érdek fn 3B8

1. (rendsz. birtokszóként) ’〈annak kif-ére, hogy a szóban forgó személy, csoport, dolog számára vmi (vmilyen szempontból) szükséges, hasznos, ill. előnyös, kedvező〉’ ❖ mi, úgymond, minden terhet a néppel viseltetünk, azzal ótalmaztatjuk a hazát; pedig annak hazája nincs, azt az országhoz s földéhez semmi érdek nem köti, mert tulajdont néki nem engedünk (1834 Kölcsey Ferenc 8253054, 162) | önzéstelenül szeret, minden számitás és érdek nélkül (1863 Lauka Gusztáv 8268037, 116) | nincs szerencsém Derblay urat ismerni és csak annyit tudok, hogy kellemetlen szomszéd, a kivel feszült viszonyban vagyunk. Azért is szerfelett érdekemben áll, hogy birtokain egyetlen egyszer se lőjjek (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536001, 6) | Mindnyájunk érdeke, hogy ésszerűen étkezzünk (1923 Kosztolányi Dezső CD10) | Csak nem képzeled, hogy nekem érdekem fűződik hozzá, hogy a pályázat lezárása előtt betekintsek az ajánlatokba (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 233) | a mesterem bekényszerített. A neoszocialistáknál is tagnak kellett lennem, bár legszívesebben semmi politikai tülekedésben nem vennék részt. – És neked semmi érdeked sem volt belépni? (1932 Szathmári Sándor 9641002, 105) | Nemzeti érdek az illegális fémkeresőzés visszaszorítása (2008 Magyar Élet 3214001, 3).

1a. ’az a dolog, esemény, állapot stb., amely a szóban forgó személy, csoport stb. számára szükséges, hasznos, ill. előnyös, kedvező’ ❖ A’ közös érdek – interesse – azon nagy titok, melly mindent egyesít, ’s a’ nemzetek hosszu éltöknek egyedüli garantiája (1831 Széchenyi István CD1501) | saját érdekök védelmére (1862 Remellay Gusztáv 8391005, 79) | a magunk érdekeinek a köz érdekeivel való összeegyeztetése (1910 Csizmadia Sándor¹ 9089012, 6) | Tájékoztató funkciójának keretében a közszolgálati Magyar Televízió [...] nagy hangsúlyt helyez a határokon túli magyarság érdekeinek és helyzetének megjelenítésére (1994 Magyar Hírlap CD09) | nem tudtam fölmérni a saját tényleges érdekeimet (2010 Huszár Tibor 3159002, 27).

1b. (tbsz-ban, birtokszóként) ’〈annak kif-ére, hogy a szóban forgó terület, ország érdekterülete vmely hatalomnak, kül. nagyobb államnak〉’ ❖ Keleten Angliának nagy érdekei vannak (1859 Kossuth Lajos CD32) | [a Standard Oil Company] társaságnak nagy érdekei vannak Kelet-Ázsiában (1901 Budapesti Hírlap febr. 22. C0056, 5) | A bonni kormány a mai napig adós azzal a válasszal, hogy milyen érdekei vannak Németországnak a Balkánon (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az Egyesült Államoknak hosszú távú érdekei vannak Üzbegisztánban (2002 Magyar Hírlap CD09).

1c. (birtokszóként, -ben raggal, nu- v. hsz-szerűen) ’〈vmely személy, csoport, dolog javára, hasznára, előmenetele v. segítése céljából〉’ ❖ Ellenségeink jobb szolgálatot tesznek nekünk, mint min magunk tudnánk. Ha parancsolnók, hogy érdekünkben munkáljanak, nem munkálhatnának jobban (1829 Bajza József C0714, 109) | De a Horatiusok mégis bajt vívtak a Curiatiusokkal, öreg úr? megjegyzé a harmadik ifjú. – Igen, a haza érdekében! (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 257) | hizelegtem ringy-rongy szabadosoknak, kiket megvetettem, hogy szóljanak egy jó szót a császárnál az érdekemben (1921 Kosztolányi Dezső 9359179, 224) | Tehetek az érdekedben valamit? (1953 Németh Andor ford.–Hemingway 9480008, 231) | ők maguk szóltak oda az illetékes osztályra Kolonc érdekében (2009 Spiró György 3283006, 31).

1d. (birtokszóként, -ben raggal, nu-szerűen) ’vmi végett, vmi megvalósulásának, bekövetkezésének, teljesülésének a céljából’ ❖ a magyar óriási haladásokat tett a nemzetszabadság’ érdekében (1848 Vasvári Pál 8515002, 38) | Kérjük Nagyságodat, kegyeskedjék az ügy felől érdeklődni. Leányom kineveztetése érdekében a Minisztériumban kérdezősködni és esetleg kineveztetését ismételten kérve sürgetni (1908 Mikszáth Kálmán CD04) | A nyomozás eredményessége érdekében a rendőrség úgy döntött, Angyal Istvánt és testvérét, Jánost előzetes letartóztatásba helyezi (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az egyenletes öltésszélesség és a szélek rojtosodásának elkerülése érdekében keskenyen varrjuk körbe a gomblyuk helyét (2007 Varrás kézikönyv kezdőknek és haladóknak ford. 3311002, 66).

2. (rég) ’érdeklődés, figyelem’ ❖ Általában derűlt színű költői műben merő gyenge, gáncsolatos és nevetséges alakokból nem szőhetni oly egészet, mely a nézőben valódi emberi érdeket gerjeszszen (1834 Toldy Ferenc 8481039, 351) | A’ törvényszék-palota érdekem főtárgya volt Parisban (1844 Tóth Lőrinc C4309, 61) | A délczeg Arthur, a hölgyek kegyeltje Költötte fel először érdekét (1875 Fejes István¹ C1741, 48) | Cenci és unokája nem ültek egyedül a kupéban. Borkupecek utaztak velük, akiknek üzleti beszélgetését Cenci a legnagyobb érdekkel fülelte (1926 Babits Mihály C0699, 281).

3. (rég) ’az a tulajdonság, hogy (vki számára) vmi érdekes, figyelemre méltó, ill. vminek ilyen volta’ ❖ Nem kell mind ezek után elfelejteni… hogy e’ munka érdeke már szűnni kezd, midőn az országgyülés előtt, mint időalkalmi írás – tán némi részvételt szült volna! (1831 Széchenyi István CD1501) | Minden történetnek a bonyolodás kölcsönöz sajátképen érdeket (1833 Bajza József C0715, 107) | Az előadás érdekét emelte Barthának (Kraft) különösen jó humoru játéka (1838 Vörösmarty Mihály 8524428, 131) | Henriette azontúl aztán nem látogatta meg többet az erdei lakot, melynek rejtélyes érdeke a nagyon prózai felvilágosítás által egészen elveszett (1860 Jókai Mór CD18).

Ö: állam~, csoport~, köz~, lét~, magán~, osztály~, ön~, párt~.

ÖU: élet~, ellen~, pénz~.

ÖE: ~azonosság, ~ember, ~hajhász, ~harc, ~keltés, ~keltő, ~politika, ~sérelem.

Sz: érdekű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érdekel; ÉKsz.; ÚMTsz.

érdek főnév 3B8
1. (rendsz. birtokszóként)
〈annak kif-ére, hogy a szóban forgó személy, csoport, dolog számára vmi (vmilyen szempontból) szükséges, hasznos, ill. előnyös, kedvező〉
mi, úgymond, minden terhet a néppel viseltetünk, azzal ótalmaztatjuk a hazát; pedig annak hazája nincs, azt az országhoz s földéhez semmi érdek nem köti, mert tulajdont néki nem engedünk
(1834 Kölcsey Ferenc)
önzéstelenül szeret, minden számitás és érdek nélkül
(1863 Lauka Gusztáv)
nincs szerencsém Derblay urat ismerni és csak annyit tudok, hogy kellemetlen szomszéd, a kivel feszült viszonyban vagyunk. Azért is szerfelett érdekemben áll, hogy birtokain egyetlen egyszer se lőjjek
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
Mindnyájunk érdeke, hogy ésszerűen étkezzünk
(1923 Kosztolányi Dezső)
Csak nem képzeled, hogy nekem érdekem fűződik hozzá, hogy a pályázat lezárása előtt betekintsek az ajánlatokba
(1932 Móricz Zsigmond)
a mesterem bekényszerített. A neoszocialistáknál is tagnak kellett lennem, bár legszívesebben semmi politikai tülekedésben nem vennék részt. – És neked semmi érdeked sem volt belépni?
(1932 Szathmári Sándor)
Nemzeti érdek az illegális fémkeresőzés visszaszorítása
(2008 Magyar Élet)
1a.
az a dolog, esemény, állapot stb., amely a szóban forgó személy, csoport stb. számára szükséges, hasznos, ill. előnyös, kedvező
A’ közös érdek – interesse – azon nagy titok, melly mindent egyesít, ’s a’ nemzetek hosszu éltöknek egyedüli garantiája
(1831 Széchenyi István)
saját érdekök védelmére
(1862 Remellay Gusztáv)
a magunk érdekeinek a köz érdekeivel való összeegyeztetése
(1910 Csizmadia Sándor¹)
Tájékoztató funkciójának keretében a közszolgálati Magyar Televízió [...] nagy hangsúlyt helyez a határokon túli magyarság érdekeinek és helyzetének megjelenítésére
(1994 Magyar Hírlap)
nem tudtam fölmérni a saját tényleges érdekeimet
(2010 Huszár Tibor)
1b. (tbsz-ban, birtokszóként)
〈annak kif-ére, hogy a szóban forgó terület, ország érdekterülete vmely hatalomnak, kül. nagyobb államnak〉
Keleten Angliának nagy érdekei vannak
(1859 Kossuth Lajos)
[a Standard Oil Company] társaságnak nagy érdekei vannak Kelet-Ázsiában
(1901 Budapesti Hírlap febr. 22.)
A bonni kormány a mai napig adós azzal a válasszal, hogy milyen érdekei vannak Németországnak a Balkánon
(1995 Magyar Hírlap)
Az Egyesült Államoknak hosszú távú érdekei vannak Üzbegisztánban
(2002 Magyar Hírlap)
1c. (birtokszóként, -ben raggal, nu- v. hsz-szerűen)
〈vmely személy, csoport, dolog javára, hasznára, előmenetele v. segítése céljából〉
Ellenségeink jobb szolgálatot tesznek nekünk, mint min magunk tudnánk. Ha parancsolnók, hogy érdekünkben munkáljanak, nem munkálhatnának jobban
(1829 Bajza József)
De a Horatiusok mégis bajt vívtak a Curiatiusokkal, öreg úr? megjegyzé a harmadik ifjú. – Igen, a haza érdekében!
(1853 e. Fáy András¹)
hizelegtem ringy-rongy szabadosoknak, kiket megvetettem, hogy szóljanak egy jó szót a császárnál az érdekemben
(1921 Kosztolányi Dezső)
Tehetek az érdekedben valamit?
(1953 Németh Andor ford.Hemingway)
ők maguk szóltak oda az illetékes osztályra Kolonc érdekében
(2009 Spiró György)
1d. (birtokszóként, -ben raggal, nu-szerűen)
vmi végett, vmi megvalósulásának, bekövetkezésének, teljesülésének a céljából
a magyar óriási haladásokat tett a nemzetszabadság’ érdekében
(1848 Vasvári Pál)
Kérjük Nagyságodat, kegyeskedjék az ügy felől érdeklődni. Leányom kineveztetése érdekében a Minisztériumban kérdezősködni és esetleg kineveztetését ismételten kérve sürgetni
(1908 Mikszáth Kálmán)
A nyomozás eredményessége érdekében a rendőrség úgy döntött, Angyal Istvánt és testvérét, Jánost előzetes letartóztatásba helyezi
(1995 Magyar Hírlap)
Az egyenletes öltésszélesség és a szélek rojtosodásának elkerülése érdekében keskenyen varrjuk körbe a gomblyuk helyét
(2007 Varrás kézikönyv kezdőknek és haladóknak ford.)
2. (rég)
érdeklődés, figyelem
Általában derűlt színű költői műben merő gyenge, gáncsolatos és nevetséges alakokból nem szőhetni oly egészet, mely a nézőben valódi emberi érdeket gerjeszszen
(1834 Toldy Ferenc)
A’ törvényszék-palota érdekem főtárgya volt Parisban
(1844 Tóth Lőrinc)
A délczeg Arthur, a hölgyek kegyeltje Költötte fel először érdekét
(1875 Fejes István¹)
Cenci és unokája nem ültek egyedül a kupéban. Borkupecek utaztak velük, akiknek üzleti beszélgetését Cenci a legnagyobb érdekkel fülelte
(1926 Babits Mihály)
3. (rég)
az a tulajdonság, hogy (vki számára) vmi érdekes, figyelemre méltó, ill. vminek ilyen volta
Nem kell mind ezek után elfelejteni… hogy e’ munka érdeke már szűnni kezd, midőn az országgyülés előtt, mint időalkalmi írás – tán némi részvételt szült volna!
(1831 Széchenyi István)
Minden történetnek a bonyolodás kölcsönöz sajátképen érdeket
(1833 Bajza József)
Az előadás érdekét emelte Barthának (Kraft) különösen jó humoru játéka
(1838 Vörösmarty Mihály)
Henriette azontúl aztán nem látogatta meg többet az erdei lakot, melynek rejtélyes érdeke a nagyon prózai felvilágosítás által egészen elveszett
(1860 Jókai Mór)
ÖU: életérdek, ellenérdek, pénzérdek
ÖE: érdekazonosság, érdekember, érdekhajhász, érdekharc, érdekkeltés, érdekkeltő, érdekpolitika, érdeksérelem
Sz: érdekű
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érdekel; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások