érdekegyesítés fn 4B

(Tört) ’az a reformkori politikai program, amely során a különböző társadalmi rétegek, kül. a nemesség és a jobbágyság jogainak és terheinek radikális megváltoztatása a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetésének irányába mozdítja el a társadalom szerkezetét, és ezáltal a társadalmi rétegek jogilag, politikailag stb. közelebb kerülnek egymáshoz, ill. ez mint nemzetegyesítési cél’ ❖ [a] békés átalakulás csak ezen formák között, vagyis csak akként történhetik, ha az aristocratia, legyen az megyei (azaz nemesség), legyen városi (azaz kül- s beltanács), önkényt szabadon, kényszerítés nélkül tárja ki karjait testvériesen, s intézkedéseiben, melyeknek most még egész érdemét, egész dicsőségét maga arathatja, az érdekegyesítés szelleme által vezéreltetik (1843 Kossuth Lajos CD32) | a nép és nemesség érdekegyesítésében elől áll az egységes büntető törvénykönyv, közteherviselés, a nép politikai jogokkal való felruházása, úrbéri viszonyok megszüntetése, a birtokviszonyok rendezése az ősiség eltörlésével, továbbá évenkinti országgyűlés három évre szóló választással (1903 Ferenczi Zoltán CD55) | [Bánk bán és Tiborc párbeszédeiben,] ha csak félszavakkal sejtetve is, a nemesség és a jobbágyság szövetsége, az érdekegyesítés reformkori jelszava kovácsolódik az idegen zsarnokság ellen (1965 Orosz László CD53) | Szontagh azzal utasította vissza a nép felfegyverzését, valamint a „nemzeti őrsereg” eszméjét, hogy előbb be kell vezetni a közteherviselést, és meg kell valósítani az érdekegyesítést (1999 Molnár András² CD58).

a. ’az a (társadalmi, politikai) program, tevékenység, hogy két v. több személy (társadalmi) csoport, állam stb. eltérő érdekeit vmilyen közös cél elérése érdekében egymáshoz közelítik, ill. ennek eredménye’ ❖ – És ime mégis t. nyilatkozó úr az ifjabb testvér igényeit védelmezi, ’s bennünket, kik mindkét testvér igényeit és érdekeit egymás között is egyesitni, a’ köztársaság érdekével is öszhangzásba hozni kivánjuk, ármányosaknak bélyegez. Tantae ne coelestibus animis irae [= Hát ekkora a harag az isteni szívekben?], hogy még az érdek-egyesítés meletti szent buzgóság is ármányoskodás alakjában látszik föltünni? (1842 Jelenkor C8308, 610) | Az értelmiség, a tőketulajdonosok és testi munkások érdekegyesítése céljából mindhárom tényező számára a termelés tiszta hasznának egy-egy harmadát intézményesen biztosítjuk (1938 Népszava aug. 7. C7506, 5) | Budapest nagyvárossá, európai színvonalú fővárossá fejlődése mögött a sodró erejű modernizálás, e mögött pedig a magyar liberális nemesség polgárosodása, a vállalkozó polgárság magyarosodása, s e két erő találkozása, érdekegyesítése állt. Ennek a liberális nemesi-polgári szövetségnek maradandó alkotása, térbeli kerete és vitalitásának bizonyítéka Budapest (1993 Hanák Péter CD17) | [az Európai Unió tagállamai közül] jól vizsgázott érdekegyesítésből Ausztria, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország, amelyek jelenleg is többet tesznek be a közös költségvetésbe, mint amennyit visszakapnak onnan (2004 Népszabadság nov. 27. C7852, 13).

Vö. ÉKsz.².

érdekegyesítés főnév 4B
(Tört)
az a reformkori politikai program, amely során a különböző társadalmi rétegek, kül. a nemesség és a jobbágyság jogainak és terheinek radikális megváltoztatása a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetésének irányába mozdítja el a társadalom szerkezetét, és ezáltal a társadalmi rétegek jogilag, politikailag stb. közelebb kerülnek egymáshoz, ill. ez mint nemzetegyesítési cél
[a] békés átalakulás csak ezen formák között, vagyis csak akként történhetik, ha az aristocratia, legyen az megyei (azaz nemesség), legyen városi (azaz kül- s beltanács), önkényt szabadon, kényszerítés nélkül tárja ki karjait testvériesen, s intézkedéseiben, melyeknek most még egész érdemét, egész dicsőségét maga arathatja, az érdekegyesítés szelleme által vezéreltetik
(1843 Kossuth Lajos)
a nép és nemesség érdekegyesítésében elől áll az egységes büntető törvénykönyv, közteherviselés, a nép politikai jogokkal való felruházása, úrbéri viszonyok megszüntetése, a birtokviszonyok rendezése az ősiség eltörlésével, továbbá évenkinti országgyűlés három évre szóló választással
(1903 Ferenczi Zoltán)
[Bánk bán és Tiborc párbeszédeiben,] ha csak félszavakkal sejtetve is, a nemesség és a jobbágyság szövetsége, az érdekegyesítés reformkori jelszava kovácsolódik az idegen zsarnokság ellen
(1965 Orosz László)
Szontagh azzal utasította vissza a nép felfegyverzését, valamint a „nemzeti őrsereg” eszméjét, hogy előbb be kell vezetni a közteherviselést, és meg kell valósítani az érdekegyesítést
(1999 Molnár András²)
a.
az a (társadalmi, politikai) program, tevékenység, hogy két v. több személy (társadalmi) csoport, állam stb. eltérő érdekeit vmilyen közös cél elérése érdekében egymáshoz közelítik, ill. ennek eredménye
– És ime mégis t.tisztelt nyilatkozó úr az ifjabb testvér igényeit védelmezi, ’s bennünket, kik mindkét testvér igényeit és érdekeit egymás között is egyesitni, a’ köztársaság érdekével is öszhangzásba hozni kivánjuk, ármányosaknak bélyegez. Tantae ne coelestibus animis irae [= Hát ekkora a harag az isteni szívekben?], hogy még az érdek-egyesítés meletti szent buzgóság is ármányoskodás alakjában látszik föltünni?
(1842 Jelenkor)
Az értelmiség, a tőketulajdonosok és testi munkások érdekegyesítése céljából mindhárom tényező számára a termelés tiszta hasznának egy-egy harmadát intézményesen biztosítjuk
(1938 Népszava aug. 7.)
Budapest nagyvárossá, európai színvonalú fővárossá fejlődése mögött a sodró erejű modernizálás, e mögött pedig a magyar liberális nemesség polgárosodása, a vállalkozó polgárság magyarosodása, s e két erő találkozása, érdekegyesítése állt. Ennek a liberális nemesi-polgári szövetségnek maradandó alkotása, térbeli kerete és vitalitásának bizonyítéka Budapest
(1993 Hanák Péter)
[az Európai Unió tagállamai közül] jól vizsgázott érdekegyesítésből Ausztria, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország, amelyek jelenleg is többet tesznek be a közös költségvetésbe, mint amennyit visszakapnak onnan
(2004 Népszabadság nov. 27.)
Vö. ÉKsz.²

Beállítások