érdek fn 3B8 

1. (rendsz. birtokszóként) ’〈annak kif-ére, hogy a szóban forgó személy, csoport, dolog számára vmi (vmilyen szempontból) szükséges, hasznos, ill. előnyös, kedvező〉’ ❖ mi, úgymond, minden terhet a néppel viseltetünk, azzal ótalmaztatjuk a hazát; pedig annak hazája nincs, azt az országhoz s földéhez semmi érdek nem köti, mert tulajdont néki nem engedünk (1834 Kölcsey Ferenc 8253054, 162) | önzéstelenül szeret, minden számitás és érdek nélkül (1863 Lauka Gusztáv 8268037, 116) | nincs szerencsém Derblay urat ismerni és csak annyit tudok, hogy kellemetlen szomszéd, a kivel feszült viszonyban vagyunk. Azért is szerfelett érdekemben áll, hogy birtokain egyetlen egyszer se lőjjek (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536001, 6) | Mindnyájunk érdeke, hogy ésszerűen étkezzünk (1923 Kosztolányi Dezső CD10) | Csak nem képzeled, hogy nekem érdekem fűződik hozzá, hogy a pályázat lezárása előtt betekintsek az ajánlatokba (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 233) | a mesterem bekényszerített. A neoszocialistáknál is tagnak kellett lennem, bár legszívesebben semmi politikai tülekedésben nem vennék részt. – És neked semmi érdeked sem volt belépni? (1932 Szathmári Sándor 9641002, 105) | Nemzeti érdek az illegális fémkeresőzés visszaszorítása (2008 Magyar Élet 3214001, 3).

1a. ’az a dolog, esemény, állapot stb., amely a szóban forgó személy, csoport stb. számára szükséges, hasznos, ill. előnyös, kedvező’ ❖ A’ közös érdek – interesse – azon nagy titok, melly mindent egyesít, ’s a’ nemzetek hosszu éltöknek egyedüli garantiája (1831 Széchenyi István CD1501) | saját érdekök védelmére (1862 Remellay Gusztáv 8391005, 79) | a magunk érdekeinek a köz érdekeivel való összeegyeztetése (1910 Csizmadia Sándor¹ 9089012, 6) | Tájékoztató funkciójának keretében a közszolgálati Magyar Televízió […] nagy hangsúlyt helyez a határokon túli magyarság érdekeinek és helyzetének megjelenítésére (1994 Magyar Hírlap CD09) | nem tudtam fölmérni a saját tényleges érdekeimet (2010 Huszár Tibor 3159002, 27).

1b. (tbsz-ban, birtokszóként) ’〈annak kif-ére, hogy a szóban forgó terület, ország érdekterülete vmely hatalomnak, kül. nagyobb államnak〉’ ❖ Keleten Angliának nagy érdekei vannak (1859 Kossuth Lajos CD32) | [a Standard Oil Company] társaságnak nagy érdekei vannak Kelet-Ázsiában (1901 Budapesti Hírlap febr. 22. C0056, 5) | A bonni kormány a mai napig adós azzal a válasszal, hogy milyen érdekei vannak Németországnak a Balkánon (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az Egyesült Államoknak hosszú távú érdekei vannak Üzbegisztánban (2002 Magyar Hírlap CD09).

1c. (birtokszóként, -ben raggal, nu- v. hsz-szerűen) ’〈vmely személy, csoport, dolog javára, hasznára, előmenetele v. segítése céljából〉’ ❖ Ellenségeink jobb szolgálatot tesznek nekünk, mint min magunk tudnánk. Ha parancsolnók, hogy érdekünkben munkáljanak, nem munkálhatnának jobban (1829 Bajza József C0714, 109) | De a Horatiusok mégis bajt vívtak a Curiatiusokkal, öreg úr? megjegyzé a harmadik ifjú. – Igen, a haza érdekében! (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 257) | hizelegtem ringy-rongy szabadosoknak, kiket megvetettem, hogy szóljanak egy jó szót a császárnál az érdekemben (1921 Kosztolányi Dezső 9359179, 224) | Tehetek az érdekedben valamit? (1953 Németh Andor ford.–Hemingway 9480008, 231) | ők maguk szóltak oda az illetékes osztályra Kolonc érdekében (2009 Spiró György 3283006, 31).

1d. (birtokszóként, -ben raggal, nu-szerűen) ’vmi végett, vmi megvalósulásának, bekövetkezésének, teljesülésének a céljából’ ❖ a magyar óriási haladásokat tett a nemzetszabadság’ érdekében (1848 Vasvári Pál 8515002, 38) | Kérjük Nagyságodat, kegyeskedjék az ügy felől érdeklődni. Leányom kineveztetése érdekében a Minisztériumban kérdezősködni és esetleg kineveztetését ismételten kérve sürgetni (1908 Mikszáth Kálmán CD04) | A nyomozás eredményessége érdekében a rendőrség úgy döntött, Angyal Istvánt és testvérét, Jánost előzetes letartóztatásba helyezi (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az egyenletes öltésszélesség és a szélek rojtosodásának elkerülése érdekében keskenyen varrjuk körbe a gomblyuk helyét (2007 Varrás kézikönyv kezdőknek és haladóknak ford. 3311002, 66).

2. (rég) ’érdeklődés, figyelem’ ❖ Általában derűlt színű költői műben merő gyenge, gáncsolatos és nevetséges alakokból nem szőhetni oly egészet, mely a nézőben valódi emberi érdeket gerjeszszen (1834 Toldy Ferenc 8481039, 351) | A’ törvényszék-palota érdekem főtárgya volt Parisban (1844 Tóth Lőrinc C4309, 61) | A délczeg Arthur, a hölgyek kegyeltje Költötte fel először érdekét (1875 Fejes István¹ C1741, 48) | Cenci és unokája nem ültek egyedül a kupéban. Borkupecek utaztak velük, akiknek üzleti beszélgetését Cenci a legnagyobb érdekkel fülelte (1926 Babits Mihály C0699, 281).

3. (rég) ’az a tulajdonság, hogy (vki számára) vmi érdekes, figyelemre méltó, ill. vminek ilyen volta’ ❖ Nem kell mind ezek után elfelejteni… hogy e’ munka érdeke már szűnni kezd, midőn az országgyülés előtt, mint időalkalmi írás – tán némi részvételt szült volna! (1831 Széchenyi István CD1501) | Minden történetnek a bonyolodás kölcsönöz sajátképen érdeket (1833 Bajza József C0715, 107) | Az előadás érdekét emelte Barthának (Kraft) különösen jó humoru játéka (1838 Vörösmarty Mihály 8524428, 131) | Henriette azontúl aztán nem látogatta meg többet az erdei lakot, melynek rejtélyes érdeke a nagyon prózai felvilágosítás által egészen elveszett (1860 Jókai Mór CD18).

Ö: állam~, csoport~, köz~, lét~, magán~, osztály~, ön~, párt~.

ÖU: élet~, ellen~, pénz~.

ÖE: ~azonosság, ~ember, ~hajhász, ~harc, ~keltés, ~keltő, ~politika, ~sérelem.

Sz: érdekű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érdekel; ÉKsz.; ÚMTsz.