ér² fn 5B1

1. (Anat) ’ember v. állat szervezetében annak a csőrendszernek egy ága v. szakasza, amelyben vmely testnedv, kül. vér áramlik, kering (az abban folyó vérrel együtt)’ ❖ egéſſéges embernél, az ér 60. ſzor vagy 70. ſzer ſzokott tni, egy órának hatvanadik réſze (minutum) alatt (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 21) | [a visszerek] a mellüreg felé való utjokban egy nagy érre növén (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Életvágy pezsgett ereimbe’ (1889 Reviczky Gyula 8392067, 109) | A lábamban megpattant egy ér (1897 Tóth Béla¹ 8485004, 6) | Nyirokerek (vasa lymphatica), vékonyfalú erek, melyek a nyirok elvezetésére szolgálnak (1916 RévaiNagyLex. C5710, 604) | [Zsófi] a nyakán lüktető ereket hallgatta (1930 Németh László² 9485003, 164) | A szárnyfedők alatt elrejtve feküsznek az erekkel átjárt hártyás szárnyak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Thea öngyilkos lett. Felvágta az ereit (1960 Bernáth Aurél 9052001, 411) | homlokán az erőlködéstől kidagadnak az erek (1984 Vikár György 1164006, 212) | A nagyobb erekből hiányzó szakaszt szintetikus érrel pótolják (1995 Természet Világa CD50) | [az orvosok Habsburg Lipót császár] 1792-ben bekövetkezett halálát megelőző huszonnégy órában négyszer vágtak rajta eret (2008 Gyárfás Vera ford.–Singh–Ernst² 3128002, 112) eret vág vkin v. vmin a) ’erejében, hatásában gyengít, ill. létszámában csökkent, csorbít vmit’ ❖ felirni mellettök [ti. a székesfehérvári követek mellett] nem fogunk, nehogy kezdeményi jogunkon eret vágjunk (1843 Pesti Hírlap CD61) | Kár a sajtó hatását gyengíteni közgyűlési fölszólalásokkal – majd eret vág azon a belügyminiszter (1869 Mikszáth Kálmán CD04) | a rohamosan elterjedt unitarismuson [ti. az unitárius valláson] vágott eret a vallása háttérbe szoríttatásán bánkódni kezdő fejedelem (1891 Szádeczky-Kardoss Lajos CD55) | A 2376/1995-ös kormányhatározattal […] újabb eret vágnak az állategészségügyi szolgálaton (1996 Figyelő CD2601) b) ’súlyos anyagi, pénzbeli veszteséget okoz vkinek v. vminek’ ❖ Államterhek! idő! szédelgés a börzén, Eret vágtak szegény magyar ember zsebén (1870 Roboz István 8394001, 16) | Akinek tízezer koronás állása van, azon csupán 316 korona erejéig vág eret a kincstár (1908 Lengyel Géza CD10) | azon az áron egyensúlyba hozni a költségvetést, hogy eret vágunk a társadalom jelentős tömegén, enyhén szólva hazardírozás (1991 Országgyűlési Napló CD62).

2. (Növ is) ’〈levéllemezen:〉 tápanyagokat szállító(, kiemelkedő) edénynyaláb; borda’ ❖ a’ ſzéles levelü úti-fü levelein hét Erek (Nervi) lenni ſzoktanak (1775 Csapó József 7062001, 303) | Az egyes szirom a lomblevéltől még abban tér el, hogy szövete egyszerübb és kezdetlegesebb, […] ereikben pedig csupán csavaros edények vannak (1896 PallasLex. CD02) | Lychnis, a szegfűfélék növénycsalád nemzetsége. A virágok kétivarúak, a csésze 10 erű, ereik gyakran lécszerűek (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 270) | Az ereitől megtisztított káposztaleveleket megtöltjük, összecsavarjuk (2003 Szabad Föld júl. 4. C8389, 11).

2a. (rég) ’vmely növény, kül. fa egyéb részén található edénynyaláb’ ❖ Mind addig mereſzti madár féſzkes fejét ’S mohos derekáról égig ment tetejét, Méglen a’ fejſze-él nem talállya erét [ti. a bükkfáét] (1774 Dugonics András C1484, 138) | kerengjenek és mozogjanak a’ nedvességek a’ plántáknak ereikben (1803 Fábián József 7101031, 209) | ha megtorkollik a’ nedve, megrepedez a’ héjja, és kifoly egésszen. Ezen esetben a’ fán eret kell vágni (1835 Némethy József 8333011, 75).

2b. ’a paprika termésének belső falán a magháztól hosszanti irányban húzódó bordaszerű kidudorodások vmelyike’ ❖ [az ún. merkantilpaprikát] a paprika eréből és a csumájából őrlik s rovarirtásra, meg ipari célokra használják (1929 Pesti Hírlap jún. 2. C5677, 15) | ha a csípős paprikát exportképessé akarják tenni, […] az ereket döngöléssel el kell távolítani (1947 Szabad Föld nov. 2. C1537, 11) | A paprikákat megmossuk, kettévágjuk, kicsumázzuk, az ereket és a magokat eltávolítjuk (2005 Lajos Mari 3205003, 34).

3. (Bánya) ’〈vmely kőzetben:〉 olyan hasadék, repedés, amelyet vmely más ásványi anyag tölt ki, ill. az azt kitöltő ásványi anyag, kül. érc’ ❖ [Isten] a’ Hegyeket porból, ’s sárból kerítette, Titkos ereikbe az értzet rejtette (1785 e. Bécsi Magyar Múzsa ford. 7490008, 20) | Azon éllel álló k-réteket különösen Ereknek (Venae, Gänge) hívják; a’ K-félét pedig, mellyel azok megtelnek, Érfajnak (Gangart). Az Erek az Értzeknek term helyeik (1811 Gelei József 8566001, 10) | 1848 és 1849-ben azonban a zavarok a bányákra is pusztitólag hatottak, ugy hogy a Katruncza erét elvesztették (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Aszerint, hogy az Ér milyen ásványi anyaggal van kitöltve, ismerünk kőzetereket, ásványereket és érces ereket. A hasznosítható ásványok közül különösen a nemesfémek, az arany és ezüst fordulnak elő erekben (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 179) | [az andezitbányában] ma is gyűjthetőek kisebb-nagyobb opáldarabok, viszont a sziklafalban nem sikerült megtalálni az ereket (2002 Természet Világa CD50).

4. ’vmely felületen az alapszíntől elütő, es. a felületből kiemelkedő vékony vonalas mintázat, rajzolat egy vonala, vékony csíkja’ ❖ Trebichava nev falubann ſzép fekete, de fehjér erekkel tarkálló márványra akadtanak (1780 Magyar Hírmondó C0268, 248) | e’ balfelé ágazó erek [a tenyéren], mind meg annyi ösvények a’ szerencse’ tündérvárához (1836 Petrichevich Horváth Lázár 8367002, 80) | A széles repedések kacskaringós ereket képeznek a vastag falakon (1882 Tolnai Lajos C4198, 5) | Egyes [gardénia]fajok virágkelyhe rendkívül hosszú, így a G. [= Gardenia] Gosslerianá-é 20 cm.-es, színe húsvörös, belül ibolyás erekkel (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 210) | bíborvörös erek szántják végig a szirmok leánykatestét, és a növény egész szára, a levelek vagy a virágok is mind mirigyesen ragadósak (2007 Perneczky Géza 3150008, 589).

5. (Vill) ’a kábelt alkotó drótszálak vmelyike’ ❖ [az ún. mérőér] arra szolgál, hogy a központban a kábelnek bizonyos külső helyen – ahol ezen szigetelt ér a kábel fő eréhez van kötve – az állapotát megmérhessük (1897 PallasLex. CD02) | [telefonkábeleknél] az erek érintkezésének akadályozására szükséges papírszalag anyagát lehetőleg csökkenteni igyekezünk (1914 RévaiNagyLex. C5707, 97) | Szereléskor megbontották a vonali kábelt, majd az ereket széthúzták és az osztott nulla vezetőt elvágták (2008 Budai Béla–Takács György 3093003, 21).

6. (kissé rég) ’közlekedési hálózat vmely főbb útvonala’ ❖ arra kell vigyázni, hogy aprólékos provincialis érdekek miatt az ország főközlekedési erei ne compromittáltassanak (1846 Hetilap CD61) | [Verőce vármegyében] a forgalom főbb erei a Dráva és Duna, továbbá a vasutak (1897 PallasLex. CD02) | mindezek az európai jelentőségű közlekedési erek a medence legmélyebb pontján, Párisnál adnak egymásnak találkozót (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 111).

7. (kissé rég) ’művészi, kül. irodalmi tehetség, véna’ ❖ Nem képzeled, édes barátom, mint vagyok elfoglalva. Talán ezért szárada-ki minden poetai ér bennem (1815 Kazinczy Ferenc C2566, 121) | Uzd jó comicai érrel bir, de tolla gyakorlatlan (1847 Pesti Divatlap C5840, 4) | Véletlen-é, hogy [Móricz Zsigmond] Erdély fénykora helyett Erdély siralmát festette meg […]? A költői ér legteljesebb tökéletességével? (1922 Németh Andor 9480012, 150).

8. (vál) ’vminek a lényegi része, veleje, ill. főbb irányvonala, vonulata’ ❖ Kárhozatos roſz arany! az aranynak vétke ez inkább: E’ minden roſznak kút feje ’s telylyes ere (1773 Révai Miklós ford.–Tibullus 7283001, 7) | Észre fogod venni heljen heljen hogy az erén mentem el a keresztyén Vallásnak (1814 Sipos Pál C2564, 188) | a’ dolog’ erét eltanáló, nyelvtanra vezető kinézés’ szempontjait talán megadhattuk (1839 Szász Károly¹ 8425004, 106) | népdalainkban a legszebb költészet tiszta, dus erét látjuk (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Ülj, Escalus, öcsémhez: nyújts neki Szíves segélyt, hogy föl legyen födözve E baj ere (1866 Greguss Ágost ford.–Shakespeare CD11) | összeszed mindent, amit az élmény körül talál, ahelyett, hogy az élmény erét bontaná tovább (1930 Illyés Gyula CD10) | az elmélyültebb befogadó valami szemérmesen titkolt, ám annál mélyebb lírai érre is rábukkan majd Eörsi [István] e kötetében (1994 Új Könyvek CD29).

Ö: aranyér¹, aranyér², élet~, ezüst~, fő~, függő~, gyűjtő~, hajszál~, koszorú~, nyak~, nyirok~, tel~, üt~, ütő~, vér~, verő~, vissz~, vivő~.

UB: -betegség, -gyulladás.

ÖU: agy~, érc~, halánték~, levél~, mellék~, osztó~.

ÖE: ~bántalom, ~beteg, ~elzáródás, ~fonat, ~metszés, ~repedés, ~sebész, ~szakasz, ~tágítás, ~ütés.

Sz: erű.

Vö. CzF. ér¹; ÉrtSz. ér²; SzólKm.; TESz. ér⁴; ÉKsz. ér²; SzT. ér[²]; ÚMTsz. ér²; ÉKsz.² ér³.

ér² főnév 5B1
1. (Anat)
ember v. állat szervezetében annak a csőrendszernek egy ága v. szakasza, amelyben vmely testnedv, kül. vér áramlik, kering (az abban folyó vérrel együtt)
egéſſéges embernél, az ér 60. ſzor vagy 70. ſzer ſzokott tni, egy órának hatvanadik réſze (minutum) alatt
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a visszerek] a mellüreg felé való utjokban egy nagy érre növén
(1859 Vasárnapi Újság)
Életvágy pezsgett ereimbe’
(1889 Reviczky Gyula)
A lábamban megpattant egy ér
(1897 Tóth Béla¹)
Nyirokerek (vasa lymphatica), vékonyfalú erek, melyek a nyirok elvezetésére szolgálnak
(1916 RévaiNagyLex.)
[Zsófi] a nyakán lüktető ereket hallgatta
(1930 Németh László²)
A szárnyfedők alatt elrejtve feküsznek az erekkel átjárt hártyás szárnyak
(1933 Az állatok világa ford.)
Thea öngyilkos lett. Felvágta az ereit
(1960 Bernáth Aurél)
homlokán az erőlködéstől kidagadnak az erek
(1984 Vikár György)
A nagyobb erekből hiányzó szakaszt szintetikus érrel pótolják
(1995 Természet Világa)
[az orvosok Habsburg Lipót császár] 1792-ben bekövetkezett halálát megelőző huszonnégy órában négyszer vágtak rajta eret
(2008 Gyárfás Vera ford.Singh–Ernst²)
eret vág vkin v. vmin
a)
erejében, hatásában gyengít, ill. létszámában csökkent, csorbít vmit
felirni mellettök [ti. a székesfehérvári követek mellett] nem fogunk, nehogy kezdeményi jogunkon eret vágjunk
(1843 Pesti Hírlap)
Kár a sajtó hatását gyengíteni közgyűlési fölszólalásokkal – majd eret vág azon a belügyminiszter
(1869 Mikszáth Kálmán)
a rohamosan elterjedt unitarismuson [ti. az unitárius valláson] vágott eret a vallása háttérbe szoríttatásán bánkódni kezdő fejedelem
(1891 Szádeczky-Kardoss Lajos)
A 2376/1995-ös kormányhatározattal […] újabb eret vágnak az állategészségügyi szolgálaton
(1996 Figyelő)
b)
súlyos anyagi, pénzbeli veszteséget okoz vkinek v. vminek
Államterhek! idő! szédelgés a börzén, Eret vágtak szegény magyar ember zsebén
(1870 Roboz István)
Akinek tízezer koronás állása van, azon csupán 316 korona erejéig vág eret a kincstár
(1908 Lengyel Géza)
azon az áron egyensúlyba hozni a költségvetést, hogy eret vágunk a társadalom jelentős tömegén, enyhén szólva hazardírozás
(1991 Országgyűlési Napló)
2. (Növ is)
〈levéllemezen:〉 tápanyagokat szállító(, kiemelkedő) edénynyaláb; borda
a’ ſzéles levelü úti-fü levelein hét Erek (Nervi) lenni ſzoktanak
(1775 Csapó József)
Az egyes szirom a lomblevéltől még abban tér el, hogy szövete egyszerübb és kezdetlegesebb, […] ereikben pedig csupán csavaros edények vannak
(1896 PallasLex.)
Lychnis, a szegfűfélék növénycsalád nemzetsége. A virágok kétivarúak, a csésze 10 erű, ereik gyakran lécszerűek
(1928 TolnaiÚjLex.)
Az ereitől megtisztított káposztaleveleket megtöltjük, összecsavarjuk
(2003 Szabad Föld júl. 4.)
2a. (rég)
vmely növény, kül. fa egyéb részén található edénynyaláb
Mind addig mereſzti madár féſzkes fejét ’S mohos derekáról égig ment tetejét, Méglen a’ fejſze-él nem talállya erét [ti. a bükkfáét]
(1774 Dugonics András)
kerengjenek és mozogjanak a’ nedvességek a’ plántáknak ereikben
(1803 Fábián József)
ha megtorkollik a’ nedve, megrepedez a’ héjja, és kifoly egésszen. Ezen esetben a’ fán eret kell vágni
(1835 Némethy József)
2b.
a paprika termésének belső falán a magháztól hosszanti irányban húzódó bordaszerű kidudorodások vmelyike
[az ún. merkantilpaprikát] a paprika eréből és a csumájából őrlik s rovarirtásra, meg ipari célokra használják
(1929 Pesti Hírlap jún. 2.)
ha a csípős paprikát exportképessé akarják tenni, […] az ereket döngöléssel el kell távolítani
(1947 Szabad Föld nov. 2.)
A paprikákat megmossuk, kettévágjuk, kicsumázzuk, az ereket és a magokat eltávolítjuk
(2005 Lajos Mari)
3. (Bánya)
〈vmely kőzetben:〉 olyan hasadék, repedés, amelyet vmely más ásványi anyag tölt ki, ill. az azt kitöltő ásványi anyag, kül. érc
[Isten] a’ Hegyeket porból, ’s sárból kerítette, Titkos ereikbe az értzet rejtette
(1785 e. Bécsi Magyar Múzsa ford.)
Azon éllel álló k-réteket különösen Ereknek (Venae, Gänge) hívják; a’ K-félét pedig, mellyel azok megtelnek, Érfajnak (Gangart). Az Erek az Értzeknek term helyeik
(1811 Gelei József)
1848 és 1849-ben azonban a zavarok a bányákra is pusztitólag hatottak, ugy hogy a Katruncza erét elvesztették
(1860 Vasárnapi Újság)
Aszerint, hogy az Ér milyen ásványi anyaggal van kitöltve, ismerünk kőzetereket, ásványereket és érces ereket. A hasznosítható ásványok közül különösen a nemesfémek, az arany és ezüst fordulnak elő erekben
(1926 TolnaiÚjLex.)
[az andezitbányában] ma is gyűjthetőek kisebb-nagyobb opáldarabok, viszont a sziklafalban nem sikerült megtalálni az ereket
(2002 Természet Világa)
4.
vmely felületen az alapszíntől elütő, es. a felületből kiemelkedő vékony vonalas mintázat, rajzolat egy vonala, vékony csíkja
Trebichava nev falubann ſzép fekete, de fehjér erekkel tarkálló márványra akadtanak
(1780 Magyar Hírmondó)
e’ balfelé ágazó erek [a tenyéren], mind meg annyi ösvények a’ szerencse’ tündérvárához
(1836 Petrichevich Horváth Lázár)
A széles repedések kacskaringós ereket képeznek a vastag falakon
(1882 Tolnai Lajos)
Egyes [gardénia]fajok virágkelyhe rendkívül hosszú, így a G. [= Gardenia] Gosslerianá-é 20 cm.-escentiméteres, színe húsvörös, belül ibolyás erekkel
(1926 TolnaiÚjLex.)
bíborvörös erek szántják végig a szirmok leánykatestét, és a növény egész szára, a levelek vagy a virágok is mind mirigyesen ragadósak
(2007 Perneczky Géza)
5. (Vill)
a kábelt alkotó drótszálak vmelyike
[az ún. mérőér] arra szolgál, hogy a központban a kábelnek bizonyos külső helyen – ahol ezen szigetelt ér a kábel fő eréhez van kötve – az állapotát megmérhessük
(1897 PallasLex.)
[telefonkábeleknél] az erek érintkezésének akadályozására szükséges papírszalag anyagát lehetőleg csökkenteni igyekezünk
(1914 RévaiNagyLex.)
Szereléskor megbontották a vonali kábelt, majd az ereket széthúzták és az osztott nulla vezetőt elvágták
(2008 Budai Béla–Takács György)
6. (kissé rég)
közlekedési hálózat vmely főbb útvonala
arra kell vigyázni, hogy aprólékos provincialis érdekek miatt az ország főközlekedési erei ne compromittáltassanak
(1846 Hetilap)
[Verőce vármegyében] a forgalom főbb erei a Dráva és Duna, továbbá a vasutak
(1897 PallasLex.)
mindezek az európai jelentőségű közlekedési erek a medence legmélyebb pontján, Párisnál adnak egymásnak találkozót
(1929 TolnaiÚjLex.)
7. (kissé rég)
művészi, kül. irodalmi tehetség, véna
Nem képzeled, édes barátom, mint vagyok elfoglalva. Talán ezért szárada-ki minden poetai ér bennem
(1815 Kazinczy Ferenc)
Uzd jó comicai érrel bir, de tolla gyakorlatlan
(1847 Pesti Divatlap)
Véletlen-é, hogy [Móricz Zsigmond] Erdély fénykora helyett Erdély siralmát festette meg […]? A költői ér legteljesebb tökéletességével?
(1922 Németh Andor)
8. (vál)
vminek a lényegi része, veleje, ill. főbb irányvonala, vonulata
Kárhozatos roſz arany! az aranynak vétke ez inkább: E’ minden roſznak kút feje ’s telylyes ere
(1773 Révai Miklós ford.Tibullus)
Észre fogod venni heljen heljen hogy az erén mentem el a keresztyén Vallásnak
(1814 Sipos Pál)
a’ dolog’ erét eltanáló, nyelvtanra vezető kinézés’ szempontjait talán megadhattuk
(1839 Szász Károly¹)
népdalainkban a legszebb költészet tiszta, dus erét látjuk
(1855 Vasárnapi Újság)
Ülj, Escalus, öcsémhez: nyújts neki Szíves segélyt, hogy föl legyen födözve E baj ere
(1866 Greguss Ágost ford.Shakespeare)
összeszed mindent, amit az élmény körül talál, ahelyett, hogy az élmény erét bontaná tovább
(1930 Illyés Gyula)
az elmélyültebb befogadó valami szemérmesen titkolt, ám annál mélyebb lírai érre is rábukkan majd Eörsi [István] e kötetében
(1994 Új Könyvek)
ÖU: agyér, ércér, halántékér, levélér, mellékér, osztóér
ÖE: érbántalom, érbeteg, érelzáródás, érfonat, érmetszés, érrepedés, érsebész, érszakasz, értágítás, érütés
Sz: erű
Vö. CzF. ér¹; ÉrtSz. ér²; SzólKm.; TESz. ér; ÉKsz. ér²; SzT. ér[²]; ÚMTsz. ér²; ÉKsz.² ér³

Beállítások