enyec mn és fn
I. mn 13B
1. ’Oroszország északi részén, két csoportra tagolódva, a Jenyiszej és a Pjaszina folyó közötti tundrákon v. a kissé délebbi tajgaerdőkben élő, az uráli nyelvcsalád egyik szamojéd nyelvét beszélő, nomád életvitelt folytató 〈népcsoport〉, ill. e néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ [az agancsos fejviselet] túlterjed a mandzsu-tunguzok körén, mert használják a mongol (burját), szamojéd (enyec, szelkup) és a paleoszibériai (ket, jukagir) samánok is (1955 Diószegi Vilmos C6405, 107) | [a sámándobok hasonlóságai] bizonyítják, hogy az Amur menti lakosság kapcsolatban volt az északkelet-szibériai, az evenki, a Jenyiszej felső folyása menti, a jakut, az altáji török, az enyec és nganaszan pedig a szajáni-jenyiszeji népekkel (1963 Kodolányi János² C7098, 296) | 300 emberre olvadt enyec közösség (1985 Magyar Nemzet jan. 15. C5236, 6) | az altáji népek Keletre mentek, az enyec, nyenyec, szelkup, nganaszán népek pedig északra (1996 Népszabadság szept. 3. C7846, 11).
2. ’e nép által művelt, haszn., ill. e nép körében szokásos’ ❖ csak az enyec meg a nyenyec sámánizmus őrizte meg az eredeti szamojéd sajátosságokat (1960 Diószegi Vilmos C6956, 457) | Geometrikus ábrákkal díszített enyec fejviselet (1963 Diószegi Vilmos C7098, 445) | enyec temetési szertartást ír le Verbov (1969 Hoppál Mihály C7103, 603) | az enyec és a nganaszan népköltészet a nyenyecekével lényegében egyívású (1976 Hajdú Péter C7109, 488).
3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, a nyenyeccel és a nganaszannal közeli rokonságot mutató, az uráli nyelvcsaládhoz tartozó északi szamojéd 〈nyelv〉, ill. e nyelvre jellemző 〈sajátosság〉’ ❖ jenyiszeji szamojéd (enyec) fonológia (1988 Elekfi László–Zaicz Gábor C5928, 97) | Ebben az évszázadban kihal az enyec, a nganaszan, az izsór és a vepsze nyelv. Hasonló sors vár a manysira, amelyet mindössze 7-8 ezer ember beszél (2007 Népszabadság szept. 21. C7855, 23).
II. fn 3B
1. (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban) ’Oroszország északi részén, két csoportra tagolódva, a Jenyiszej és a Pjaszina folyó közötti tundrákon, ill. a kissé délebbi tajgaerdőkben élő, az uráli nyelvcsalád egyik szamojéd nyelvét beszélő, nomád életvitelt folytató népcsoport’ ❖ [az] enyeceknél, nganaszánoknál és evenkiknél nyomokat találunk arra vonatkozólag, hogy a múltban néha őnáluk is beléphetett a törzs minden tagja egy exogám közösségbe (1949 Diószegi Vilmos C5827, 317) | ösztövér irodalmat találunk a vogulok, osztjákok, jeniszeji szamojédek (enyecek) [sámánhitéről] (1958 Diószegi Vilmos C6986, 253) | Nyugat-Szibériában élnek a magyarok legközelebbi nyelvrokonai, a mansik és a chantik, továbbá szintén rokon szamojédok, a nyenyecek, szelkupok, az enyecek (1992 Országgyűlési Napló CD62).
1a. (ritk) ’e néphez tartozó személy’ ❖ Akad olyan enyec meg nyenyec, aki nganaszánnak mondja magát (1997 Népszabadság ápr. 8. C7847, 15).
2. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, a nyenyeccel és a nganaszannal közeli rokonságot mutató, az uráli nyelvcsaládhoz tartozó északi szamojéd nyelv’ ❖ északi szamojéd nyelvek (nyenyec, enyec, nganaszan, s ezen belül az enyec átmenetet alkot a másik kettő között (1986 Pusztay János C5926, 237) | számos eddig is veszélyeztetett kisebb nyelv, köztük a vogul, osztják, enyec, szölkup stb. kihalásával, a természetes asszimiláció hatásaként, számolnunk kell (1994 Fodor István C6045, 365).
Vö. ÉKsz.; IdSz.