ÉNy (-23A) l. északnyugat

északnyugat fn 23A (földrajzi megjelölésként, ill. földrajzi nevekben)ÉNy

1. (jelzőként is) (Föld is) ’az észak és a nyugat fő égtájjal 45°-os szöget bezáró mellékégtáj’ ❖ Az itteni lakosok [ti. Kaditshwene lakói] ember himlőt oltanak gyermekeikbe, a’ mint ezt a’ tőlök éjszaknyugot felé lakozó néptől tanulták (1831 Zádor Elek 8532010, 174) | a völgy kétfelé ágazik; északnyugat irányból a Kis Lemhény pataka, észak irányból a Nagy Lemhény pataka törtet le (1869 Orbán Balázs CD22) | [Kínát] ÉNy-felől pedig a Tien-san és az Altaj-hegység határolják (1895 PallasLex. CD02) | [az erdélyi területekre összpontosított hadsereg] olyan prioritást élvez a fejlesztések során és olyan erőt képvisel és jelenít meg, amely mintegy felbillenti Románia haderejének elhelyezkedését és ezzel együtt a csapásmérési képességét is nyugat-északnyugat irányába (1996 Országgyűlési Napló CD62).

2. (közép- és felsőfokban is) ’az erre eső irány(ban levő hely)’ ❖ Itt az indus oczeán három tengeröblöt formál, a’ Bengalait, a’ Kambajit és a’ Sindit. Egyetlen egy tengerszorulatja a’ Palk útja, Selandtól éjszaknyugotra (1831 Zádor Elek 8532008, 105) | ÉNy-ról a magasabb helyek közül lesiető Csermely-patak éri el a várost [ti. Kassát] (1895 PallasLex. CD02) | Legészaknyugatabbra a Weser-lánc és a Teutoburgi-erdő nyúlnak el, egészen az Ems folyó közeléig (1926 RévaiNagyLex. C5715, 538) | mi északnyugatabbról, Kékkő vidékéről kerültünk Budapestre (1999 Magyar Hírlap CD09) | [Szatmárcseke] a délkelet felől északnyugatnak lejtő Szatmári-síkságon terül el (2002 Hanusz Árpád et al. CD36).

2a. (földrajzi név előtagjaként is) ’vmely földrésznek, tájnak, országnak ebbe az irányba eső része’ ❖ Győr városa két folyó közt mintegy szigetet képez. Erős vára fekszik a délnyugoti részen, külvárosa pedig éjszaknyugoton (1870 Bálint Gábor² CD57) | Európát északnyugattól – délkeletig alacsony nyomás boritja (1903 Budapesti Hírlap ápr. 29. C4691, 15) | [A Római Birodalom] Konstantin városa köré szorul és megmered; keletet és Afrikát elmossa az izlám; a kultúra újrakezdésének a feltételei csak a kavargó, barbár északnyugaton vannak meg (1935 Németh László² 9485058, 9) | Atlantisz s vele több parti földség Európa északnyugatán, valószínűleg nem egyszerre süllyedt el (1972 Várkonyi Nándor 9758002, 243) | A Benelux államok és Északnyugat-Németország sűrűn lakott térségeire (300–400 fő/km2) a sok, különböző rangú település jellemző a falvaktól, kisvárosoktól a millió lakost is meghaladó nagyvárosokig (2002 Kerényi Attila 3173003, 257).

Vö. CzF. éjszaknyugot; ÉrtSz.; ÉKsz.

ÉNy lásd északnyugat
északnyugat főnév 23A (földrajzi megjelölésként, ill. földrajzi nevekben)
ÉNy -23A
1. (jelzőként is) (Föld is)
az észak és a nyugat fő égtájjal 45°-os szöget bezáró mellékégtáj
Az itteni lakosok [ti. Kaditshwene lakói] ember himlőt oltanak gyermekeikbe, a’ mint ezt a’ tőlök éjszaknyugot felé lakozó néptől tanulták
(1831 Zádor Elek)
a völgy kétfelé ágazik; északnyugat irányból a Kis Lemhény pataka, észak irányból a Nagy Lemhény pataka törtet le
(1869 Orbán Balázs)
[Kínát] ÉNy-felől pedig a Tien-san és az Altaj-hegység határolják
(1895 PallasLex.)
[az erdélyi területekre összpontosított hadsereg] olyan prioritást élvez a fejlesztések során és olyan erőt képvisel és jelenít meg, amely mintegy felbillenti Románia haderejének elhelyezkedését és ezzel együtt a csapásmérési képességét is nyugat-északnyugat irányába
(1996 Országgyűlési Napló)
2. (közép- és felsőfokban is)
az erre eső irány(ban levő hely)
Itt az indus oczeán három tengeröblöt formál, a’ Bengalait, a’ Kambajit és a’ Sindit. Egyetlen egy tengerszorulatja a’ Palk útja, Selandtól éjszaknyugotra
(1831 Zádor Elek)
ÉNy-ról a magasabb helyek közül lesiető Csermely-patak éri el a várost [ti. Kassát]
(1895 PallasLex.)
Legészaknyugatabbra a Weser-lánc és a Teutoburgi-erdő nyúlnak el, egészen az Ems folyó közeléig
(1926 RévaiNagyLex.)
mi északnyugatabbról, Kékkő vidékéről kerültünk Budapestre
(1999 Magyar Hírlap)
[Szatmárcseke] a délkelet felől északnyugatnak lejtő Szatmári-síkságon terül el
(2002 Hanusz Árpád et al.)
2a. (földrajzi név előtagjaként is)
vmely földrésznek, tájnak, országnak ebbe az irányba eső része
Győr városa két folyó közt mintegy szigetet képez. Erős vára fekszik a délnyugoti részen, külvárosa pedig éjszaknyugoton
(1870 Bálint Gábor²)
Európát északnyugattól – délkeletig alacsony nyomás boritja
(1903 Budapesti Hírlap ápr. 29.)
[A Római Birodalom] Konstantin városa köré szorul és megmered; keletet és Afrikát elmossa az izlám; a kultúra újrakezdésének a feltételei csak a kavargó, barbár északnyugaton vannak meg
(1935 Németh László²)
Atlantisz s vele több parti földség Európa északnyugatán, valószínűleg nem egyszerre süllyedt el
(1972 Várkonyi Nándor)
A Benelux államok és Északnyugat-Németország sűrűn lakott térségeire (300–400 fő/km2) a sok, különböző rangú település jellemző a falvaktól, kisvárosoktól a millió lakost is meghaladó nagyvárosokig
(2002 Kerényi Attila)
Vö. CzF. éjszaknyugot; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások