energetikus mn és fn 

I. mn 15A2

1. (kissé rég, Fiz) ’az energetika törvényei alapján ható, működő’ ❖ A szervezet egyes életfunctiói energetikus folyamatokon alapúlnak (1903 Rácz Lajos C7652, 180) | Elferdüléseknél legritkábban elegendő egyedül a statikai kiegyenlítés. Igyekeznünk kell az energetikus erőket igénybe venni, p. o. dongalábnál izomátültetéssel (1924 Orvosi Hetilap C8174, 751) | A sejteken belül a vizsgálók azután megint vegyi, fizikai vagy energetikus viszonyokban keresték az egységes alapelvet (1936 Verebélÿ Tibor C7961, 115).

1a. (kissé rég, Fil) ’az energetikával mint filozófiai irányzattal összhangban levő, azzal kapcs., azon alapuló’ ❖ A mivel Ostwald kecsegtet, hogy az ajándék, melyet a leáldozó évszáz a kelőnek nyujthat: a mechanikus világnézlet pótlása az energetikus által, az Brassai gondolata is (1899 Concha Győző C0013, 289) | Félszázaddal ezelőtt Oszváld már kísérletet tett a szellemi funkciók energetikus alapon való magyarázására (1902 Budapesti Hírlap okt. 21. C4690, 9) | Ostwald, a természettudós nem éri be azzal, hogy energetikus világfelfogását a természet jelenségeire alkalmazza (1932 Budapesti Hírlap ápr. 10. C4720, 6).

2. (Ipar) ’az energetika mint iparág területén dolgozó szakemberek képzésével, ill. munkájával kapcs.’ ❖ A Budapesti Műszaki Egyetem felvételt hirdet az 1966. februárjában induló alábbi szakmérnöki szakokra: gépész mérnöki kar: gépszerkesztő szak, hegesztő szak, forgácsnélküli alakítás (hideg) szak, energetikus szak (1965 Népszabadság aug. 23. C4815, [10]) | A Kaposi Mór Oktató Kórház […] gazdasági igazgatója pályázatot hirdet energetikus munkakör betöltésére (2008 Népszabadság nov. 4. C7856, 23).

3. (ritk) ’〈bizonyos ezoterikus felfogások szerint:〉 a tudomány eszközeivel nem mérhető, láthatatlan, természetfölötti energiák hatásán alapuló 〈jelenség〉’ ❖ Az emberi testben tizennégy fő energiaáram, ún. meridián található, amelyek a szervek és a hozzájuk rendelt izmok között fennálló energetikus kapcsolatra épülnek (1997 Új Könyvek CD29).

4. (ritk) ’erélyes, határozott, energikus 〈személy〉 v. ilyen személyre jellemző, rá valló 〈megnyilvánulás, tulajdonság〉, ill. erőteljes (hatású), lendületes 〈mű〉’ ❖ van [a nő] barátai közt egy ilyen energetikus hajlamú férfi, ki folyvást azt nézi, hogy mi módon tehetne számára valami hasznos szolgálatot (1870 Fővárosi Lapok C8086, 1188) | [gróf Andrássy Gyula] politikai sikerének energetikus ereje (1910 Wlassics Gyula C7682, 358) | karizmatikus és energetikus politikus (2004 Népszabadság nov. 27. C7852, 4) | Sokan az N-t tartják a [koreográfus Angelin Preljocaj] legenergetikusabb, egyben a leguniverzálisabb alkotásának (2007 Népszava ápr. 28. C7470, 4).

II. fn 4A

1. (jelzőként is) (Ipar is) ’az energetikával mint tudománnyal foglalkozó, ill. az energetika területén tevékenykedő, kül. vmely üzem, vállalat energiagazdálkodását irányító szakember’ ❖ A zujevi elektromosmű felépítését befejezték, Zujevkában azonban tovább folyik az építkezés. Az energetikusok városában az építők százai dolgoznak, betonmunkások, ácsok, szerelők (1947 Magyar Nemzet okt. 26. C4787, 6) | energetikus mérnök (1956 Népszava jan. 1. C4821, [6]) | tervezők, kivitelezők, energetikusok, ha az energia felhasználást vizsgálják, kazánok teljesítményét, fűtőenergiák joule-ban kifejezett értékeit számolgatják (1999 Lakáskultúra CD39) | [a Magyar Energiahivatal] szerepet vállalt abban is, amit az energetikusok úgy szoktak mondani, hogy a legolcsóbb energia az, amit meg se kell termelni, mert a felhasználás oldaláról, a racionalizálás oldaláról meg lehet takarítani (2005 Országgyűlési Napló CD62).

2. (kissé rég, ritk) ’az energetika mint filozófiai irányzat képviselője, követője’ ❖ Országvilág elismerte az energia-fogalom rendkívüli fontosságát tudományban és gyakorlati alkalmazásában egyaránt, ámde az „energetikusok”, a mint magukat nevezni szokták, a tudományok művelőit nem tudták meggyőzni egyéb tudományos fogalmaik és segédeszközeik fölösleges voltáról (1911 Zemplén Győző C7935, 39).

3. (ritk) ’〈bizonyos ezoterikus felfogások szerint:〉 a tudomány eszközeivel nem mérhető, láthatatlan, természetfölötti hatásúnak gondolt energiákkal foglalkozó, azokat vizsgáló, azokat irányítani tudó személy’ ❖ Országjáró körúton az isteni energetikus (1997 Magyar Hírlap CD09) | Még alig nyitott ki a múzeumfalu, és már mind a tizenhárom jósra, gyógyítóra, teremtő energetikusra, asztrológusra, grafológusra, tenyéranalizálóra, sorselemzőre, halottlátóra stb. hosszú sor vár. Ez a harmadik táltosnap (1997 Magyar Nemzet aug. 5. C6354, 7).

Vö. ÉKsz.; IdSz.