erdeifenyő fn és mn 1C

I. fn

1. (Növ is) ’Magyarországon csak a nyugat-dunántúli területeken őshonos, 20–35 méter magasra növő, részben vöröses, részben szürkésbarna kérgű, szétterülő koronájú fenyő, amelynek kettesével álló 4–7 centiméter hosszú, szürkés- v. kékeszöld tűlevele van, ill. e növények faja (Pinus sylvestris)’ ❖ az erdei fenyő (P. [= Pinus] silvestris, Kiefer), egész erdőket alkot, 100. lábnyi magasságra nő (1845 Hanák János 8180003, 138) | Vadölő sértetlen maradt, leengedte puskáját, s egyenesen állva, mint az erdei fenyők, várta, hogy mi történik (1956 Réz Ádám ford.–Cooper 9567001, 56) | a tajga kiterjedt fenyőerdeiről híres, amelyekben a lucfenyő (Picea abies) és az erdei fenyő (Pinus sylvestris) a jellemző fafaj (2003 Természet Világa CD50).

1a. ’e növény tömegesen, sűrűn nőve, ill. ilyen fák alkotta erdő’ ❖ a fenyőerdőből a lúczfenyő 2,203.788 holdat, a jegenyefenyő 528.117 holdat, az erdei fenyő (hozzá számítva a még alig pár ezer holdat tevő fekete fenyőt is) 304.726 holdat s végűl a legbecsesebb építőfát adó veresfenyő 9.251 holdat foglalnak el (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Az istállós-kői barlangban] a tűzhelyekből gyüjtött faszenek mikroszkópikus vizsgálatából kitűnt, hogy a Szalajka völgyét ebben az időben erdei fenyő boríthatta (1935 RévaiNagyLex. C5717, 464) | összefüggő, elegyetlen erdeifenyőt ne telepítsünk (1942 Győrfi János CD52).

2. ’e növény karácsonyfának kivágott példánya’ ❖ Általában igaz, hogy erdei fenyőt és lucfenyőt 400–450 forintért vehetünk, az ezüst és a duglas métere 800 és ezer forint között mozog (1994 Magyar Hírlap CD09) | tavaly méterenként megközelítőleg 500–800 forintért adták a fővárosban a lucfenyőket, 600–900 forint körül kínálták a fekete- és az erdei fenyőket. Egy-egy szép douglasfenyő méteréért 1700–1800, a normandért pedig akár 3000 forintot is elkértek (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ’e növény fája, faanyaga’ ❖ Nálunk cölöpnek használják a lombos fák közül a tölgyfát, a tűlevelüek sorából pedig a közönséges (jegenye) fenyőt, a luc (fehér) fenyőt, az erdei fenyőt és a vörös fenyőt (1893 PallasLex. CD02) | ha a jegenyefenyőből hiányzott [a raktárban], kiegészítettük lucfenyőből, vagy erdei fenyőből (1951 Veres Péter 9771010, 104) | tömör erdeifenyőből készült Husar íróasztal (2001 Lakáskultúra CD39).

II. mn (ritk)

’ebből készült, ebből való 〈dolog〉’ ❖ erdeifenyő deszka (1883 Budapesti Hírlap okt. 6. C4730, 7) | Építkezők, vállalkozók! Kedvező áron vásárolhatnak erdeifenyő-gerendát, zárlécet, fűrészárut közvetlenül a termelőtől (1992 Népszabadság ápr. 28. C7842, 20).

Vö. ÉKsz.

erdeifenyő főnév és melléknév 1C
I. főnév
1. (Növ is)
Magyarországon csak a nyugat-dunántúli területeken őshonos, 20–35 méter magasra növő, részben vöröses, részben szürkésbarna kérgű, szétterülő koronájú fenyő, amelynek kettesével álló 4–7 centiméter hosszú, szürkés- v. kékeszöld tűlevele van, ill. e növények faja (Pinus sylvestris)
az erdei fenyő (P. [= Pinus] silvestris, Kiefer), egész erdőket alkot, 100. lábnyi magasságra nő
(1845 Hanák János)
Vadölő sértetlen maradt, leengedte puskáját, s egyenesen állva, mint az erdei fenyők, várta, hogy mi történik
(1956 Réz Ádám ford.Cooper)
a tajga kiterjedt fenyőerdeiről híres, amelyekben a lucfenyő (Picea abies) és az erdei fenyő (Pinus sylvestris) a jellemző fafaj
(2003 Természet Világa)
1a.
e növény tömegesen, sűrűn nőve, ill. ilyen fák alkotta erdő
a fenyőerdőből a lúczfenyő 2,203.788 holdat, a jegenyefenyő 528.117 holdat, az erdei fenyő (hozzá számítva a még alig pár ezer holdat tevő fekete fenyőt is) 304.726 holdat s végűl a legbecsesebb építőfát adó veresfenyő 9.251 holdat foglalnak el
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Az istállós-kői barlangban] a tűzhelyekből gyüjtött faszenek mikroszkópikus vizsgálatából kitűnt, hogy a Szalajka völgyét ebben az időben erdei fenyő boríthatta
(1935 RévaiNagyLex.)
összefüggő, elegyetlen erdeifenyőt ne telepítsünk
(1942 Győrfi János)
2.
e növény karácsonyfának kivágott példánya
Általában igaz, hogy erdei fenyőt és lucfenyőt 400–450 forintért vehetünk, az ezüst és a duglas métere 800 és ezer forint között mozog
(1994 Magyar Hírlap)
tavaly méterenként megközelítőleg 500–800 forintért adták a fővárosban a lucfenyőket, 600–900 forint körül kínálták a fekete- és az erdei fenyőket. Egy-egy szép douglasfenyő méteréért 1700–1800, a normandért pedig akár 3000 forintot is elkértek
(1999 Magyar Hírlap)
3.
e növény fája, faanyaga
Nálunk cölöpnek használják a lombos fák közül a tölgyfát, a tűlevelüek sorából pedig a közönséges (jegenye) fenyőt, a luc (fehér) fenyőt, az erdei fenyőt és a vörös fenyőt
(1893 PallasLex.)
ha a jegenyefenyőből hiányzott [a raktárban], kiegészítettük lucfenyőből, vagy erdei fenyőből
(1951 Veres Péter)
tömör erdeifenyőből készült Husar íróasztal
(2001 Lakáskultúra)
II. melléknév (ritk)
ebből készült, ebből való 〈dolog〉
erdeifenyő deszka
(1883 Budapesti Hírlap okt. 6.)
Építkezők, vállalkozók! Kedvező áron vásárolhatnak erdeifenyő-gerendát, zárlécet, fűrészárut közvetlenül a termelőtől
(1992 Népszabadság ápr. 28.)
Vö. ÉKsz.

Beállítások