enyelg l. enyeleg

enyeleg ige 7b2enyelg (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben) (rég)

1. tn (/kissé vál) ’〈több személy v. vki vkivel〉 kedveskedve, játékosan viselkedik, nyájaskodik, ill. csipkelődve, kötekedve tréfálkozik v. így beszél(get vkivel) vki’ ❖ Nevetségre méltó, a’ mit némely ’Sidó Doctorok a’ J’ósef ſzépségéröl enyelegnek; hogy t. i. az nem annyira terméſzet ſzerint való, mint Meſterséggel ſzerzett és költsönözött lett vólna (1775 Borosnyai Lukács Simon C6391, [H2v]) | Folyvást pödörve fekete bajuszát, mint az a magyarok szokása, nógatta a kocsist, s enyelgett az őt kisérő huszárokkal [Laczkovics] (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | ilyenformán enyelegtek, évődtek, inkább morogva, mint mosolyogva, az elégedetlenek, a várakozásukban megcsalódó és egy kissé meglepett dohányosok (1916 Ambrus Zoltán CD10) | Hát eljön hozzám, gépész úr? Megteszi nekem? – fordított hirtelen a szón enyelegve (1937 Németh László² 9485005, 145) | Ha kényezteted fiad, majd rémületbe ejt, s ha mókázol vele, csalódásodra lesz. Ne enyelegj vele, mert hátha megbánod (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1a. ts (kissé rég, ritk) ’tréfálkozva, incselkedve mond vmit’ ❖ kis szád azt enyelegte: szeretsz (1810 k. Vitkovics Mihály ford.–Horatius C4529, 94) | mosolygó bölcsességedet Belém enyelgi szép Epistolád (1815 Berzsenyi Dániel 8054106, 123) | Szóval maguk kaszinóznak? Én meg unatkozzam – enyelegte (1933 Bohuniczky Szefi CD10).

2. tn (átv is) ’szerelmi játékként (pajzánul) incselkedik, évődik (vkivel)’ ❖ Elég alkalmatoſsága lehetne itt egy ſikámló iró tollnak ſok ſzámtalan eſetekre-is ki-terjedni, ha […] némellyek közt imitt amott ſzött enyelgö barátkozásokat voltaképen le-akarná rajzolni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 118) | Nem enyeleg többé hold és csermely (1859 Vasárnapi Újság CD56) | igazában csak az élvez, Aki cziczázva, enyelegve, Lányt bolonditva, megpuhitva, Jut végre az óhajtott kegybe, Mint sok talján regény tanitja (1909 Palágyi Lajos ford.–Goethe 8348030, 93) | Most lemész hálóingben enyelegni a szeretőddel, nemde? (1935 Szentkuthy Miklós 9664008, 81) | szemtanúja lesz, amint az Egyesült Államok elnöke a villa tulajdonosának feleségével enyeleg (1997 Új Könyvek CD29).

2a. (kissé rég, irod) ’〈annak kif-ére, hogy vmely természeti jelenség, kül. szellő, fény fel-feltűnik (vmin) v. mozog vhol, vmi körül〉’ ❖ Hogyan a’ ſzntelen enyelg ki-kelet Víg nyarat el hagyván, hajtott komor telet? (1790 Mindenes Gyűjtemény C0368, 75) | [szép volt,] mikor A pajkos szelek úgy mertek enyelgeni, S oly csalfán suhanának el A kincset fedező fátyol alatt (1796–1801 Fazekas Mihály CD01) | a habok tajtéka közt A holdvilág enyelg (1835 Eötvös József 8126027, 13) | pajkos szellő enyelgve illan A méla szív-romok felett (1889 e. Reviczky Gyula CD01) | Izzóvörös sziklák között bujósdit játszik, enyeleg, locsog a viz (1915 Budapesti Hírlap júl. 25. C4703, 10).

3. tn (rég v. nyj) ’céltalanul téblábol, ténfereg vki, ill. 〈ember, állat〉 ficánkol, ide-oda mozog’ ❖ J aproságival [Vénusz] arany fellegébl Virág koſzorúkat forgatnak eltte, Kupidó gyermeke enyeleg mellette (1772 Bessenyei György¹ 7044026, 22) | Ott enyelgett körüle a három gyermekleány (1851 Jókai Mór CD18) | Fészkiből a büszke sas leszáll-é Enyelegni az alanti völgyre? (1854 Szász Károly² C3825, 142) | Csak az bosszantott, hogy a kis pisze mit enyeleg ott körülöttem (1865 Jókai Mór CD18) | Mindég enyelög ez a gyerök, még övésné is (1957 Szegedi szótár C6400, 376) | ot enyelög ȧz úton, ez bisztossȧn vȧ̀͜or vȧlȧkit (1968 Szlavóniai szótár C6859, 122).

4. ts (rég, ritk) ’kihívóan semmibe vesz vmit’ ❖ A férfi érczpajzsként erős melyével Enyelgi a sors csapdozásait (1821 Kisfaludy Károly CD01) | azon gondatlan hajóshoz vala hasonló, a’ ki enyelgi a’ következhető vészt (1832 Makáry György C3313, 160).

ÖU: el~, körül~.

Vö. CzF. enyelėg, enyelg; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

enyelg lásd enyeleg
enyeleg ige 7b2
enyelg (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben) (rég)
1. tárgyatlan (/kissé vál)
〈több személy v. vki vkivel〉 kedveskedve, játékosan viselkedik, nyájaskodik, ill. csipkelődve, kötekedve tréfálkozik v. így beszél(get vkivel) vki
Nevetségre méltó, a’ mit némely ’Sidó Doctorok a’ J’ósef ſzépségéröl enyelegnek; hogy t. i.tudniillik az nem annyira terméſzet ſzerint való, mint Meſterséggel ſzerzett és költsönözött lett vólna
(1775 Borosnyai Lukács Simon)
Folyvást pödörve fekete bajuszát, mint az a magyarok szokása, nógatta a kocsist, s enyelgett az őt kisérő huszárokkal [Laczkovics]
(1848 Kossuth Hírlapja)
ilyenformán enyelegtek, évődtek, inkább morogva, mint mosolyogva, az elégedetlenek, a várakozásukban megcsalódó és egy kissé meglepett dohányosok
(1916 Ambrus Zoltán)
Hát eljön hozzám, gépész úr? Megteszi nekem? – fordított hirtelen a szón enyelegve
(1937 Németh László²)
Ha kényezteted fiad, majd rémületbe ejt, s ha mókázol vele, csalódásodra lesz. Ne enyelegj vele, mert hátha megbánod
(1996 Katolikus Biblia ford.)
1a. tárgyas (kissé rég, ritk)
tréfálkozva, incselkedve mond vmit
kis szád azt enyelegte: szeretsz
(1810 k. Vitkovics Mihály ford.Horatius)
mosolygó bölcsességedet Belém enyelgi szép Epistolád
(1815 Berzsenyi Dániel)
Szóval maguk kaszinóznak? Én meg unatkozzam – enyelegte
(1933 Bohuniczky Szefi)
2. tárgyatlan (átv is)
szerelmi játékként (pajzánul) incselkedik, évődik (vkivel)
Elég alkalmatoſsága lehetne itt egy ſikámló iró tollnak ſok ſzámtalan eſetekre-is ki-terjedni, ha […] némellyek közt imitt amott ſzött enyelgö barátkozásokat voltaképen le-akarná rajzolni
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Nem enyeleg többé hold és csermely
(1859 Vasárnapi Újság)
igazában csak az élvez, Aki cziczázva, enyelegve, Lányt bolonditva, megpuhitva, Jut végre az óhajtott kegybe, Mint sok talján regény tanitja
(1909 Palágyi Lajos ford.Goethe)
Most lemész hálóingben enyelegni a szeretőddel, nemde?
(1935 Szentkuthy Miklós)
szemtanúja lesz, amint az Egyesült Államok elnöke a villa tulajdonosának feleségével enyeleg
(1997 Új Könyvek)
2a. (kissé rég, irod)
〈annak kif-ére, hogy vmely természeti jelenség, kül. szellő, fény fel-feltűnik (vmin) v. mozog vhol, vmi körül〉
Hogyan a’ ſzntelen enyelg ki-kelet Víg nyarat el hagyván, hajtott komor telet?
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
[szép volt,] mikor A pajkos szelek úgy mertek enyelgeni, S oly csalfán suhanának el A kincset fedező fátyol alatt
(1796–1801 Fazekas Mihály)
a habok tajtéka közt A holdvilág enyelg
(1835 Eötvös József)
pajkos szellő enyelgve illan A méla szív-romok felett
(1889 e. Reviczky Gyula)
Izzóvörös sziklák között bujósdit játszik, enyeleg, locsog a viz
(1915 Budapesti Hírlap júl. 25.)
3. tárgyatlan (rég v. nyj)
céltalanul téblábol, ténfereg vki, ill. 〈ember, állat〉 ficánkol, ide-oda mozog
J aproságival [Vénusz] arany fellegébl Virág koſzorúkat forgatnak eltte, Kupidó gyermeke enyeleg mellette
(1772 Bessenyei György¹)
Ott enyelgett körüle a három gyermekleány
(1851 Jókai Mór)
Fészkiből a büszke sas leszáll-é Enyelegni az alanti völgyre?
(1854 Szász Károly²)
Csak az bosszantott, hogy a kis pisze mit enyeleg ott körülöttem
(1865 Jókai Mór)
Mindég enyelög ez a gyerök, még övésné is
(1957 Szegedi szótár)
ot enyelög ȧz úton, ez bisztossȧn vȧ̀͜or vȧlȧkit
(1968 Szlavóniai szótár)
4. tárgyas (rég, ritk)
kihívóan semmibe vesz vmit
A férfi érczpajzsként erős melyével Enyelgi a sors csapdozásait
(1821 Kisfaludy Károly)
azon gondatlan hajóshoz vala hasonló, a’ ki enyelgi a’ következhető vészt
(1832 Makáry György)
ÖU: elenyeleg, körülenyeleg
Vö. CzF. enyelėg, enyelg; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások