empíriokriticizmus fn 4A (Fil)

’〈kül. a 19. század végén:〉 az a pozitivista filozófiai irányzat, amely tagadja a tudattól független objektív valóság létezését, és a világ dolgait tudati jelenségek, belső élmények, érzékelhető tapasztalatok által tartja hozzáférhetőnek’ ❖ [Richard Avenarius] irányát ő maga empiriokriticizmusnak nevezi, amely közel áll a pozitivizmushoz; újabb időben Mach-ban kiváló rokon szellemre akadt, aki hasonló irányban dolgozik (1911 RévaiNagyLex. C5698, 336) | A logikai pozitivizmus […] átvette a hagyományos pozitivizmus és az empiriokriticizmus bizonyos elemeit; de tanítását a modern matematikai vagy szimbolikus logika eszközeinek segítségével fejtette ki (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 189) | Noha az empíriokriticizmus számos tétele nem bizonyult elfogadhatónak, hatása sokrétű és máig eleven (1998 MagyarNagyLex. C5820, 302).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

empíriokriticizmus főnév 4A (Fil)
〈kül. a 19. század végén:〉 az a pozitivista filozófiai irányzat, amely tagadja a tudattól független objektív valóság létezését, és a világ dolgait tudati jelenségek, belső élmények, érzékelhető tapasztalatok által tartja hozzáférhetőnek
[Richard Avenarius] irányát ő maga empiriokriticizmusnak nevezi, amely közel áll a pozitivizmushoz; újabb időben Mach-ban kiváló rokon szellemre akadt, aki hasonló irányban dolgozik
(1911 RévaiNagyLex.)
A logikai pozitivizmus […] átvette a hagyományos pozitivizmus és az empiriokriticizmus bizonyos elemeit; de tanítását a modern matematikai vagy szimbolikus logika eszközeinek segítségével fejtette ki
(1981 Lendvai L. Ferenc)
Noha az empíriokriticizmus számos tétele nem bizonyult elfogadhatónak, hatása sokrétű és máig eleven
(1998 MagyarNagyLex.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások