energiamérleg fn 3B

1. (Fiz is) ’〈vmely zárt rendszerben:〉 a leadott és felvett energiák egymáshoz való egyensúlyi viszonya, aránya’ ❖ a szív energiamérlegének állapotát a működési képességben 24 órás periodusok végével beálló változásokból lehetne meghatároznunk (1901 Orvosi Hetilap C8151, 6) | [Békésy György] 1952-ben kezdi meg a fül energiamérlegére vonatkozó vizsgálatait (1990 Dániel József CD30) | A nulla tömegű neutrínót 1930-ban Wolfgang Pauli osztrák fizikus „találta ki”, hogy ezzel az elképzelt részecskével magyarázza meg a radioaktív béta-bomlás energiamérlegét (1998 Magyar Hírlap CD09) | Az épület részeinek és berendezéseinek felújításával, illetve korszerűsítésével el kell érni [...] az épületek energiamérlegének javítását (2003 Népszabadság ápr. 22. C7851, 16).

2. (Ipar) ’〈vmely területre, országra stb. vonatkoztatva:〉 a megtermelt és importált, vmint a felhasznált (és exportált) energia, ill. 〈üzemben, erőműben:〉 a befektetett és hasznosított energiák arányát feltüntető kimutatás’ ❖ energiamérlegünk passzív és belső energiaszükségletünknek csak mintegy kétharmad részét tudjuk hazai energiaanyaggal ellátni (1934 Budapesti Hírlap ápr. 7. C4722, 6) | A DIMÁVAG-ban 13 kisteljesítményű, rossz hatásfokkal dolgozó kazán már évek óta rontja a gyár energiamérlegét (1959 Népszava szept. 5. C4823, 2) | A[z energiaellátás hatékonyságát vizsgáló] tanulmány eredményeként először készült budapesti energiamérleg, első ízben ábrázolták az energiaigényeket úgynevezett hőatlaszokon (1994 Magyar Hírlap CD09) | Mennyi napenergiát hasznosítunk most Magyarországon? Jelentéktelen mennyiséget: az energiamérlegben ezrelékes nagyságrendűt (2001 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉKsz.

energiamérleg főnév 3B
1. (Fiz is)
〈vmely zárt rendszerben:〉 a leadott és felvett energiák egymáshoz való egyensúlyi viszonya, aránya
a szív energiamérlegének állapotát a működési képességben 24 órás periodusok végével beálló változásokból lehetne meghatároznunk
(1901 Orvosi Hetilap)
[Békésy György] 1952-ben kezdi meg a fül energiamérlegére vonatkozó vizsgálatait
(1990 Dániel József)
A nulla tömegű neutrínót 1930-ban Wolfgang Pauli osztrák fizikus „találta ki”, hogy ezzel az elképzelt részecskével magyarázza meg a radioaktív béta-bomlás energiamérlegét
(1998 Magyar Hírlap)
Az épület részeinek és berendezéseinek felújításával, illetve korszerűsítésével el kell érni [...] az épületek energiamérlegének javítását
(2003 Népszabadság ápr. 22.)
2. (Ipar)
〈vmely területre, országra stb. vonatkoztatva:〉 a megtermelt és importált, vmint a felhasznált (és exportált) energia, ill. 〈üzemben, erőműben:〉 a befektetett és hasznosított energiák arányát feltüntető kimutatás
energiamérlegünk passzív és belső energiaszükségletünknek csak mintegy kétharmad részét tudjuk hazai energiaanyaggal ellátni
(1934 Budapesti Hírlap ápr. 7.)
A DIMÁVAG-ban 13 kisteljesítményű, rossz hatásfokkal dolgozó kazán már évek óta rontja a gyár energiamérlegét
(1959 Népszava szept. 5.)
A[z energiaellátás hatékonyságát vizsgáló] tanulmány eredményeként először készült budapesti energiamérleg, első ízben ábrázolták az energiaigényeket úgynevezett hőatlaszokon
(1994 Magyar Hírlap)
Mennyi napenergiát hasznosítunk most Magyarországon? Jelentéktelen mennyiséget: az energiamérlegben ezrelékes nagyságrendűt
(2001 Magyar Hírlap)
Vö. ÉKsz.

Beállítások