engedély fn 4B 

1. ’vmire jogosultságot biztosító nyilatkozat, beleegyezés’ ❖ Venia, […] engedély (permissio) (1833 Fogarasi János C5307, 49) | [a sorsjegy], melynek kibocsáthatására a magyar irók segélyegylete engedélyt nyert (1862 Arany János C6506, 64) | Az ön engedélyével inkább a szobámba térnék! (1960 Kamondy László 9300003, 173) | elolvassam [a levelet] a fiam engedélye nélkül (2009 Méhes Károly² 3153009, 781).

1a. ’ezt tartalmazó hivatalos irat, okmány’ ❖ Haza jöhetése engedélyét kaliforniai arannyal szegélyezte (1882 Teleki Sándor C4110, 18) | A rendőrhatóságnak joga van azokat a külföldieket, a kik utlevél és határátlépésre való engedély nélkül akarnak az országba bejutni, […] kitoloncolni (1900 Budapesti Hírlap aug. 24. C0055, 5) | a főszolgabíró kiállította ennek az eredeti kis embernek az összes ács- és kőmíves-munkák vállalására jogosító hatósági engedélyt (1939 Móricz Zsigmond C5087, 360) | az italmérési engedélyeket ellenőrző rendőrség (2010 Somssich-Szőgyény Béla 3153002, 566).

1b. (rég, ritk) ’vmely elkövetett bűnért, vétekért, ill. törvényszegésért megérdemelt büntetés alól való felmentés, ill. erről szóló írás, nyilatkozat’ ❖ iszonyaitok’ bűndíja a’ végső emlékezetig is elengedtetik […] olvassátok tenmagatok, itt az általányos engedély aláírva. […] Aláírva saját kézzel – hiszen ez határnélkűl való kegyesség (1823 Toldy Ferenc ford.–Schiller C4182, 110).

2. (rég) ’vmely előnyről, jogról való (részleges) lemondással más számára biztosított előny, jog, kedvezmény; engedmény’ ❖ minő engedélyeket adott a kormány ez országgyűlésen az adózó népnek (1836 Deák Ferenc beszédei C1359, 207) | [Oroszországtól] engedélyeket kivánnak nyugotiak, viszont neki is vannak ellenkivánatai (1855 A Magyar Nép Könyve C2997, 238) | [a csoportba verődött szökevények,] hogy a török bajtársaknak is engedélyeket tegyenek, ráálltak, hogy disznóhúst soha sem esznek (1882 Jókai Mór C2309, 141) | [Ausztria] Hübner bárót el is küldte Nápolyba azon állítólagos missióval, hogy igyekezzék Ferdinánd királyt valami engedélyre reá birni; de Petrulla herczeg, Nápolynak bécsi követe és a pápa bécsi nunciusa utján biztatta Bomba királyt, hogy tartsa magát szilárdúl, ne engedjen (1894 e. Kossuth Lajos CD32).

3. (rég) ’másokkal szemben megértő viselkedés, ill. vkinek ilyen viselkedése v. tulajdonsága’ ❖ Grófné. Ugy hiszem, ez [ti. az adakozás] a legjobb mód lenne a rágalmazókat, és irigyeket megengesztelni. Rapiniere. Söt ellenkezőleg. Ez engedélyünket ugy tekintenék, mint árt, mellyen a lélekfurdalást akartuk megvásárolni (1842 Egressy Béni ford.–Arago²–Vermond C5791, 228) | Ha mindenkinek meg van a maga joga s bizonyos annak megtartásáról: akkor minden osztályok közt egy férfias bizodalom s bizonyos neme a kölcsönös engedélynek fog megalapúlni, miben a kevélységnek semmi nyoma sem lesz (1868 Horváth Mihály 8189009, 444).

4. (msz-szerűen) (rég, ritk) ’〈bocsánatkérés, szabadkozás, ill. udvarias, de erélyes ellenkezés kif-ére〉’ ❖ Engedély barátom! Már itt ellen mondok (1824 Maróthy Mátyás–Nátly József C3312, 16) | ah! szép szűzné! engedély merénységemnek! (1833 Megyeri Károly C4141, 31).

5. (rég, ritk) ’mások utasításának, kérésének stb. végrehajtására való (készséges) hajlandóság, engedelmesség’ ❖ mindenik esküdjék nekem halálig való hívséget ’s engedélyt (1823 Toldy Ferenc ford.–Schiller C4182, 49) | Ha pedig megátalkodának nem tenni a’ mi parancsoltatik, íme jelen vagynak a’ hóhérok, ’s az esztelenek még ma ki lesznek törölve az élők’ számából. […] Azt kérdem tőled, mi hoz itt hasznot: engedély e, vagy makacskodás? (1830 Kazinczy Ferenc ford.–Pyrker C2544, 212).

Ö: fegyver~, ipar~, játék~, kor~, vizsga~.

ÖU: kormány~.

ÖE: ~adás, ~jegy, ~kérés, ~kérő, ~levél, ~mentes, ~okmány.

Sz: engedélyi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. enged; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.