éppígy 0 mut hsz 

1. ’a közvetlen szövegelőzményben meghatározottal v. a beszédhelyzetből ismerttel azonos v. ahhoz nagyon hasonló módon, állapotban, ill. helyzetben’ ❖ [Nagyenyeden] a füstös falak és összeomlott csonka üszkök közt gazdátlan kutyák tanyáznak, melyek a város hamvában elveszett uraik holt tetemein kövérré hízva, farkasokká vadultak, annyira, hogy már az ily társaságban élő kutyák csapataitól az utazók élete sem bátorságos többé. Ép így áll a dolog Felvinc városa környékén is (1849 Jókai Mór CD18) | A szemébe néztem, és ekkor visszaemlékeztem rá, hogy nemrég épp így ültem vele egy asztalnál, pezsgő mellett (1913 Babits Mihály CD10) | szembe kell néznünk egy belső ellenállással, mert „így dolgoztunk száz évig”. Ám ez nem jelentheti, hogy éppígy kell cselekednünk a jövőben (2008 Népszava márc. 26. C7471, 10).

2. ’〈annak kif-ére, hogy vmely állítás igaz, akárcsak az előző, ill. vmely állítás igaz vmire, vkire, akárcsak az előző(ek)re〉’ ❖ A harisnya-takács szabad kereskedésért kiabál, a fonó védvámért. A takács ép igy védvámot kiván szövetei, de nem ám a fonalak számára is (1847 Hetilap CD61) | Király atyádat több, mint idegen Szivből szeretjük, s ép így téged is (1871 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | Megjelent Sárospatakon: Ajas, Philoktetes, Trachisi hölgyek, Elektra, Ödipusz király, a többi kéziratban maradt; ép így Lucanus Pharsaliájának fordítása is (1913 RévaiNagyLex. C5703, 518) | A macskának sok az ellensége, de éppígy vannak rajongói is, akik alaposan tanulmányozták (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A didaktikus költészetet én nem tudom külön műfajnak tekinteni. Éppígy a romantikus költészetet sem (1980 Tandori Dezső ford.–Schlegel 9703053, 366) | A megnyitón részt vesznek a világ több mint 40 országából hazaérkező magyar reformátusok, éppígy a legfőbb közjogi méltóságok, a Magyar Reformátusok Világszövetségének tagegyházai, a genfi székhelyű Református Világszövetség vezetői, valamint a magyar közélet jeles személyiségei (2000 Magyar reformátusok CD1210).

2a. (mondatok és mondatrészek közti kapcsolatos viszony jelölésére, a második v. későbbi tag bevezetéseként, utalószószerűen v. elliptikus szerkezetben a mint szó előtt ksz-szerűen) ’〈annak kif-ére, hogy vmely állítás igaz, akárcsak a következő, ill. vmely állítás igaz vmire, akárcsak a következőre〉’ ❖ Ezek szerint a büntetőjognak ép így, mint a státusgazdaságnak nationalis oldala, igaz, hogy van; de mindamellett van egy másik is, melyet cosmopolitikusnak nevezhetnénk (1842 Kossuth Lajos CD32) | Az esztétikai kategóriák objektivitása társadalmi és nem természeti jellegű. Ezekre építhet a művész felfedező munkájában (építenie is kell), de ezeket megismerni már éppígy nem művészi feladat, mint ahogy – hasonlattal élve – a mai elméleti matematikusnak nem feladata megismernie, elsajátítania az egyszeregyet vagy a logaritmust (1966 Gyertyán Ervin 9203001, 274) | Ha a műveltség nem csupán alkotások és intézmények halmaza, hanem szellemi szokásjog, egységét két ponton is védeni kell: a „felhőjáró” utópizmustól éppígy, mint a „gyalogjáró”-nak elkeresztelt racionalizmustól (1989 Grezsa Ferenc 2025073, 154).

J: ugyanígy.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

éppígy 0 mutató névmási határozószó
1.
a közvetlen szövegelőzményben meghatározottal v. a beszédhelyzetből ismerttel azonos v. ahhoz nagyon hasonló módon, állapotban, ill. helyzetben
[Nagyenyeden] a füstös falak és összeomlott csonka üszkök közt gazdátlan kutyák tanyáznak, melyek a város hamvában elveszett uraik holt tetemein kövérré hízva, farkasokká vadultak, annyira, hogy már az ily társaságban élő kutyák csapataitól az utazók élete sem bátorságos többé. Ép így áll a dolog Felvinc városa környékén is
(1849 Jókai Mór)
A szemébe néztem, és ekkor visszaemlékeztem rá, hogy nemrég épp így ültem vele egy asztalnál, pezsgő mellett
(1913 Babits Mihály)
szembe kell néznünk egy belső ellenállással, mert „így dolgoztunk száz évig”. Ám ez nem jelentheti, hogy éppígy kell cselekednünk a jövőben
(2008 Népszava márc. 26.)
2.
〈annak kif-ére, hogy vmely állítás igaz, akárcsak az előző, ill. vmely állítás igaz vmire, vkire, akárcsak az előző(ek)re〉
A harisnya-takács szabad kereskedésért kiabál, a fonó védvámért. A takács ép igy védvámot kiván szövetei, de nem ám a fonalak számára is
(1847 Hetilap)
Király atyádat több, mint idegen Szivből szeretjük, s ép így téged is
(1871 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
Megjelent Sárospatakon: Ajas, Philoktetes, Trachisi hölgyek, Elektra, Ödipusz király, a többi kéziratban maradt; ép így Lucanus Pharsaliájának fordítása is
(1913 RévaiNagyLex.)
A macskának sok az ellensége, de éppígy vannak rajongói is, akik alaposan tanulmányozták
(1929 Az állatok világa ford.)
A didaktikus költészetet én nem tudom külön műfajnak tekinteni. Éppígy a romantikus költészetet sem
(1980 Tandori Dezső ford.Schlegel)
A megnyitón részt vesznek a világ több mint 40 országából hazaérkező magyar reformátusok, éppígy a legfőbb közjogi méltóságok, a Magyar Reformátusok Világszövetségének tagegyházai, a genfi székhelyű Református Világszövetség vezetői, valamint a magyar közélet jeles személyiségei
(2000 Magyar reformátusok)
2a. (mondatok és mondatrészek közti kapcsolatos viszony jelölésére, a második v. későbbi tag bevezetéseként, utalószószerűen v. elliptikus szerkezetben a mint szó előtt ksz-szerűen)
〈annak kif-ére, hogy vmely állítás igaz, akárcsak a következő, ill. vmely állítás igaz vmire, akárcsak a következőre〉
Ezek szerint a büntetőjognak ép így, mint a státusgazdaságnak nationalis oldala, igaz, hogy van; de mindamellett van egy másik is, melyet cosmopolitikusnak nevezhetnénk
(1842 Kossuth Lajos)
Az esztétikai kategóriák objektivitása társadalmi és nem természeti jellegű. Ezekre építhet a művész felfedező munkájában (építenie is kell), de ezeket megismerni már éppígy nem művészi feladat, mint ahogy – hasonlattal élve – a mai elméleti matematikusnak nem feladata megismernie, elsajátítania az egyszeregyet vagy a logaritmust
(1966 Gyertyán Ervin)
Ha a műveltség nem csupán alkotások és intézmények halmaza, hanem szellemi szokásjog, egységét két ponton is védeni kell: a „felhőjáró” utópizmustól éppígy, mint a „gyalogjáró”-nak elkeresztelt racionalizmustól
(1989 Grezsa Ferenc)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások