enyelg l. enyeleg
enyeleg ige 7b2 enyelg (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben) (rég)
1. tn (/kissé vál) ’〈több személy v. vki vkivel〉 kedveskedve, játékosan viselkedik, nyájaskodik, ill. csipkelődve, kötekedve tréfálkozik v. így beszél(get vkivel) vki’ ❖ Nevetségre méltó, a’ mit némely ’Sidó Doctorok a’ J’ósef ſzépségéröl enyelegnek; hogy t. i. az nem annyira terméſzet ſzerint való, mint Meſterséggel ſzerzett és költsönözött lett vólna (1775 Borosnyai Lukács Simon C6391, [H2v]) | Folyvást pödörve fekete bajuszát, mint az a magyarok szokása, nógatta a kocsist, s enyelgett az őt kisérő huszárokkal [Laczkovics] (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | ilyenformán enyelegtek, évődtek, inkább morogva, mint mosolyogva, az elégedetlenek, a várakozásukban megcsalódó és egy kissé meglepett dohányosok (1916 Ambrus Zoltán CD10) | Hát eljön hozzám, gépész úr? Megteszi nekem? – fordított hirtelen a szón enyelegve (1937 Németh László² 9485005, 145) | Ha kényezteted fiad, majd rémületbe ejt, s ha mókázol vele, csalódásodra lesz. Ne enyelegj vele, mert hátha megbánod (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).
1a. ts (kissé rég, ritk) ’tréfálkozva, incselkedve mond vmit’ ❖ kis szád azt enyelegte: szeretsz (1810 k. Vitkovics Mihály ford.–Horatius C4529, 94) | mosolygó bölcsességedet Belém enyelgi szép Epistolád (1815 Berzsenyi Dániel 8054106, 123) | Szóval maguk kaszinóznak? Én meg unatkozzam – enyelegte (1933 Bohuniczky Szefi CD10).
2. tn (átv is) ’szerelmi játékként (pajzánul) incselkedik, évődik (vkivel)’ ❖ Elég alkalmatoſsága lehetne itt egy ſikámló iró tollnak ſok ſzámtalan eſetekre-is ki-terjedni, ha […] némellyek közt imitt amott ſzött enyelgö barátkozásokat voltaképen le-akarná rajzolni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 118) | Nem enyeleg többé hold és csermely (1859 Vasárnapi Újság CD56) | igazában csak az élvez, Aki cziczázva, enyelegve, Lányt bolonditva, megpuhitva, Jut végre az óhajtott kegybe, Mint sok talján regény tanitja (1909 Palágyi Lajos ford.–Goethe 8348030, 93) | Most lemész hálóingben enyelegni a szeretőddel, nemde? (1935 Szentkuthy Miklós 9664008, 81) | szemtanúja lesz, amint az Egyesült Államok elnöke a villa tulajdonosának feleségével enyeleg (1997 Új Könyvek CD29).
2a. (kissé rég, irod) ’〈annak kif-ére, hogy vmely természeti jelenség, kül. szellő, fény fel-feltűnik (vmin) v. mozog vhol, vmi körül〉’ ❖ Hogyan a’ ſzntelen enyelg ki-kelet Víg nyarat el hagyván, hajtott komor telet? (1790 Mindenes Gyűjtemény C0368, 75) | [szép volt,] mikor A pajkos szelek úgy mertek enyelgeni, S oly csalfán suhanának el A kincset fedező fátyol alatt (1796–1801 Fazekas Mihály CD01) | a habok tajtéka közt A holdvilág enyelg (1835 Eötvös József 8126027, 13) | pajkos szellő enyelgve illan A méla szív-romok felett (1889 e. Reviczky Gyula CD01) | Izzóvörös sziklák között bujósdit játszik, enyeleg, locsog a viz (1915 Budapesti Hírlap júl. 25. C4703, 10).
3. tn (rég v. nyj) ’céltalanul téblábol, ténfereg vki, ill. 〈ember, állat〉 ficánkol, ide-oda mozog’ ❖ J aproságival [Vénusz] arany fellegébl Virág koſzorúkat forgatnak eltte, Kupidó gyermeke enyeleg mellette (1772 Bessenyei György¹ 7044026, 22) | Ott enyelgett körüle a három gyermekleány (1851 Jókai Mór CD18) | Fészkiből a büszke sas leszáll-é Enyelegni az alanti völgyre? (1854 Szász Károly² C3825, 142) | Csak az bosszantott, hogy a kis pisze mit enyeleg ott körülöttem (1865 Jókai Mór CD18) | Mindég enyelög ez a gyerök, még övésné is (1957 Szegedi szótár C6400, 376) | ot enyelög ȧz úton, ez bisztossȧn vȧ̀͜or vȧlȧkit (1968 Szlavóniai szótár C6859, 122).
4. ts (rég, ritk) ’kihívóan semmibe vesz vmit’ ❖ A férfi érczpajzsként erős melyével Enyelgi a sors csapdozásait (1821 Kisfaludy Károly CD01) | azon gondatlan hajóshoz vala hasonló, a’ ki enyelgi a’ következhető vészt (1832 Makáry György C3313, 160).
ÖU: el~, körül~.
Vö. CzF. enyelėg, enyelg; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.