emide mut hsz 0 (gyakr. nyomatékosításra v. szembeállításban más mut hsz-val v. mut nm-sal együtt)

1. (több közül) a térben közel(ebb)i v. közelinek érzékelt megjelölt helyre, ill. a szövegkörnyezetben most (utóbb) meghatározott helyre v. csoportba, kategóriába stb.’ ❖ ? Emide, Emígy, Emillyen (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 69) | Nézze, egy kártyát kiteszek ide, a másikat emide (1858 Jókai Mór CD18) | [a parasztok] a földesúr jóváhagyása és engedelme nélkül a király vagy más nemesek birtokaira, a szabad királyi városokba, vagy a sókincstár helységeibe s bármely más helyre s viszont onnan emide átköltözni ne merjenek (1913 Márki Sándor CD55) | az 1342: XIX. törvényczikk, mely az ú. n. portális adót behozta, vagyis minden jobbágytelket megadóztatott, a nemzetet a jogok tekintetében kettéválasztotta: a kiváltságosak és az adófizetők osztályára. Amoda a nemesek, papok, városok, emide a jobbágyok tartoztak (1913 Márki Sándor CD55) | A feldolgozott termékekből ötször-hatszor annyit exportálunk amoda, mint emide (1983 Népszabadság máj. 19. C7833, 6) | bár remekelt Pálffy Tibor a Kamarás szerepében, mintha egy másik előadásból ugrott volna át emide (2008 Népszabadság jún. 9. C7856, 10).

2. (kissé rég v. nyj)(több közül) a térben közeli v. közelinek érzékelt megjelölt, ill. a szövegkörnyezetben most (utóbb) meghatározott irányban (levő helyen)’ ❖ emide az ötödik faluba lakott (1851 A Falu Könyve C1667, 254) | Emide lë, nëm messze van Ëgy fa (1953 Párosítók C5374, 161) | Amikor nálunk hajnali fél öt van, amoda még most esteledik, emide pedig éppen az ebédet fogyasztják embertársaink (1981 Népszava szept. 25. C7446, 4).

3. ’az egyik irányba(n levő helyre)’ ❖ [A legény] néz emide, néz amoda, Lába botlik ide s tova (1839 Remény C3611, 72) | [A király] néz amoda, néz emide, Méket vegye, méket vigye (1914–1915 Emőd Tamás 9123015, 48) | Pénzeket csoportosít innen oda, amonnan emide (1995 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~-amoda.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. em-; ÉKsz.; ÚMTsz.

emide mutató névmási határozószó 0 (gyakr. nyomatékosításra v. szembeállításban más mut hsz-val v. mut nm-sal együtt)
1.
(több közül) a térben közel(ebb)i v. közelinek érzékelt megjelölt helyre, ill. a szövegkörnyezetben most (utóbb) meghatározott helyre v. csoportba, kategóriába stb.
?
Emide, Emígy, Emillyen
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Nézze, egy kártyát kiteszek ide, a másikat emide
(1858 Jókai Mór)
[a parasztok] a földesúr jóváhagyása és engedelme nélkül a király vagy más nemesek birtokaira, a szabad királyi városokba, vagy a sókincstár helységeibe s bármely más helyre s viszont onnan emide átköltözni ne merjenek
(1913 Márki Sándor)
az 1342: XIX. törvényczikk, mely az ú. n.úgynevezett portális adót behozta, vagyis minden jobbágytelket megadóztatott, a nemzetet a jogok tekintetében kettéválasztotta: a kiváltságosak és az adófizetők osztályára. Amoda a nemesek, papok, városok, emide a jobbágyok tartoztak
(1913 Márki Sándor)
A feldolgozott termékekből ötször-hatszor annyit exportálunk amoda, mint emide
(1983 Népszabadság máj. 19.)
bár remekelt Pálffy Tibor a Kamarás szerepében, mintha egy másik előadásból ugrott volna át emide
(2008 Népszabadság jún. 9.)
2. (kissé rég v. nyj)
(több közül) a térben közeli v. közelinek érzékelt megjelölt, ill. a szövegkörnyezetben most (utóbb) meghatározott irányban (levő helyen)
emide az ötödik faluba lakott
(1851 A Falu Könyve)
Emide lë, nëm messze van Ëgy fa
(1953 Párosítók)
Amikor nálunk hajnali fél öt van, amoda még most esteledik, emide pedig éppen az ebédet fogyasztják embertársaink
(1981 Népszava szept. 25.)
3.
az egyik irányba(n levő helyre)
[A legény] néz emide, néz amoda, Lába botlik ide s tova
(1839 Remény)
[A király] néz amoda, néz emide, Méket vegye, méket vigye
(1914–1915 Emőd Tamás)
Pénzeket csoportosít innen oda, amonnan emide
(1995 Magyar Hírlap)
ÖE: emide-amoda
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. em-; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások