energetika fn 6A 

1. (Fiz) ’az energia formáival, átalakításával és felhasználásával foglalkozó tudományág’ ❖ A jelen században a fizika terén a legnevezetesebb elvi haladás az energetika felállitása, mely Galileinek a dinamika felállitásával és Newton gravitáczió-elméletével egyenlő rangú; az energetika semmi más, mint az az elmélet, mely a különféle energiáknak egymásba való átváltozását és egyértékűségét tárgyalja (1888 Természettudományi Közlöny C7912, 244) | Entrópia alatt az energetika a hőenergiának állandó hőfokon való változását érti (1919 Szegedy István CD10) | A nukleáris energetikával foglalkozó kutatók régi álma, hogy a Nap energiaforrását, azaz a könnyű atommagok egyesítéséből (fúziójából) nyerhető energiát az emberiség szolgálatába állítsák (2003 Természet Világa CD50).

1a. (kissé rég, Fil) ’az a filozófiai irányzat, ill. természettudományos elmélet, amely a világ jelenségeit az energia alapján magyarázza, és amely szerint az energia az anyaghoz képest elsődleges’ ❖ [címként:] Az energetikáról (1893 Magyar írók élete CD27) | Ostwald energetikájával az összes esztétikai, és erkölcsi jelenségeket is meg akarja fejteni, szóval az egész szociális életet. Ezenkívül ő az energiafajtáknak reális létet tulajdonit, és így igazán nem tudjuk megérteni, mi a különbség a reális léttel bíró energia, és az anyag között (1909 Lánczi Jenő CD10) | Az energetika, mint az atomisztikus világnézet ellentéte, mint általános filozófiai (metafizikai) rendszer fogható fel, mely a materiális és az immateriális világ között kapcsolatot alkot (1912 RévaiNagyLex. C5702, 497).

2. (Ipar) ’az energiatermeléssel, -ellátással, -felhasználással stb. foglalkozó gazdasági ágazat, iparág’ ❖ [Csehszlovákiában] az egyes iparágak termelése az év végén a következő lesz: bányaipar 118%, energetika 233%, kohóipar 110% (1948 Népszava júl. 29. C4838, [9]) | A Szovjetunióban az energetika és a kohászat teljesítménye jó alapot teremtett az ipar növekedésének (1988 Tények könyve CD37) | a kormányzat alapvetően piaci eszközökkel befolyásolja az energetikában is a fogyasztói-termelői magatartást, végrehajtja a liberalizációt (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (birtokszóként) (Fiz) ’vmely dolog energiával kapcs. tulajdonságainak, ill. vmely folyamatban megnyilvánuló energiákra vonatk. tényezőknek, adatoknak stb. az összessége’ ❖ Vizsgálatok az embrió energetikája köréből; új szervezet fölépítésére szükséges energia mennyiségének meghatározása (1901 Természettudományi Közlöny C7925, [582]) | A rakéták energetikájának kérdéséről (1958 Népszabadság jan. 24. C1499, 6) | A magnetoszféra energetikájának összetevői[.] A magnetoszférában tárolt energia[:] A magnetoszféra csóvájában lévő energia 3·10¹⁵–3·10¹⁶J A köráramban lévő energia 2·10¹⁵–1·10¹⁶J (2001 Természet Világa CD50).

4. (birtokszóként) (vál) ’vmely dolog, jelenség által kifejtett szellemi, érzelmi stb. erők, energiák, hatások összessége, rendszere’ ❖ A geográfusoknak ma már az adott fizikai keretben a nemzetek energetikájával kell foglalkozniok (1912 Pesti Hírlap dec. 18. C5660, 36) | az igazságos és megértő jogi békén nyugvó népszövetség jogrendje lesz az önrendelkező jognak igazságos és megértő energetikája (1919 Wlassics Gyula C7717, 5) | [A fiatalság forrása című könyvben] a hangok, a zene és az elmélkedés energetikájáról olvashatunk (1999 Új Könyvek CD29) | Mi a szeretet energetikája? (2002 Népszava nov. 8. C7465, 14).

5. (ritk) ’〈bizonyos ezoterikus felfogások szerint:〉 a tudomány eszközeivel nem mérhető, természetfölötti hatásúnak gondolt energiák összessége, ill. azok működése, vélt törvényszerűségei’ ❖ [Az Elixír fesztiválon] rövid előadások hallhatók különböző témákról, például a paranormálisnak tartott gyermekekről, energetikáról, reinkarnációról (1997 Magyar Nemzet máj. 29. C6354, 16) | spiritualizmussal, ezoterikával, transzcendens energetikával foglalkozó szerzők (2000 Új Könyvek CD29).

ÖU: bio~.

Sz: energetikai.

Vö. ÉKsz.; IdSz.