építés fn 4B
1. ’az épít igével kifejezett cselekvés’ ❖ nem tſak a’ Júh-neveléſnek ki-válaſztására, hanem egyetemben a’ Júh-akloknak épéttésének módjára-is illendöképpen vigyázni kell (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 11).
2. (ritk) ’olyan munkálat(ok összessége), amelynek során vmely épület felépül, ill. ilyen munkálat helyszíne; építkezés’ ❖ Az Építésre teendő Kőltségek számbavevése (1819 Beregszászi Nagy Pál² 8051001, 5) | Pesten meglehetősen folynak az épitések, sőt nagyobb házak is gyorsan készülnek (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 271) | apádnak nagyon sietős volt, neki már másnap délre ott kellett lenni az építésen, valahol más faluba (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 269) | az építésen eddig dolgozó tizenhárom munkás – asztalosok, festők, lakatosok – mellé néhány nap múlva újabb öt szakember érkezik (1996 Magyar Hírlap CD09).
3. (rég) ’építkezés eredményeként létrejövő építmény, épület’ ❖ [A jezsuiták] Kolozsvárt szörnyű építéseket vittek végbe (1773 Rettegi György 7282002, 313) | Az nagyobbik Templom faragott kövekböl épült, Rézzel fedett, és munkás épittés (1796 Teleki Domokos¹ C4105, 42) | Sieték elrendelni dolgaimat a fogadóban, hogy egy fiákeren körüljárhassam a város új építésit (1828 Kazinczy Ferenc 7163030, 540).
4. (rég) ’az építészet mint mesterség, ill. mint a képzőművészet egyik ága’ ❖ kik az épitésben, vagy az ugró vizeknek kéſzétésében, avagy akár miném meſterségben, melly vagy önnön magában bötsös, vagy az üdnek folyásához képeſt betsltetik, egyebeket fellyl-halladtak (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1733, 98) | A’ Szép Mesterségeknek neve alatt, a’ mint tudva van, a’ Kltés, Ékesen-ſzóllás, Kép-írás, Kép-faragás, Építtés, […] és ezeknek külömb-féle ágai, értetdnek (1792 Verseghy Ferenc ford. 7448016, 165) | Az építésben is szépek mértékeik [a görögöknek] (1804 Verseghy Ferenc CD01) | Valamint az építést, úgy a szobrászatot és a festészetet is az egész középkoron át nyugatról […] jövő hatás élesztette és termékenyítette meg (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Mátyás király] az egyházi építésben alkalmazkodott a csúcsos ív divatjához, a világi építésben a renaissance művészet barátjának mutatja magát (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).
4a. (rég) ’vmely korszakra, nemzetre, kultúrára jellemző építészet(i mód, stílus stb.), ill. vmely épületre, építményre jellemző tulajdonság, dolog, kül. szerkezet, kinézet, stílus stb.’ ❖ A’ leg-régiebb görög építtésnek maradékai a’ régi Poestumban magokon viselik az Egyiptusi ízlésnek jeleit (1792 Verseghy Ferenc ford. 7448022, 407) | Maga a királyné talpig gyász ruhába Minden nap misére ment a kápolnába, Mely a paloták közt állott legközépen, Remek építéssel, a várhegy tövében (1849–1853 Arany János CD01) | A kapuk mindegyike egyenlő nagyságra s épitésre, fölöttük kék téglából torony áll (1859 Vasárnapi Újság CD56) | magyar építést, magyar stílust akarunk teremteni (1912 Malonyay Dezső CD07).
Ö: csapat~, csatorna~, hajó~, kert~, magas~, mély~, ország~, test~, város~; az -építés címszó alatt: autópálya-~, gát~, ház~, híd~, lakás~, metró~, templom~, út~, vasút~.
ÖU: adatbázis-~, korpusz~, párt~.
ÖE: ~felügyelő, ~felvigyázó, ~mód, ~tan, ~tudomány, ~ügy.
Sz: építési.
Vö. CzF. építés · épités; ÉrtSz.; TESz. ép; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.