erdeifenyő fn és mn 1C
I. fn
1. (Növ is) ’Magyarországon csak a nyugat-dunántúli területeken őshonos, 20–35 méter magasra növő, részben vöröses, részben szürkésbarna kérgű, szétterülő koronájú fenyő, amelynek kettesével álló 4–7 centiméter hosszú, szürkés- v. kékeszöld tűlevele van, ill. e növények faja (Pinus sylvestris)’ ❖ az erdei fenyő (P. [= Pinus] silvestris, Kiefer), egész erdőket alkot, 100. lábnyi magasságra nő (1845 Hanák János 8180003, 138) | Vadölő sértetlen maradt, leengedte puskáját, s egyenesen állva, mint az erdei fenyők, várta, hogy mi történik (1956 Réz Ádám ford.–Cooper 9567001, 56) | a tajga kiterjedt fenyőerdeiről híres, amelyekben a lucfenyő (Picea abies) és az erdei fenyő (Pinus sylvestris) a jellemző fafaj (2003 Természet Világa CD50).
1a. ’e növény tömegesen, sűrűn nőve, ill. ilyen fák alkotta erdő’ ❖ a fenyőerdőből a lúczfenyő 2,203.788 holdat, a jegenyefenyő 528.117 holdat, az erdei fenyő (hozzá számítva a még alig pár ezer holdat tevő fekete fenyőt is) 304.726 holdat s végűl a legbecsesebb építőfát adó veresfenyő 9.251 holdat foglalnak el (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Az istállós-kői barlangban] a tűzhelyekből gyüjtött faszenek mikroszkópikus vizsgálatából kitűnt, hogy a Szalajka völgyét ebben az időben erdei fenyő boríthatta (1935 RévaiNagyLex. C5717, 464) | összefüggő, elegyetlen erdeifenyőt ne telepítsünk (1942 Győrfi János CD52).
2. ’e növény karácsonyfának kivágott példánya’ ❖ Általában igaz, hogy erdei fenyőt és lucfenyőt 400–450 forintért vehetünk, az ezüst és a duglas métere 800 és ezer forint között mozog (1994 Magyar Hírlap CD09) | tavaly méterenként megközelítőleg 500–800 forintért adták a fővárosban a lucfenyőket, 600–900 forint körül kínálták a fekete- és az erdei fenyőket. Egy-egy szép douglasfenyő méteréért 1700–1800, a normandért pedig akár 3000 forintot is elkértek (1999 Magyar Hírlap CD09).
3. ’e növény fája, faanyaga’ ❖ Nálunk cölöpnek használják a lombos fák közül a tölgyfát, a tűlevelüek sorából pedig a közönséges (jegenye) fenyőt, a luc (fehér) fenyőt, az erdei fenyőt és a vörös fenyőt (1893 PallasLex. CD02) | ha a jegenyefenyőből hiányzott [a raktárban], kiegészítettük lucfenyőből, vagy erdei fenyőből (1951 Veres Péter 9771010, 104) | tömör erdeifenyőből készült Husar íróasztal (2001 Lakáskultúra CD39).
II. mn (ritk)
’ebből készült, ebből való 〈dolog〉’ ❖ erdeifenyő deszka (1883 Budapesti Hírlap okt. 6. C4730, 7) | Építkezők, vállalkozók! Kedvező áron vásárolhatnak erdeifenyő-gerendát, zárlécet, fűrészárut közvetlenül a termelőtől (1992 Népszabadság ápr. 28. C7842, 20).
Vö. ÉKsz.