enyek fn 3Benyeg

1. (rég) ’élő szervezetben képződő, ill. vmiben v. vminek a felületén található híg, nyúlós váladék, nyálka’ ❖ Schleim, der, […] nyál, vastag nyál, nyálka, enyek (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5802, 382. hasáb) | a’ vizet sokszor zöldes, sőt vernyeges szinre-is festő enyek (nyálkaság) méreg gyanánt hat a’ halakra (1833 Honművész C6067, 285) | a’ kövek a’ hordó közepette hevertek, szivós vastag enyekkel bevonva, melly a’ közönséges söprővel mindenben meg nem egyezett (1835 Némethy József 8333013, 124) | nadalyodzik a’ tehén, ha közeledik a’ borjazás ideje, azaz: tőle enyek, higság foly el (1858 Magyar Nyelvészet C7090, 244) | [a csiga] petéit, gyöngysorok gyanánt […] átlátszó enyekbe burkolva, az üveg oldalához ragasztja (1864 Vasárnapi Újság C7378, 454).

2. (rég v. nyj) ’genny(es váladék)’ ❖ valjon nem a’ ragályos sántaság mutatkozik-e rajta? a’ mi közönségesen egy kis szomorú zöld enyeggél tölt sebbel tünik elő (1837 Hasznos Mulatságok C8347, 284) | [az ivándai gyógyvíz] mint az enyeg legtisztább kiürítője a váltóhideglelések után legméltóbban ajánlható (1854 Budapesti Hírlap C7812, 2405) | enyeg ~, enyek fn. ’genny és ragadós vmi’. Sok enyek kigyüd belülle (t. i. a sebből) (1952 Ormánysági szótár C6860, 129).

3. (rég) ’egykedvűség, túlzott nyugodtság, hidegvér(ű viselkedésmód)’ ❖ Pesten Máj. 25-én, […] egy felvonású vig játek Fortély és enyek (List und Phlegma) adatott volna (1833 Honművész C6067, 137) | Nem hittem volna – szóll a’ levelező – hogy enyekéből (phlegma) az Angol annyira kijöhetne (1841 Honművész C5234, 378).

Vö. CzF. enyeg; TESz. enyekes

enyek főnév 3B
enyeg 3B
1. (rég)
élő szervezetben képződő, ill. vmiben v. vminek a felületén található híg, nyúlós váladék, nyálka
Schleim, der, […] nyál, vastag nyál, nyálka, enyek
(1803 Magyar–német és német–magyar lexikon)
a’ vizet sokszor zöldes, sőt vernyeges szinre-is festő enyek (nyálkaság) méreg gyanánt hat a’ halakra
(1833 Honművész)
a’ kövek a’ hordó közepette hevertek, szivós vastag enyekkel bevonva, melly a’ közönséges söprővel mindenben meg nem egyezett
(1835 Némethy József)
nadalyodzik a’ tehén, ha közeledik a’ borjazás ideje, azaz: tőle enyek, higság foly el
(1858 Magyar Nyelvészet)
[a csiga] petéit, gyöngysorok gyanánt […] átlátszó enyekbe burkolva, az üveg oldalához ragasztja
(1864 Vasárnapi Újság)
2. (rég v. nyj)
genny(es váladék)
valjon nem a’ ragályos sántaság mutatkozik-e rajta? a’ mi közönségesen egy kis szomorú zöld enyeggél tölt sebbel tünik elő
(1837 Hasznos Mulatságok)
[az ivándai gyógyvíz] mint az enyeg legtisztább kiürítője a váltóhideglelések után legméltóbban ajánlható
(1854 Budapesti Hírlap)
enyeg ~, enyek fn. ’genny és ragadós vmi’. Sok enyek kigyüd belülle (t. i.tudniillik a sebből)
(1952 Ormánysági szótár)
3. (rég)
egykedvűség, túlzott nyugodtság, hidegvér(ű viselkedésmód)
Pesten Máj.május 25-én, […] egy felvonású vig játek Fortély és enyek (List und Phlegma) adatott volna
(1833 Honművész)
Nem hittem volna – szóll a’ levelező – hogy enyekéből (phlegma) az Angol annyira kijöhetne
(1841 Honművész)
Vö. CzF. enyeg; TESz. enyekes

Beállítások