ér³ fn 5B1 (Föld is)

1. (tulajdonnév részeként is) ’〈Kisebb folyóvíz, vízfolyás.〉’

1a. (átv is) ’egyetlen forrás által táplált, a csermelynél is kisebb, keskeny folyóvíz’ ❖ Zákányos patakoknak erek ſzáradni ki fognak (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 28) | Lajos Péter tehene az Nagy Ér nevezetű folyóvízbe belédöglött (1788 A rendtartó székely falu 7154053, 216) | [Pest-Pilis-Solt vármegyének] sok apró tavai és erei vannak (1831 Zádor Elek 8532005, 238) | töméntelen sok forrás fakad […]. Erek sávozzák a lejtőt (1911 Kaffka Margit 9290045, 46) | [A fok] az erektől, patakoktól abban különbözik, hogy saját forrása nincs, a vízállás függvényében mindkét irányba vezetheti a vizet (2001 Ángyán József 3005002, 194).

1b. (nyj) ’folyó árvize v. talajvíz által táplált, viszonylag széles medrű, lassú mozgású időszakos folyóvíz, ill. annak mentén elhelyezkedő, vizenyős, mocsaras terület’ ❖ A’ posványos határon Mint feles eſstöl; vagy földnek nedves erétl Elsbben sárgul a’ f (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 77) | Harmadik motsáros hely van Tartzal és Zombor alatt a’ Török-ér körűl (1819 Magda Pál 8285007, 411) | illa berek, nádak erek (v. nád a kert), tréfás szólás az elillanás, kereket-oldás kifejezésére. Igy magyarázzák: fuss v. futott berken, nádakon, ereken át (1895 PallasLex. CD02) | A telkek nagy, összefüggő, jótalajú területek. Egyes részeik koratavaszszal víz alá kerülnek, de a víz hamarosan lehúzódik a fokokba, laposokba, fenekekbe, erekbe (1951 Tikos Béla C6003, 345) | Az 1781-ben ásott Óvári-csatorna egy hatalmas […] rét vizét vezette le a még szabályozatlan Fekete-Körösbe a természetes parti lejtőscsatornán, az úgynevezett Ó-vár erén keresztül (2002 Domokos Tamás et al. CD36).

2. (rég) ’föld alatti keskeny folyóvíz v. vízfolyás’ ❖ a’ fel-nyíltt erek által Fld-is ſegedelmet adott [az áradó folyóknak] (1775 Baróti Szabó Dávid C0819, 38) | [a forrásnak] már szinte az ere is fúladó félben vagyon (1803 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 760) | (Abrudbányán, Erdélyben.) M. S. városi polgár udvarán savanyuvizes és kénes források erére találtak s fürdővé akarják alakitani (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A város kútjának az „erét” nagy kőtömb zárja el (1982 NéprajziLex. CD47) | [A folyadék] keserűnek tűnt, vagy savanyúnak, mint az erek lenn a talajban (2001 Zoltán Gábor 3345001, 14).

3. ’csordogáló folyadék vékony sávja’ ❖ a’ méreg valamelly uton a’ Teſtböl ki-hajtatik p. o. az alfelen – a’ vizelet erin, és a’ fekéllyek fakadékin (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4225, 8) | A’ kősziklák’ hasadékjaiból […] vékony erekben hegyi-olaj folyt ki (1829 Hasznos Mulatságok C8330, 189) | A köd cseppekké verődve csepegett le a házak pléhereszéről, s erekben folyt végig a lámpák oszlopain (1882 Rákosi Jenő 8385011, 111) | [a csúfolódó] arcán piros érben szivárgott végig a vér (1918 Barta Lajos 9033001, 20) | Esőzésekkor és azok után még sokáig az utakon kis erek folydogálnak (1999 Természet Világa CD50).

Ö: víz~.

ÖU: szik~.

Sz: erű.

Vö. CzF. ér¹, ér²; ÉrtSz. ér²; TESz. ér³; ÉKsz. ér²; SzT. ér[²]; ÚMTsz. ér²; ÉKsz.² ér⁴.

ér³ főnév 5B1 (Föld is)
1. (tulajdonnév részeként is)
〈Kisebb folyóvíz, vízfolyás.〉
1a. (átv is)
egyetlen forrás által táplált, a csermelynél is kisebb, keskeny folyóvíz
Zákányos patakoknak erek ſzáradni ki fognak
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Lajos Péter tehene az Nagy Ér nevezetű folyóvízbe belédöglött
(1788 A rendtartó székely falu)
[Pest-Pilis-Solt vármegyének] sok apró tavai és erei vannak
(1831 Zádor Elek)
töméntelen sok forrás fakad […]. Erek sávozzák a lejtőt
(1911 Kaffka Margit)
[A fok] az erektől, patakoktól abban különbözik, hogy saját forrása nincs, a vízállás függvényében mindkét irányba vezetheti a vizet
(2001 Ángyán József)
1b. (nyj)
folyó árvize v. talajvíz által táplált, viszonylag széles medrű, lassú mozgású időszakos folyóvíz, ill. annak mentén elhelyezkedő, vizenyős, mocsaras terület
A’ posványos határon Mint feles eſstöl; vagy földnek nedves erétl Elsbben sárgul a’ f
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Harmadik motsáros hely van Tartzal és Zombor alatt a’ Török-ér körűl
(1819 Magda Pál)
illa berek, nádak erek (v.vagy nád a kert), tréfás szólás az elillanás, kereket-oldás kifejezésére. Igy magyarázzák: fuss v.vagy futott berken, nádakon, ereken át
(1895 PallasLex.)
A telkek nagy, összefüggő, jótalajú területek. Egyes részeik koratavaszszal víz alá kerülnek, de a víz hamarosan lehúzódik a fokokba, laposokba, fenekekbe, erekbe
(1951 Tikos Béla)
Az 1781-ben ásott Óvári-csatorna egy hatalmas […] rét vizét vezette le a még szabályozatlan Fekete-Körösbe a természetes parti lejtőscsatornán, az úgynevezett Ó-vár erén keresztül
(2002 Domokos Tamás et al.)
2. (rég)
föld alatti keskeny folyóvíz v. vízfolyás
a’ fel-nyíltt erek által Fld-is ſegedelmet adott [az áradó folyóknak]
(1775 Baróti Szabó Dávid)
[a forrásnak] már szinte az ere is fúladó félben vagyon
(1803 Csokonai Vitéz Mihály)
(Abrudbányán, Erdélyben.) M. S. városi polgár udvarán savanyuvizes és kénes források erére találtak s fürdővé akarják alakitani
(1858 Vasárnapi Újság)
A város kútjának az „erét” nagy kőtömb zárja el
(1982 NéprajziLex.)
[A folyadék] keserűnek tűnt, vagy savanyúnak, mint az erek lenn a talajban
(2001 Zoltán Gábor)
3.
csordogáló folyadék vékony sávja
a’ méreg valamelly uton a’ Teſtböl ki-hajtatik p. o.példának okáért az alfelen – a’ vizelet erin, és a’ fekéllyek fakadékin
(1784 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
A’ kősziklák’ hasadékjaiból […] vékony erekben hegyi-olaj folyt ki
(1829 Hasznos Mulatságok)
A köd cseppekké verődve csepegett le a házak pléhereszéről, s erekben folyt végig a lámpák oszlopain
(1882 Rákosi Jenő)
[a csúfolódó] arcán piros érben szivárgott végig a vér
(1918 Barta Lajos)
Esőzésekkor és azok után még sokáig az utakon kis erek folydogálnak
(1999 Természet Világa)
Ö: vízér
ÖU: szikér
Sz: erű
Vö. CzF. ér¹, ér²; ÉrtSz. ér²; TESz. ér³; ÉKsz. ér²; SzT. ér[²]; ÚMTsz. ér²; ÉKsz.² ér

Beállítások