állj msz és fn (Kat is)

I. msz 0

’〈megállásra való felszólításként〉’ ❖ Állj! Ki vagy? szólalt meg az őr a kivégzési nap hajnalán a siralomház kapuja előtt (1864 Kvassay Ede 8263001, 147) | Állj! – kiáltott Petrickij Vronszkij után, aki már kiment. – A bátyád egy levelet s valami cédulát hagyott a számodra (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 198) | Állj, vagy lövök! – kapta vállhoz a fegyverét az ifjabbik Holló (1957 Népszabadság ápr. 28. C1498, 2) | Állj! Van órája? Ipse Igen! Lebovics leereszkedőleg. Legyen szíves, időt! Ipse karóráját nézi. Tizenhét-tizenöt, illetve negyed hat (1979 Kornis Mihály 1082001, 34).

II. fn 24A4 (csak egysz-ban, rendsz. tárgyraggal)

’〈ez mint (vezény)szó, parancsszó〉’ ❖ egyik polgártársunk hajdondfővel, kinek oldalán megérkezésünkkor még egy teli kulacsocska csüngött, s most üres volt, lándsát szegzett ellenünk, s „állj”-t vezénylett (1864 Haray Viktor 8181001, 32) | A kapitány hosszú vékony fémcsövön leszól a gépházba, álljt vezényel, a gép megáll, a lapátkerék nem veri kétoldalt a vizet (1934 Nagy Lajos 9472007, 111) | elkezdtük vágni a díszmenetet, s az „állj”-ra úgy torpantunk meg, mint a vaddisznók (1964 Cseres Tibor 9088001, 86).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

állj mondatszó és főnév (Kat is)
I. mondatszó 0
〈megállásra való felszólításként〉
Állj! Ki vagy? szólalt meg az őr a kivégzési nap hajnalán a siralomház kapuja előtt
(1864 Kvassay Ede)
Állj! – kiáltott Petrickij Vronszkij után, aki már kiment. – A bátyád egy levelet s valami cédulát hagyott a számodra
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
Állj, vagy lövök! – kapta vállhoz a fegyverét az ifjabbik Holló
(1957 Népszabadság ápr. 28.)
Állj! Van órája? Ipse Igen! Lebovics leereszkedőleg. Legyen szíves, időt! Ipse karóráját nézi. Tizenhét-tizenöt, illetve negyed hat
(1979 Kornis Mihály)
II. főnév 24A4 (csak egysz-ban, rendsz. tárgyraggal)
〈ez mint (vezény)szó, parancsszó〉
egyik polgártársunk hajdondfővel, kinek oldalán megérkezésünkkor még egy teli kulacsocska csüngött, s most üres volt, lándsát szegzett ellenünk, s „állj”-t vezénylett
(1864 Haray Viktor)
A kapitány hosszú vékony fémcsövön leszól a gépházba, álljt vezényel, a gép megáll, a lapátkerék nem veri kétoldalt a vizet
(1934 Nagy Lajos)
elkezdtük vágni a díszmenetet, s az „állj”-ra úgy torpantunk meg, mint a vaddisznók
(1964 Cseres Tibor)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások