allegorikus mn 15A2 (vál)

1. (kifejtett) allegóriát tartalmazó, ill. allegóriaként létrehozott 〈mű(alkotás)〉’ ❖ Ezen allegoricus képzetre [= képre] Szlucha azt jegyzé meg, hogy a […] békéltető intézet csak annyiban változtatná eme képek alakját, hogy a tehenet fejő bíró s ügyvéd sorába még a békéltetőt is oda kellene festeni (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [Az ember tragédiája] nem történeti drámák gyűjteménye, hanem allegorikus világköltemény (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 329) | Ezért tiltakozik aztán [Bertold Brecht] az ellen, hogy a Kaukázusiban paraboladrámát lássanak: valóságos dráma ez, túl a példabeszéden. Szimbolikus, és nem allegorikus alkotás (1969 Almási Miklós 1002002, 462) | A lépcsőcsarnok művészien díszes, allegorikus szobrait J. [ti. Johann] Messerschmidt pozsonyi szobrász készítette (1980 Szombathy Viktor 1149004, 50) | allegorikus tanmesében (1991 Révész Sándor 2038001, 3).

1a. ’az allegória eszközével élő, allegóriát használó’ ❖ az ilyen allegoricus rajz [ti. ábrázolás], a kép megfelelő és kiegészitő másik fele nélkül a képzeletnek csak üres játéka (1861 Zilahy Károly 8539020, 178) | egészen különszerű allegorikus művészi módszert (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 370) | A régi allegorikus művészetben a felhők közül kinyúló kéz magát az istenséget jelképezte (1957 Ráth-Végh István 9556001, 91) | [Schaár Erzsébet kompozíciói] már akkor egy üres világ szomorúan szánalmas allegorikus ábrázolásaiként hatottak (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’allegóriára épülő, azon alapuló, ill. azzal kapcs.’ ❖ a nem allegorikus, hanem – hogy úgy mondjuk – identikus magyarázati irány követői (1896 Katona Lajos 8227002, 210) | Ez a [csodálatos] fa igen különböző együttesekben jelentkezik. Allegorikus formában nem is igazi fa, hanem családfa, genealógiai ábrázolás, Jesse fája, melyről Ézsaiás próféta szavai szerint Krisztus leszármazott (1974 Dömötör Tekla 1039002, 132) | A szentírási szövegek allegorikus értelmezését Szent Ágoston is szükségesnek tartotta (1987 Balázs János² 1009003, 154).

3. ’jelképes, képletes, allegóriával kifejezett’ ❖ bestiariusok (így neveztettek t. i. az állatok természeti vagy mesés tulajdonságait jelvies [= jelképes], mysticus vagy allegoricus értelemmel magyarázó s egyaránt az egyházmüvészet képleteiben, valamint az egyházi beszédekben használt hasonlati képek leirásai.) (1876 Magyar Könyvszemle CD40) | [Dante] az egyes Canzonék magyarázata során mindig ezek betű szerinti értelméből indul ki, s csak ezután tárja fel allegorikus jelentésükkel leplezett, rejtett, igazi üzenetüket (1987 Balázs János² 1009003, 159).

4. ’allegóriaként, jelképként megjelenő, ill. allegória eszközéül haszn. 〈alak, figura stb.〉’ ❖ Ilyen allegorikus neve volt az esküdt úrnak „Víznemissza Jónás”, mely szép nevet, dicséretére legyen mondva, sohasem is iparkodott meghazudtolni (1846 Jókai Mór CD18) | a nőstény-farkast legyőzendő negyedik allegorikus állatról: az agárról (1882 Szász Károly² 8426066, 309) | allegorikus szörnyek (1926 Babits Mihály 9014127, 86) | A nagy irodalomban az allegorikus szereplők mindig a szépséget, erényt, hűséget, állhatatosságot, boldogságot stb. hordozzák (1990 Balog József 2001034, 77).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

allegorikus melléknév 15A2 (vál)
1.
(kifejtett) allegóriát tartalmazó, ill. allegóriaként létrehozott 〈mű(alkotás)
Ezen allegoricus képzetre [= képre] Szlucha azt jegyzé meg, hogy a […] békéltető intézet csak annyiban változtatná eme képek alakját, hogy a tehenet fejő bíró s ügyvéd sorába még a békéltetőt is oda kellene festeni
(1835 Kossuth Lajos összes munkái)
[Az ember tragédiája] nem történeti drámák gyűjteménye, hanem allegorikus világköltemény
(1900 Palágyi Menyhért)
Ezért tiltakozik aztán [Bertold Brecht] az ellen, hogy a Kaukázusiban paraboladrámát lássanak: valóságos dráma ez, túl a példabeszéden. Szimbolikus, és nem allegorikus alkotás
(1969 Almási Miklós)
A lépcsőcsarnok művészien díszes, allegorikus szobrait J. [ti. Johann] Messerschmidt pozsonyi szobrász készítette
(1980 Szombathy Viktor)
allegorikus tanmesében
(1991 Révész Sándor)
1a.
az allegória eszközével élő, allegóriát használó
az ilyen allegoricus rajz [ti. ábrázolás], a kép megfelelő és kiegészitő másik fele nélkül a képzeletnek csak üres játéka
(1861 Zilahy Károly)
egészen különszerű allegorikus művészi módszert
(1900 Palágyi Menyhért)
A régi allegorikus művészetben a felhők közül kinyúló kéz magát az istenséget jelképezte
(1957 Ráth-Végh István)
[Schaár Erzsébet kompozíciói] már akkor egy üres világ szomorúan szánalmas allegorikus ábrázolásaiként hatottak
(1995 Magyar Hírlap)
2.
allegóriára épülő, azon alapuló, ill. azzal kapcs.
a nem allegorikus, hanem – hogy úgy mondjuk – identikus magyarázati irány követői
(1896 Katona Lajos)
Ez a [csodálatos] fa igen különböző együttesekben jelentkezik. Allegorikus formában nem is igazi fa, hanem családfa, genealógiai ábrázolás, Jesse fája, melyről Ézsaiás próféta szavai szerint Krisztus leszármazott
(1974 Dömötör Tekla)
A szentírási szövegek allegorikus értelmezését Szent Ágoston is szükségesnek tartotta
(1987 Balázs János²)
3.
jelképes, képletes, allegóriával kifejezett
bestiariusok (így neveztettek t. i.tudniillik az állatok természeti vagy mesés tulajdonságait jelvies [= jelképes], mysticus vagy allegoricus értelemmel magyarázó s egyaránt az egyházmüvészet képleteiben, valamint az egyházi beszédekben használt hasonlati képek leirásai.)
(1876 Magyar Könyvszemle)
[Dante] az egyes Canzonék magyarázata során mindig ezek betű szerinti értelméből indul ki, s csak ezután tárja fel allegorikus jelentésükkel leplezett, rejtett, igazi üzenetüket
(1987 Balázs János²)
4.
allegóriaként, jelképként megjelenő, ill. allegória eszközéül haszn. 〈alak, figura stb.〉
Ilyen allegorikus neve volt az esküdt úrnak „Víznemissza Jónás”, mely szép nevet, dicséretére legyen mondva, sohasem is iparkodott meghazudtolni
(1846 Jókai Mór)
a nőstény-farkast legyőzendő negyedik allegorikus állatról: az agárról
(1882 Szász Károly²)
allegorikus szörnyek
(1926 Babits Mihály)
A nagy irodalomban az allegorikus szereplők mindig a szépséget, erényt, hűséget, állhatatosságot, boldogságot stb.s a többi hordozzák
(1990 Balog József)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások