építőáldozat fn 3A2 (Népr)

’építkezés során engesztelésként v. az építkezés sikeressége érdekében végzett rituális cselekmény, ill. az ehhez kapcsolódó szertartás’ ❖ Az első alapkövet rendesen a homlokfal jobb sarkában teszik le s ezt ősi szokás szerint építő áldozat kiséri. Az építőmester (dundžer) egy kecskebakot, kost vagy kakast vág le s annak vérével hinti meg az alapkövet, de néha a háznak mind a négy sarkát és a küszöbét is (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Az építő-áldozat szokása a velünk nyelvileg rokon szibériai népeknél nemcsak elhomályosodott nyomokban van meg, hanem mint rituális szertartás még javában dívik (1903 Ethnographia C6348, 460) | A mi közelünkben utoljára, tudtunkkal, 1790-ben „rakattak a falak közé” elevenen két jobbágygyermeket (a törökök) a banjalukai vár falainak javításakor. Az építőáldozat térben és időben nagy területen elterjedt néphit szerinti gyakorlat (1934 Viski Károly C5218, 421) | Új ház építésekor az egész magyarság ismert bizonyos rítusokat, és többfajta hiedelemről is tudunk, amelyeket a folklórszüzsékből ismert emberáldozat (lásd: Kőműves Kelemenné ballada) nyomán építőáldozatnak nevezünk (1990 Magyar néprajz CD47).

a. (átv is) ’ilyen cselekmény, szertartás keretében áldozatként bemutatott ember, állat, dolog’ ❖ Az építő-áldozatul szánt tyúk (1913 Téglás István C6561, 99) | A város szellemi épületének is vannak építőáldozatai. Egy egész nemzedéknek kellett itt Kőműves Kelemenné módjára mészbeöntve sínylődni, hogy a fiúk és unokák hazájuknak érezzék majd a Duna két partján épült kőrengeteget (1937 Tolnai Gábor CD10) | a háznak a belsejében […] XIII. századi, építőáldozatként elásott edényt találtak (1976 Tóth Sándor³ CD52) | Az építőáldozat leginkább baromfi és bárány volt, de lehetett más egyéb is (1999 Ethnographia C7132, 120).

Vö. ÉKsz.

építőáldozat főnév 3A2 (Népr)
építkezés során engesztelésként v. az építkezés sikeressége érdekében végzett rituális cselekmény, ill. az ehhez kapcsolódó szertartás
Az első alapkövet rendesen a homlokfal jobb sarkában teszik le s ezt ősi szokás szerint építő áldozat kiséri. Az építőmester (dundžer) egy kecskebakot, kost vagy kakast vág le s annak vérével hinti meg az alapkövet, de néha a háznak mind a négy sarkát és a küszöbét is
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Az építő-áldozat szokása a velünk nyelvileg rokon szibériai népeknél nemcsak elhomályosodott nyomokban van meg, hanem mint rituális szertartás még javában dívik
(1903 Ethnographia)
A mi közelünkben utoljára, tudtunkkal, 1790-ben „rakattak a falak közé” elevenen két jobbágygyermeket (a törökök) a banjalukai vár falainak javításakor. Az építőáldozat térben és időben nagy területen elterjedt néphit szerinti gyakorlat
(1934 Viski Károly)
Új ház építésekor az egész magyarság ismert bizonyos rítusokat, és többfajta hiedelemről is tudunk, amelyeket a folklórszüzsékből ismert emberáldozat (lásd: Kőműves Kelemenné ballada) nyomán építőáldozatnak nevezünk
(1990 Magyar néprajz)
a. (átv is)
ilyen cselekmény, szertartás keretében áldozatként bemutatott ember, állat, dolog
Az építő-áldozatul szánt tyúk
(1913 Téglás István)
A város szellemi épületének is vannak építőáldozatai. Egy egész nemzedéknek kellett itt Kőműves Kelemenné módjára mészbeöntve sínylődni, hogy a fiúk és unokák hazájuknak érezzék majd a Duna két partján épült kőrengeteget
(1937 Tolnai Gábor)
a háznak a belsejében […] XIII. századi, építőáldozatként elásott edényt találtak
(1976 Tóth Sándor³)
Az építőáldozat leginkább baromfi és bárány volt, de lehetett más egyéb is
(1999 Ethnographia)
Vö. ÉKsz.

Beállítások