eperlevél fn 5B

1. ’az eperfa levele’ ❖ Akár mennyi eper levelet emésszen is meg a’ selyembogár (1798 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3290, 493) | a’ kis hernyócskák éppen azon időkorban bújjanak elő, midőn gyenge, tavaszi eperlevelek alkalmas eledelt szolgáltathatnak nekik (1837 Honművész C6071, 620) | bármennyi eperlevéllel, bármilly tapasztalással birjon is valaki, a selyemhernyó sokaságából felmerülő természetes akadályok, másfelől a selyemhernyó sokaságához kötött költségek, meglehetős korlátul állanak a selyemtenyésztésben (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045013, 347) | Néztem az üres teret, de az akkor nem is tűnt fel, hogy a lomha mozgású, nagy kalapos utcaseprőt sem látom sehol. Pedig tele volt minden eperlevéllel (1969 Rákosy Gergely 9552001, 175).

2. ’〈díszítőmotívumként is:〉 az ún. kerti eper, ill. az ún. erdei szamóca levele’ ❖ Eperlevél, mint thea-pótlék. Több külföldi lapban nyilványitott állítás, hogy a’ földi eper-levél igen jó pótléka a’ nálunk is nagymértékben divat-használatuvá lett chinai theának (1838 Természet C0405, 136) | A herczegi fövegnek koronája öt eperlevélből áll, alól pedig hermelinnel van szegélyezve (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381003, 182) | A szamócza, vagyis az eperlevél a börzsönyi díszítő elemek közé jutott (1908 Bokor Miksa C6476, 188).

3. ’〈alakját tekintve az ún. kerti eper, ill. az ún. erdei szamóca levelére emlékeztető, hullámos szélű levestészta elnevezéseként〉’ ❖ Eperlevél: négyzet alakú[,] derelyemetszővel vágott tészta (1917 Hamvai Lenke C5974, 298) | [a húslevesbe való tésztákat] vidékenként, divatáramlatok szerint váltakozóan inkább késsel apró négyzetekre (pacó, haluska, galuska, sifli), rombuszokra (sifli, apróhaluska, kocka, zabtészta), cérnametéltnek (csík, laska) vagy derelyevágóval cifra szélű téglalapokra (cifrapacó, eperlevél) vágják (1979 NéprajziLex. CD47) | ugyanaz a levestészta vékonymetéltnek, csigának, kagylónak, eperlevélnek, miegyébnek formálva teljesen más ízérzetet ad (2001 Figyelő CD2601).

Vö. ÉKsz.; ÚMTsz.

eperlevél főnév 5B
1.
az eperfa levele
Akár mennyi eper levelet emésszen is meg a’ selyembogár
(1798 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
a’ kis hernyócskák éppen azon időkorban bújjanak elő, midőn gyenge, tavaszi eperlevelek alkalmas eledelt szolgáltathatnak nekik
(1837 Honművész)
bármennyi eperlevéllel, bármilly tapasztalással birjon is valaki, a selyemhernyó sokaságából felmerülő természetes akadályok, másfelől a selyemhernyó sokaságához kötött költségek, meglehetős korlátul állanak a selyemtenyésztésben
(1856 Benkő Dániel ford.Stephens)
Néztem az üres teret, de az akkor nem is tűnt fel, hogy a lomha mozgású, nagy kalapos utcaseprőt sem látom sehol. Pedig tele volt minden eperlevéllel
(1969 Rákosy Gergely)
2.
〈díszítőmotívumként is:〉 az ún. kerti eper, ill. az ún. erdei szamóca levele
Eperlevél, mint thea-pótlék. Több külföldi lapban nyilványitott állítás, hogy a’ földi eper-levél igen jó pótléka a’ nálunk is nagymértékben divat-használatuvá lett chinai theának
(1838 Természet)
A herczegi fövegnek koronája öt eperlevélből áll, alól pedig hermelinnel van szegélyezve
(1880–1882 Pulszky Ferenc)
A szamócza, vagyis az eperlevél a börzsönyi díszítő elemek közé jutott
(1908 Bokor Miksa)
3.
〈alakját tekintve az ún. kerti eper, ill. az ún. erdei szamóca levelére emlékeztető, hullámos szélű levestészta elnevezéseként〉
Eperlevél: négyzet alakú[,] derelyemetszővel vágott tészta
(1917 Hamvai Lenke)
[a húslevesbe való tésztákat] vidékenként, divatáramlatok szerint váltakozóan inkább késsel apró négyzetekre (pacó, haluska, galuska, sifli), rombuszokra (sifli, apróhaluska, kocka, zabtészta), cérnametéltnek (csík, laska) vagy derelyevágóval cifra szélű téglalapokra (cifrapacó, eperlevél) vágják
(1979 NéprajziLex.)
ugyanaz a levestészta vékonymetéltnek, csigának, kagylónak, eperlevélnek, miegyébnek formálva teljesen más ízérzetet ad
(2001 Figyelő)
Vö. ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások