerülnek, a természethez emigrálnak
(1935 Bálint György)
És tudja-e, hova emigrálnak a lazacok? Túlmennek a Halász-szigeteken Arhangelszk és Murmanszk felé
(1963 Szabad Föld dec. 1.)
a szocreáltól irtózó, korszerűen gondolkodó tehetséges építészek egy része ide [ti. az ipari építészet szakterületére] emigrált
(1998 Tények könyve)
3. (vál)
〈kül. vmely alkotóművész〉 (politikai, morális stb. okok miatt) visszavonul a nyilvánosságtól, ill. felhagy vmely korábbi tevékenységgel, vmely kapcsolatot megszüntet
sem Bartók és Kodály, sem a többi igaz és örök értékek – a lelkileg emigrált Szabó Dezsővel egyetemben, nem tartoznak a keresztény és nemzeti irány vívmányai és kedvencei közé
(1924 Juhász Gyula¹)
az igazság keresésével és vállalásával emigrált az általános emberi, illetve szociológiai milliőből a magányba és függetlenségbe
(1927 Gaál Gábor)
elvonulni, emigrálni a társadalomból, hacsak jelképesen is, hacsak szellemben is
(1936 Fejtő Ferenc)
3a. (vál)
〈vki vmely élethelyzettől, érzéstől stb. elidegenedve〉 elfordul, eltávolodik(vhonnan), ill. (el)menekül, (el)bujdosik vhova
a mai 50 éves hivatalnok üres óráiban a háborúelőtti évekbe emigrál, abba az időbe, amikor még 20-30 éves volt, kétszerannyi fizetést kapott, mint ma és még nem kínozta köszvény
(1935 Bálint György)
Emigráltam a koromból
(1938 Cs. Szabó László)
Magányából emlékeibe emigrál [ti. Jékely Zoltán]
(1957 Horváth Zsigmond²)
Eszükbe se jut emigrálni sorsukból, más feladatot kérni, mint a rossz diák
(1963 Pilinszky János)
Sz: emigrálás
Vö. ÉrtSz.; TESz. emigráció; ÉKsz.; SzT. ~, emigráló; IdSz.

Beállítások