épületbővítés fn 4B

1. ’az a munkálat, amelynek során vmely épület nagyságát további épületrész(ek), emelet(ek) stb. hozzátoldásával megnövelik’ ❖ Ajánlat a szilágysági h. é. vasut épületbővitéseire (1901 Borsszem Jankó márc. 3. C5020, 15) | A Liszt Ferenc Múzeum is jelentékeny épületbővítést igényel, gazdag anyagának bemutatására (kiállítások), ill. tárolására (raktárak) (1957 Winkler Oszkár CD52) | Miskolcon épületbővítésekkel, emeletráépítésekkel alakítanak ki új oktatási helyiségeket, laboratóriumokat, a rekonstrukciókat követően megújul az egész campus (2001 Népszava dec. 7. C7464, 10).

2. ’e munkálat eredményeként létrejövő épület(rész)’ ❖ A 75%-os épületbővítés a beépítés alapelgondolásán általában nem rontott (1977 Winkler Oszkár CD52) | Az épületbővítés alapterülete 447,1 m2 (1988 Népszabadság szept. 3. C7838, 23) | A felépített új otthonok 92 százalékát saját célra építették. Ezeknek 82 százaléka családi ház, és tíz százalék körüli az épületbővítések, tetőtér-beépítések aránya (1997 Magyar Nemzet ápr. 8. C6354, 14) | A húszas években a külső medencéket és az épületbővítést a Gellért gyógyfürdőt tervező Hegedűs Ármin építette az együtteshez [ti. a Széchenyi fürdőhöz] (2000 Népszabadság júl. 14. C5833, 30).

épületbővítés főnév 4B
1.
az a munkálat, amelynek során vmely épület nagyságát további épületrész(ek), emelet(ek) stb. hozzátoldásával megnövelik
Ajánlat a szilágysági h. é.helyiérdekű vasut épületbővitéseire
(1901 Borsszem Jankó márc. 3.)
A Liszt Ferenc Múzeum is jelentékeny épületbővítést igényel, gazdag anyagának bemutatására (kiállítások), ill.illetve tárolására (raktárak)
(1957 Winkler Oszkár)
Miskolcon épületbővítésekkel, emeletráépítésekkel alakítanak ki új oktatási helyiségeket, laboratóriumokat, a rekonstrukciókat követően megújul az egész campus
(2001 Népszava dec. 7.)
2.
e munkálat eredményeként létrejövő épület(rész)
A 75%-os épületbővítés a beépítés alapelgondolásán általában nem rontott
(1977 Winkler Oszkár)
Az épületbővítés alapterülete 447,1 m2négyzetméter
(1988 Népszabadság szept. 3.)
A felépített új otthonok 92 százalékát saját célra építették. Ezeknek 82 százaléka családi ház, és tíz százalék körüli az épületbővítések, tetőtér-beépítések aránya
(1997 Magyar Nemzet ápr. 8.)
A húszas években a külső medencéket és az épületbővítést a Gellért gyógyfürdőt tervező Hegedűs Ármin építette az együtteshez [ti. a Széchenyi fürdőhöz]
(2000 Népszabadság júl. 14.)

Beállítások