emigráció fn 1A

1. ’a szülőföld tudatos és gyakr. (politikai, gazdasági v. vallási okok miatti) kényszerű elhagyása, rendsz. a végleges külföldi letelepedés szándékával, ill. a hazától való ilyen távollét (ideje, időszaka); kivándorlás’ ❖ Eggy sem vólt közzlök [ti. a protestáns prédikátorok közül], a’ ki véres Menyekezöt, Szitziliai Estvát, Brabantziai Puſztúlást, vagy Kereſztes Vitézek’ Verboválását, vagy pedig Emigratiót, a’ lakosok ki-kltözését, vagy Hit ſzegést okozott vólna (1790 Mérőserpenyő ford. 7361004, 54) | Az én helyzetem, uraim! még azokétől is különbözik, kik az emigratióból haza tértek (1877 Kossuth Lajos CD32) | Sokszor elmondottuk, hogy a hosszú és kényszerű emigráció mennyi tehetséges írót szakított el a magyar valóság talajától (1958 Szalai Sándor 2025132, 769) | Bécsi emigrációm éveiben (1974 Dénes Zsófia 9106003, 147) | két évtizedes emigrációjuk információtól fosztott közegében (1991 Kun Miklós 2003050, 37) | kiderült, hogy a szabadságharccal és az emigrációval kapcsolatos közvéleményre és kormánypolitikára vonatkozó feltáratlan anyag óriási az angol időszaki sajtóban, illetve levéltárakban (2006 Czigány Lóránt 3078001, 339).

1a. ’azonos országból származó, ill. ugyanabban az országban élő különböző nemzetiségű emigránsok összessége’ ❖ Nagy gyarapodást kapott 1663. a Lengyel Emigratióval valamint az Unitarismus Erdélyben, ugy a Magyarság is, mivel akkor a Vallások miatt hazájokat elhagyni kényszerített Lengyelek igen sokan jöttek Erdélybe s itt idővel mind Magyarokká lettek (1826 Molnos Dávid C4936, 562) | [Kossuth] egyik legfőbb gondját az képezte, hogy az emigráczió tagjai közt az összeköttetés és egyetértés meg ne lazuljon (1898 Gracza György CD45) | A két világrendszer békés egymás mellett élésének és gazdasági versenyének perspektívája egyformán érzékenyen érinti a magyar politikai emigráció valamennyi csoportját (1959 Fekete Sándor 2056029, 39) | az emigrációnak egységesen készen kell állnia a nemzet majdani újbóli szolgálatára (1985 Borbándi Gyula 9811003, 29) | A nemzetiségi emigráció vezetőivel Párizsban intenzív együttműködést kialakító Teleki (1999 Erdődy Gábor CD17).

2. (kül. a belső jelzővel) ’vmely művésznek, írónak, költőnek az az állapota, helyzete, hogy (politikai, morális stb. okokból) saját döntése alapján felfüggeszti nyilvános művészi tevékenységét, elhallgat’ ❖ [Kornis Gyula] meggyőződése, hogy az elméleti embereknek is részt kell vállalniok az életet formáló mozgalmakban és nem szabad belső emigrációba menniök (1931 Budapesti Hírlap febr. 13. C4719, 2) | Az országos Néptanulmányi Egyesület Vikár Béla elnök irányítása alatt a belső emigrációba kényszerült magyar nyelvtudósok mentsvára lett (1948 Magyar Nyelvőr C6055, 288) | A seb lassan hegedt, de tompa sajgást hagyott maga után, – bizonyíték rá a tízéves hallgatás: a „belső emigráció(1987–1988 Barta János¹ 2019008, 673) | az autonóm alkotó emberek számára újra a belső vagy a külső emigráció lehetősége maradt (1990 Valuch Tibor 2001036, 84) | [Szmoktunovszkij] egy őszinte, mély lélek, akit hívőként az átélt évtizedek belső lelki emigrációba kényszerítettek (1995 Magyar Hírlap CD09).

Sz: emigrációs.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

emigráció főnév 1A
1.
a szülőföld tudatos és gyakr. (politikai, gazdasági v. vallási okok miatti) kényszerű elhagyása, rendsz. a végleges külföldi letelepedés szándékával, ill. a hazától való ilyen távollét (ideje, időszaka); kivándorlás
Eggy sem vólt közzlök [ti. a protestáns prédikátorok közül], a’ ki véres Menyekezöt, Szitziliai Estvát, Brabantziai Puſztúlást, vagy Kereſztes Vitézek’ Verboválását, vagy pedig Emigratiót, a’ lakosok ki-kltözését, vagy Hit ſzegést okozott vólna
(1790 Mérőserpenyő ford.)
Az én helyzetem, uraim! még azokétől is különbözik, kik az emigratióból haza tértek
(1877 Kossuth Lajos)
Sokszor elmondottuk, hogy a hosszú és kényszerű emigráció mennyi tehetséges írót szakított el a magyar valóság talajától
(1958 Szalai Sándor)
Bécsi emigrációm éveiben
(1974 Dénes Zsófia)
két évtizedes emigrációjuk információtól fosztott közegében
(1991 Kun Miklós)
kiderült, hogy a szabadságharccal és az emigrációval kapcsolatos közvéleményre és kormánypolitikára vonatkozó feltáratlan anyag óriási az angol időszaki sajtóban, illetve levéltárakban
(2006 Czigány Lóránt)
1a.
azonos országból származó, ill. ugyanabban az országban élő különböző nemzetiségű emigránsok összessége
Nagy gyarapodást kapott 1663. a Lengyel Emigratióval valamint az Unitarismus Erdélyben, ugy a Magyarság is, mivel akkor a Vallások miatt hazájokat elhagyni kényszerített Lengyelek igen sokan jöttek Erdélybe s itt idővel mind Magyarokká lettek
(1826 Molnos Dávid)
[Kossuth] egyik legfőbb gondját az képezte, hogy az emigráczió tagjai közt az összeköttetés és egyetértés meg ne lazuljon
(1898 Gracza György)
A két világrendszer békés egymás mellett élésének és gazdasági versenyének perspektívája egyformán érzékenyen érinti a magyar politikai emigráció valamennyi csoportját
(1959 Fekete Sándor)
az emigrációnak egységesen készen kell állnia a nemzet majdani újbóli szolgálatára
(1985 Borbándi Gyula)
A nemzetiségi emigráció vezetőivel Párizsban intenzív együttműködést kialakító Teleki
(1999 Erdődy Gábor)
2. (kül. a belső jelzővel)
vmely művésznek, írónak, költőnek az az állapota, helyzete, hogy (politikai, morális stb. okokból) saját döntése alapján felfüggeszti nyilvános művészi tevékenységét, elhallgat
[Kornis Gyula] meggyőződése, hogy az elméleti embereknek is részt kell vállalniok az életet formáló mozgalmakban és nem szabad belső emigrációba menniök
(1931 Budapesti Hírlap febr. 13.)
Az országos Néptanulmányi Egyesület Vikár Béla elnök irányítása alatt a belső emigrációba kényszerült magyar nyelvtudósok mentsvára lett
(1948 Magyar Nyelvőr)
A seb lassan hegedt, de tompa sajgást hagyott maga után, – bizonyíték rá a tízéves hallgatás: a „belső emigráció
(1987–1988 Barta János¹)
az autonóm alkotó emberek számára újra a belső vagy a külső emigráció lehetősége maradt
(1990 Valuch Tibor)
[Szmoktunovszkij] egy őszinte, mély lélek, akit hívőként az átélt évtizedek belső lelki emigrációba kényszerítettek
(1995 Magyar Hírlap)
Sz: emigrációs
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

Beállítások