erány (4A) l. arány¹

arány¹ fn 4Aerány (rég) , irány (rég)

1. (Mat is) ’két szám v. mennyiség viszonyát kifejező hányados’ ❖ A földnek kiterjedése és az egymással megelégsző embereknek száma között, lehetetlen egynémelly állandó számvetésbéli arányt megállítani [= megállapítani] (1794 Szentmarjay Ferenc ford.–Rousseau 7033009, 994) | micsoda irányban lehet az olvasók és irók száma a’ népességhez? (1832 Jelenkor C0223, 96) | directio [= irány] értelmében helytelenül használtatik arány, mert ez annyi, mint proportio [= arány] (1835 Kunoss Endre C6000, 14) | az átváltás 2 korona: l lej arányban történt (1930 Csűry Bálint 1030001, 254) | 1982-ről 1983-ra néhány százalékkal csökkent a takarékoskodók aránya (64-ről 61 százalékra) (1985 Szurkos Mária 1151002, 40).

2. ’vminek vmely egészhez, ill. különböző részeknek egymáshoz viszonyított mennyisége’ ❖ a látszólag legkülönbözőbb testek, ugyan azon elemeknek különböző arányokban való vegyületéből állnak (1871 e. Eötvös József C1600, 268) | nagy születési arányból magyarázható (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | vegyítési arányát (1902 ÓkoriLex. CD28) | Ugyanabból a szalonnából, paprikából, tésztából és krumpliból minden ember más ízű ételt főz. A keverési aránytól függ ez (1941 Veres Péter 9771013, 109) | növekszik a lakásállományon belül az újabb, feltehetően korszerűbb, komfortosabb lakások aránya (1975 Faragó Kálmán 2056002, 20).

2a. (Sp) ’vmely számpárral kifejezett eredmény’ ❖ [a sakk-komputer] tavaly nyáron Polgár Judittal váltott két rapidpartit [= gyorsmérkőzést], és 1,5 : 0,5 arányban győzött (1994 Magyar Hírlap CD09) | A Csehország elleni EB-selejtezőn 26 : 23 arányban győztes magyar női kézilabda-válogatottban ismét pályára lépett Kökény Beatrix (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. ’két v. több dolog, jelenség közötti megfelelő, helyes(nek tartott) mennyiségi, mértékbeli viszony’ ❖ A tudósnak külértéke rendszerint nincs arányban a bellel, a mily sokat tud, szint oly sokat éhezik (1825 Fáy András¹ 8139002, 320) | a követelések és igéretek között semmi arány nincsen (1847 Jókai Mór 8209021, 133) | [a műfordítás] gazdagító ereje arányban van nehézségével (1912 Babits Mihály 9014158, 213) | az eredmény nincs arányban a beléölt fáradsággal és tehetséggel (1952 Németh László² 9485051, 316).

3a. ’vmely (emberi) test v. műalkotás részeinek egymáshoz v. az egészhez való helyes méretbeli viszonya mint esztétikai minőség’ ❖ Vilma Karcsú, de vékony, minden arány nélkül (1834 Vörösmarty Mihály 8524401, 25) | az emberi tagok aránya nem lehetett a régi művészek előtt ismeretlen (1864 Madách Imre C2956, 355) | A Kalevala szinte maga kínálja az arányait, önként nyílik szét alkotó részeire (1937 Gulyás Pál 9198001, 211) | minden művészet alapja bizonyos ritmus és arány (1975 Nemes Nagy Ágnes 9479034, 28).

4. ’mérték, fok’ ❖ cſekély Személlyét a’ dícſéret’ aránnyává tette (1786 Dugonics András 7087010, 137) | minden hiba, melly nálunk elkövettetik, minden elhanyaglás roppant arányban hat vissza károsan ránk, míg versenytársunkat emeli (1841 Vörösmarty Mihály 8524429, 218) | A mely arányban valakit szeretünk, azon arányban aggódunk érte (1871 e. Eötvös József C1600, 70) | minél nagyobb arányban lássanak hozzá a házi építkezéshez (1956 Erdei Ferenc 9126003, 212) | Amilyen mértékben és tempóban javul meg a gyermek és az anya viszonya, olyan arányban javul meg a vizsgált gyermek magatartása is a tanítónővel szemben (1965 György Júlia 1062002, 104) | [az a párt,] amely tiltakozott Erkel zenéjének feldolgozása ellen, arányt tévesztett (2000 Magyar Hírlap CD09).

4a. (egysz 3. sz-ű birtokszóként -ban raggal, nu-szerűen) ’vminek a mértéke szerint’ ❖ ezek helyében ezeknek aránnyában […] a’ tserélés által részeslhessenek (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 121) | vannak magasabb czélok, melyek mindenkitől megkivánják, hogy az állam iránti kötelességét teljesitse s vagyon és jövedelem arányában járuljon a közterhek viseléséhez (1870 Lónyay Menyhért 8276003, 219) | [nekünk magyaroknak] minden szellemi termék a távolság arányában imponál (1912 Babits Mihály C0696, 108) | Egy egészséges társadalomban az ember teljesítménye arányában részesedik a javakban (1965 Németh László² 9485042, 427).

4b. (-ban raggal, hsz-szerűen) vmivel arányban ’ua.’ ❖ tehetségeinkkel arányban nőnek szükségeink is (1871 e. Eötvös József C1600, 132) | a szeretet nemcsak lelki haszon, de teher is, s nagyságával arányban üdíti, de egyben nyomasztja is az embert (1955 Déry Tibor 2051030, 1).

4c. (rég) ’helyes(nek tartott), elvárható mérték’ ❖ minden józan irányontuli [!] eszközlés káros (1831 Széchenyi István C3903, 298) | arányon alul lecsökkenni (1838 Zsoldos Ignác 8540005, 6) | a’ közügyért arányon túl is áldoztatok (1841 Vörösmarty Mihály 8524430, 43).

5. (rendsz. tbsz-ban) (átv is) ’méret, nagyság, kiterjedés’ ❖ Rómában állott e’ roppant Amfiteátrom, Mellynek arányjában Tsászár Augustus hasonlót Kezdett (1794 Czinke Ferenc ford.–Dorfmeister C1234, 8) | Látsz palotákat hatalmas arányokkal (1888 Szűry Dénes C4074, 10) | már madártávlatból megtetszenek egy nagy, szép, hatalmas kultúrváros arányai (1901 Ady Endre C0534, 423) | tovább lát az orránál, tud történelmi arányokban gondolkodni (1955 Tatay Sándor 9704003, 367) | A szibériai építkezések hatalmas arányairól (1962 Elbert János 9121001, 8) vmilyen arányokat ölt ’megnő, fokozódik’ ❖ [a színésznő kedveltsége] veszélyes arányokat kezdett ölteni (1879 Mátrai Betegh Béla¹ C3056, 139) | a hiúság beteges arányokat ölt (1937 Fejtő Ferenc 2045034, 72) | minden kétséget kizáróan járványról van szó, amely meglehetősen nagy arányokat ölthet (1999 Magyar Hírlap CD09) | [Visegrádon] a XIX. század második felében […] az idegenforgalom egyre nagyobb arányokat öltött (2000 Magyar Eszter CD36).

6. (rég) ’jelenségek, folyamatok egymás közötti viszonya, kapcsolata’ ❖ a’ különböző természetű dolgok között semmiféle igaz arányt nem lehet meghatározni (1794 Szentmarjay Ferenc ford.–Rousseau 7033009, 981) | az utóbbi betegség az előbbenihöz képpest olyan arányban legyen, mint a fogonat [= okozat] az okhoz (1830 Bugát Pál 8070002, 19) | [a szemgyulladás] a’ hugycsőnek gyúladásával nyilvánságos arányban áll (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187002, 35).

Ö: ár~, csere~, gól~, játék~, méret~, százalék~, tus~; az -arány címszó alatt: jövedelem~, pont~, szám~, szavazat~, találat~.

Fr: egy, egyenes, fordított, megfordított, mértani, számtani.

ÖU: érték~, ivar~, játszma~, közép~, párt~, test~.

ÖE: ~ellenes, ~érzet, ~körző, ~kulcs, ~különbség, ~mérték, ~számolás, ~táblázat, ~törvény.

Sz: arányság, arányú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

erány lásd arány¹
arány¹ főnév 4A
erány 4A (rég)
irány 4A (rég)
1. (Mat is)
két szám v. mennyiség viszonyát kifejező hányados
A földnek kiterjedése és az egymással megelégsző embereknek száma között, lehetetlen egynémelly állandó számvetésbéli arányt megállítani [= megállapítani]
(1794 Szentmarjay Ferenc ford.Rousseau)
micsoda irányban lehet az olvasók és irók száma a’ népességhez?
(1832 Jelenkor)
directio [= irány] értelmében helytelenül használtatik arány, mert ez annyi, mint proportio [= arány]
(1835 Kunoss Endre)
az átváltás 2 korona: l lej arányban történt
(1930 Csűry Bálint)
1982-ről 1983-ra néhány százalékkal csökkent a takarékoskodók aránya (64-ről 61 százalékra)
(1985 Szurkos Mária)
2.
vminek vmely egészhez, ill. különböző részeknek egymáshoz viszonyított mennyisége
a látszólag legkülönbözőbb testek, ugyan azon elemeknek különböző arányokban való vegyületéből állnak
(1871 e. Eötvös József)
nagy születési arányból magyarázható
(1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
vegyítési arányát
(1902 ÓkoriLex.)
Ugyanabból a szalonnából, paprikából, tésztából és krumpliból minden ember más ízű ételt főz. A keverési aránytól függ ez
(1941 Veres Péter)
növekszik a lakásállományon belül az újabb, feltehetően korszerűbb, komfortosabb lakások aránya
(1975 Faragó Kálmán)
2a. (Sp)
vmely számpárral kifejezett eredmény
[a sakk-komputer] tavaly nyáron Polgár Judittal váltott két rapidpartit [= gyorsmérkőzést], és 1,5 : 0,5 arányban győzött
(1994 Magyar Hírlap)
A Csehország elleni EBEurópa-bajnokság-selejtezőn 26 : 23 arányban győztes magyar női kézilabda-válogatottban ismét pályára lépett Kökény Beatrix
(1998 Magyar Hírlap)
3.
két v. több dolog, jelenség közötti megfelelő, helyes(nek tartott) mennyiségi, mértékbeli viszony
A tudósnak külértéke rendszerint nincs arányban a bellel, a mily sokat tud, szint oly sokat éhezik
(1825 Fáy András¹)
a követelések és igéretek között semmi arány nincsen
(1847 Jókai Mór)
[a műfordítás] gazdagító ereje arányban van nehézségével
(1912 Babits Mihály)
az eredmény nincs arányban a beléölt fáradsággal és tehetséggel
(1952 Németh László²)
3a.
vmely (emberi) test v. műalkotás részeinek egymáshoz v. az egészhez való helyes méretbeli viszonya mint esztétikai minőség
Vilma Karcsú, de vékony, minden arány nélkül
(1834 Vörösmarty Mihály)
az emberi tagok aránya nem lehetett a régi művészek előtt ismeretlen
(1864 Madách Imre)
A Kalevala szinte maga kínálja az arányait, önként nyílik szét alkotó részeire
(1937 Gulyás Pál)
minden művészet alapja bizonyos ritmus és arány
(1975 Nemes Nagy Ágnes)
4.
mérték, fok
cſekély Személlyét a’ dícſéret’ aránnyává tette
(1786 Dugonics András)
minden hiba, melly nálunk elkövettetik, minden elhanyaglás roppant arányban hat vissza károsan ránk, míg versenytársunkat emeli
(1841 Vörösmarty Mihály)
A mely arányban valakit szeretünk, azon arányban aggódunk érte
(1871 e. Eötvös József)
minél nagyobb arányban lássanak hozzá a házi építkezéshez
(1956 Erdei Ferenc)
Amilyen mértékben és tempóban javul meg a gyermek és az anya viszonya, olyan arányban javul meg a vizsgált gyermek magatartása is a tanítónővel szemben
(1965 György Júlia)
[az a párt,] amely tiltakozott Erkel zenéjének feldolgozása ellen, arányt tévesztett
(2000 Magyar Hírlap)
4a. (egysz 3. sz-ű birtokszóként -ban raggal, nu-szerűen)
vminek a mértéke szerint
ezek helyében ezeknek aránnyában […] a’ tserélés által részeslhessenek
(1790 Laczkovics János ford.Martinovics)
vannak magasabb czélok, melyek mindenkitől megkivánják, hogy az állam iránti kötelességét teljesitse s vagyon és jövedelem arányában járuljon a közterhek viseléséhez
(1870 Lónyay Menyhért)
[nekünk magyaroknak] minden szellemi termék a távolság arányában imponál
(1912 Babits Mihály)
Egy egészséges társadalomban az ember teljesítménye arányában részesedik a javakban
(1965 Németh László²)
4b. (-ban raggal, hsz-szerűen) vmivel arányban
ua.
tehetségeinkkel arányban nőnek szükségeink is
(1871 e. Eötvös József)
a szeretet nemcsak lelki haszon, de teher is, s nagyságával arányban üdíti, de egyben nyomasztja is az embert
(1955 Déry Tibor)
4c. (rég)
helyes(nek tartott), elvárható mérték
minden józan irányontuli [!] eszközlés káros
(1831 Széchenyi István)
arányon alul lecsökkenni
(1838 Zsoldos Ignác)
a’ közügyért arányon túl is áldoztatok
(1841 Vörösmarty Mihály)
5. (rendsz. tbsz-ban) (átv is)
méret, nagyság, kiterjedés
Rómában állott e’ roppant Amfiteátrom, Mellynek arányjában Tsászár Augustus hasonlót Kezdett
(1794 Czinke Ferenc ford.Dorfmeister)
Látsz palotákat hatalmas arányokkal
(1888 Szűry Dénes)
már madártávlatból megtetszenek egy nagy, szép, hatalmas kultúrváros arányai
(1901 Ady Endre)
tovább lát az orránál, tud történelmi arányokban gondolkodni
(1955 Tatay Sándor)
A szibériai építkezések hatalmas arányairól
(1962 Elbert János)
vmilyen arányokat ölt
megnő, fokozódik
[a színésznő kedveltsége] veszélyes arányokat kezdett ölteni
(1879 Mátrai Betegh Béla¹)
a hiúság beteges arányokat ölt
(1937 Fejtő Ferenc)
minden kétséget kizáróan járványról van szó, amely meglehetősen nagy arányokat ölthet
(1999 Magyar Hírlap)
[Visegrádon] a XIX. század második felében […] az idegenforgalom egyre nagyobb arányokat öltött
(2000 Magyar Eszter)
6. (rég)
jelenségek, folyamatok egymás közötti viszonya, kapcsolata
a’ különböző természetű dolgok között semmiféle igaz arányt nem lehet meghatározni
(1794 Szentmarjay Ferenc ford.Rousseau)
az utóbbi betegség az előbbenihöz képpest olyan arányban legyen, mint a fogonat [= okozat] az okhoz
(1830 Bugát Pál)
[a szemgyulladás] a’ hugycsőnek gyúladásával nyilvánságos arányban áll
(1830 Horváth József ford.Wendt)
ÖU: értékarány, ivararány, játszmaarány, középarány, pártarány, testarány
ÖE: arányellenes, arányérzet, aránykörző, aránykulcs, aránykülönbség, aránymérték, arányszámolás, aránytáblázat, aránytörvény
Sz: arányság, arányú
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások