empirista mn és fn 6A

I. mn (Fil)

1. ’olyan 〈bölcseleti irányzat〉, amely szerint minden tudás az érzéki tapasztalatra épül, ill. arra jellemző, azt tükröző 〈módszer, gondolkodás(mód) stb.〉’ ❖ Cuvier és empirista iskolája (1881 Dezső Béla C7573, 414) | a szellemi impulzusokat adó angol empírista filozófia (1933 Szekfű Gyula CD42) | Mill szélsőségesen empirista elvekből indul, és a matematikai igazságokat mint tapasztalati általánosításokat ábrázolja (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 186) | hagyományos racionalista és empirista módszerek (1982 Rózsahegyi Edit 2029001, 440) | logikai pozitivista és logikai empirista mozgalmakat (2007 Ambrus Gergely 3051001, 1065).

2. ’az empirizmust mint filozófiai irányzatot, módszert elfogadó, követő 〈személy〉’ ❖ micsoda rendbe fog a’ Theista Anaxagorás, az anima mundi-t hívő Pythagoras, az idealista Pláto, az empirista Aristoteles ’s az újabbak közt is sokan tetetni? (1814 Kölcsey Ferenc C2565, 220) | a grófnő inkább idealista, Farkas Máté inkább empirista (1903 Ferenczi Zoltán CD55) | a gyermektanulmány elődjének lehet tekinteni az angol empirista filozófusok gyermekről alkotott képét (1997 PedagógiaiLex. C6809, 345) | empirista tudós (2009 Laczkó Katalin ford.–Jacobi² 3200002, 71).

II. fn

1. (Fil) ’az empirizmus mint filozófiai irányzat képviselője, követője’ ❖ Az empiristák a rationalistákat ábrándozóknak s henye szőrszálhasógatóknak nevezik (1839 Szontagh Gusztáv C4062, 131) | az új logikai irány angol képviselői az egyetemhez tartoznak, míg a nagy angol empiristák a „társaságból” kerültek ki (1919 Földi Mihály CD10) | Az időközben platonistából empiristává lett Russell is mély benyomást tett Carnapra (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 189) | [Goethe] bár egész életében szigorúan empirikus volt, nem nevezhető empiristának (1999 Természet Világa CD50).

2. ’olyan ember, aki a tapasztalatnak hisz, és azt az elmélet(i tudás) és a ráció elé helyezi’ ❖ minek utána tudám, hogy Ercsei Úr külömben is nagy Empirista: haszontalannak láttam a’ dolog’ disquisitiójába belé ereszkedni. – Empiria és Philosophia nekem egészen külömböző dolgok (1819 Kazinczy Ferenc C2569, 377) | akik a tapasztalatból magyaráznak mindent: empiristák (1894 PallasLex. CD02) | mi lenne mondjuk akkor, ha az antropológus egyszer elvinné közéjük [ti. egy szibériai nomád törzshöz] szociológus barátját is, akiből az empirista után kibújna a teoretikus, és felvilágosító szavakkal elmondaná nekik, hol is élnek eztán, mibe is csöppentek, mi az, hogy posztmodern, mi a multikulturalitás (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. IdSz.

empirista melléknév és főnév 6A
I. melléknév (Fil)
1.
olyan 〈bölcseleti irányzat〉, amely szerint minden tudás az érzéki tapasztalatra épül, ill. arra jellemző, azt tükröző 〈módszer, gondolkodás(mód) stb.〉
Cuvier és empirista iskolája
(1881 Dezső Béla)
a szellemi impulzusokat adó angol empírista filozófia
(1933 Szekfű Gyula)
Mill szélsőségesen empirista elvekből indul, és a matematikai igazságokat mint tapasztalati általánosításokat ábrázolja
(1981 Lendvai L. Ferenc)
hagyományos racionalista és empirista módszerek
(1982 Rózsahegyi Edit)
logikai pozitivista és logikai empirista mozgalmakat
(2007 Ambrus Gergely)
2.
az empirizmust mint filozófiai irányzatot, módszert elfogadó, követő 〈személy〉
micsoda rendbe fog a’ Theista Anaxagorás, az anima mundi-t hívő Pythagoras, az idealista Pláto, az empirista Aristoteles ’s az újabbak közt is sokan tetetni?
(1814 Kölcsey Ferenc)
a grófnő inkább idealista, Farkas Máté inkább empirista
(1903 Ferenczi Zoltán)
a gyermektanulmány elődjének lehet tekinteni az angol empirista filozófusok gyermekről alkotott képét
(1997 PedagógiaiLex.)
empirista tudós
(2009 Laczkó Katalin ford.Jacobi²)
II. főnév
1. (Fil)
az empirizmus mint filozófiai irányzat képviselője, követője
Az empiristák a rationalistákat ábrándozóknak s henye szőrszálhasógatóknak nevezik
(1839 Szontagh Gusztáv)
az új logikai irány angol képviselői az egyetemhez tartoznak, míg a nagy angol empiristák a „társaságból” kerültek ki
(1919 Földi Mihály)
Az időközben platonistából empiristává lett Russell is mély benyomást tett Carnapra
(1981 Lendvai L. Ferenc)
[Goethe] bár egész életében szigorúan empirikus volt, nem nevezhető empiristának
(1999 Természet Világa)
2.
olyan ember, aki a tapasztalatnak hisz, és azt az elmélet(i tudás) és a ráció elé helyezi
minek utána tudám, hogy Ercsei Úr külömben is nagy Empirista: haszontalannak láttam a’ dolog’ disquisitiójába belé ereszkedni. – Empiria és Philosophia nekem egészen külömböző dolgok
(1819 Kazinczy Ferenc)
akik a tapasztalatból magyaráznak mindent: empiristák
(1894 PallasLex.)
mi lenne mondjuk akkor, ha az antropológus egyszer elvinné közéjük [ti. egy szibériai nomád törzshöz] szociológus barátját is, akiből az empirista után kibújna a teoretikus, és felvilágosító szavakkal elmondaná nekik, hol is élnek eztán, mibe is csöppentek, mi az, hogy posztmodern, mi a multikulturalitás
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. IdSz.

Beállítások