állingál (1a) l. állongál

állongál tn ige 1a (kissé rég)állingál

1. ’〈ember, állat〉 álldogál, ácsorog vhol’ ❖ Halaványan, a reméntelenség sápadtságával állongált (1802 k. Vitkovics Mihály C4530, 96) | mért állongálhat jól öltözött ember a város ezen elhagyatott részében (1845 Nagy Ignác C3260, 78) | Ahogy nézegettem ezt s azt, és itt-ott állingáltam, igen sokan akadtak, akik bámultak rajtam (1923–1926 Tamási Áron 9701018, 114) | Némán, zavartan állingáltak, s a „professzor úrnak” eszébe se jutott, hogy az asszonyt hellyel kínálja (1982 Jékely Zoltán 9278103, 15) | Kurutty, kurutty, kuruttyolgatott [a béka] és nem vette észre, hogy a vízben ott állingál a gólya (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

2. (ritk) ’〈növény, építmény, tárgy〉(viszonylag) függőleges helyzetben van vhol, ill. kimagaslik vhonnan’ ❖ [A folyam] partjain ölnyi magasra nőtt a nád és fü s ritka fás állongált (1867 Lidérc naptár C0245, 68).

3. (ritk) ’〈kül. közlekedési eszköz〉 nem mozog, egy helyben van, ill. közlekedési eszközzel várakozik vhol’ ❖ Itt-ott egy pár nehézkes tejes kocsi állongált a kapuk előtt (1887 Justh Zsigmond C2461, 114) | [a rendőrség] táblákon figyelmezteti a fogat-tulajdonosokat, hogy korcsmák előtt járművekkel állongálni, stb. büntetés terhe mellett tilos (1901 Veszprémi Ellenőr 2113001, 6).

Vö. ÚMTsz. ~, állongáló

állingál lásd állongál
állongál ❖ tárgyatlan ige ◦ 1a ◦ (kissé rég)
permalink
állingál 1a
1.
〈ember, állat〉 álldogál, ácsorog vhol
Halaványan, a reméntelenség sápadtságával állongált
(1802 k. Vitkovics Mihály)
mért állongálhat jól öltözött ember a város ezen elhagyatott részében
(1845 Nagy Ignác)
Ahogy nézegettem ezt s azt, és itt-ott állingáltam, igen sokan akadtak, akik bámultak rajtam
(1923–1926 Tamási Áron)
Némán, zavartan állingáltak, s a „professzor úrnak” eszébe se jutott, hogy az asszonyt hellyel kínálja
(1982 Jékely Zoltán)
Kurutty, kurutty, kuruttyolgatott [a béka] és nem vette észre, hogy a vízben ott állingál a gólya
(1999 e. Kocsis Rózsi)
2. (ritk)
〈növény, építmény, tárgy〉 (viszonylag) függőleges helyzetben van vhol, ill. kimagaslik vhonnan
[A folyam] partjain ölnyi magasra nőtt a nád és fü s ritka fás állongált
(1867 Lidérc naptár)
3. (ritk)
〈kül. közlekedési eszköz〉 nem mozog, egy helyben van, ill. közlekedési eszközzel várakozik vhol
Itt-ott egy pár nehézkes tejes kocsi állongált a kapuk előtt
(1887 Justh Zsigmond)
[a rendőrség] táblákon figyelmezteti a fogat-tulajdonosokat, hogy korcsmák előtt járművekkel állongálni, stb.s a többi büntetés terhe mellett tilos
(1901 Veszprémi Ellenőr)
Vö. ÚMTsz. ~, állongáló

Beállítások