érchegy¹ fn 2B (kissé rég)

1. (ritk) ’fémből való, képzeletbeli, kitalált hegy’ ❖ A’ mennyei Cédrus moſt nem zúgott; magas partjai körl eltsendeſedett a’ tenger. Az Iſten’ eleven ſzele megnem mozdúlva állott az értz hegyek között (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 153) | [A katona] eljutott az érchegyre, a hol van a[z üveghegyen és az ólomhegyen lakó] két remetének vén báttya (1888 Paszlavszky Sándor C5953, 280) | A hetedik látomásnál először a színhely a szembetűnő: két érchegy áll egymás mellett, olyan látványt keltve, mintha azok egy városkapu két oldalát biztosító bástyák lennének (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

2. (tulajdonnévszerűen is) ’olyan hegy, amelyből fémtartalmú kőzetek bányászhatók’ ❖ emlékezzünk a’ már emlitett haſznos Ertz-hegyekre, a’ mellyekbl, ha Auſtria jól miveli, eſztendnként ſok Milliomokat bé-kap (1788 Magyar Kurír C0313, 129) | A stiriai Érczhegy, miként Felső-Ausztria valamennyi jelentősebb vasércztelepe, abba a telepsorozatba tartozik, melyet mint az Alpesek éjszaki vaspát-vonulatát ismerünk (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az Urál-hegység] kiágazásai azok, amelyek a tulajdonképeni érchegyek (1897 PallasLex. CD02) | A melegedő, amelyben a férfiak ültek, az érchegy derekán volt, régi és rossz lemezekből építették (1962 Baráth Lajos C6881, 1317).

Vö. CzF.

érchegy¹ főnév 2B (kissé rég)
1. (ritk)
fémből való, képzeletbeli, kitalált hegy
A’ mennyei Cédrus moſt nem zúgott; magas partjai körl eltsendeſedett a’ tenger. Az Iſten’ eleven ſzele megnem mozdúlva állott az értz hegyek között
(1788–1789 Magyar Múzeum)
[A katona] eljutott az érchegyre, a hol van a[z üveghegyen és az ólomhegyen lakó] két remetének vén báttya
(1888 Paszlavszky Sándor)
A hetedik látomásnál először a színhely a szembetűnő: két érchegy áll egymás mellett, olyan látványt keltve, mintha azok egy városkapu két oldalát biztosító bástyák lennének
(1995 Jubileumi kommentár)
2. (tulajdonnévszerűen is)
olyan hegy, amelyből fémtartalmú kőzetek bányászhatók
emlékezzünk a’ már emlitett haſznos Ertz-hegyekre, a’ mellyekbl, ha Auſtria jól miveli, eſztendnként ſok Milliomokat bé-kap
(1788 Magyar Kurír)
A stiriai Érczhegy, miként Felső-Ausztria valamennyi jelentősebb vasércztelepe, abba a telepsorozatba tartozik, melyet mint az Alpesek éjszaki vaspát-vonulatát ismerünk
(1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[az Urál-hegység] kiágazásai azok, amelyek a tulajdonképeni érchegyek
(1897 PallasLex.)
A melegedő, amelyben a férfiak ültek, az érchegy derekán volt, régi és rossz lemezekből építették
(1962 Baráth Lajos)
Vö. CzF.

Beállítások