érdem fn 3B 

1. ’olyan tett, magatartás, amellyel rászolgál, méltóvá válik vki vmire, kül. vkinek v. vmely közösségnek a megbecsülésére, elismerésére, ill. annak révén szerzett elismerés, megbecsülés’ ❖ mi által ſzerzet ö magának olly nagy betset, és érdemet? (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 358) | Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság, Törvény s egyenlőség, s te, áldott szabadság! (1791 Batsányi János CD01) | a’ Büntetés, érdem ſzerint, és igazságoſan van ki ſzolgáltatva (1819 e. Nagyváthy János 7239001, 25) | alkapitány ur válaszolt, forró háláját nyilvánitván az érdem feletti fenséges kegyelemért (1841 Pesti Hírlap CD61) | Ez a seb oly drága érdem lesz a haza előtt, mintha az ütközetben érte volna önt (1880 Jókai Mór CD18) | [Az ágostai hitvallás szerint] a jó cselekedeteket nem az érdemért kell tenni, hanem Istenért (1901 Nagy képes világtörténet CD03) | a tartalék kapusnak az érdeme[, hogy nem vesztett a csapat] (1974 Zsolt István 9808004, 218) | érdemeinek elismerése mellett [mentették fel a főszerkesztőt] (2008 Népszabadság 3249002, 4).

2. (rendsz. birtokszóként) ’vminek az értéke, hasznossága, ill. előnyös tulajdonsága’ ❖ valamelly tselekedetnek érdemét meg-tudja ítélni (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 266) | Debreczennek egyéb érdeme nincs annál, hogy tágos pusztáin jó Marha legelőik vannak (1806 Cserey Farkas² C2557, 384) | [a humor] teljes joggal a’ szónoklati vagy költészeti müvészetek’ érdemei közé soroztatik (1840 Henszlmann Imre 8609001, 228) | ideje, hogy más felfogás terjedjen el felőle [ti. a kakukk felől], mely érdem szerint méltatja ezt a mi jó barátunkat (1899 Chernel István CD34) | a görög gondolkodásé az érdem, hogy az ész szuverénitása alapján, lehetőleg minden előítélettől mentesen, merészkedett […] a lét rejtélyeinek megfejtésére vállalkozni (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 65) | [Horváth János székfoglalójáéhoz] hasonló érdemet tulajdoníthatunk e korszak végén a klasszikafilológus Kerényi Károly munkájának [Berzsenyi megítélésének alakításában] (2001 Bécsy Ágnes 3035001, 24).

2a. (birtokszóként) (rég, Pénz is) ’vminek az anyagi, pénzbeli értéke, ill. pénz vásárlóértéke, vásárlóereje’ ❖ A’ Kereskedö iskolában meg-mutattik a’ pénznek külömbsége, érdeme, a’ fontoló, és mérö ſzerſzám (1783 Magyar Könyvház C0290, 444) | mind az arany, mind az ezüst érdemének le-kell szállani (1795 Gvadányi József ford. C1929, 420) | a’ tűzpróba válosztja meg a’ drága kő érdemét (1820 Kisfaludy Károly C2667, 39).

3. (rendsz. birtokszóként) ’vminek a lényege, veleje, érdemi része’ ❖ kéri a felpörös ügyész említett Török Mihály és Decsák István gyilkosokat a mondott törvények érdeméhez képest hóhér pallosára […] ítéltetni (1824 Deák Ferenc CD51) | a tárgy érdemére térhetek (1882 Petelei István C3486, 123) | [az igazgató] nagyvonalúan eltekintett a néhány, érdembe vágó igazgatósági határozat végrehajtásától is (1974 Népszabadság febr. 13. C7824, 5) | olyan dologban [vitázunk], aminek az érdemét tekintve, úgy gondolom, semmilyen vita nincs közöttünk, a részleteit tekintve viszont alapvető nézetkülönbség van közöttünk (2005 Országgyűlési Napló CD62).

3a. (-ben raggal hsz-szerűen) ’vminek a lényegét tekintve, a lényegi részét érintve’ ❖ ez ügyben [ti. a polgári törvénykönyv egységes kidolgozásával kapcsolatban] a szakszerkesztők legközelebb érdemben fognak tanácskozni (1879 Pesti Hírlap nov. 22. C5627, 2) | Shaw kijelentette, hogy érdemben nem nyilatkozik [a házasságról]. Nős ember, ameddig felesége él, hallgatásra kényszerül (1926 Szilágyi Géza CD10) | Akár megy, akár marad [a miniszter], ez érdemben aligha befolyásolja a gazdaságpolitikát (1996 Figyelő CD2601) | [az orvosok] nem állnak szóba érdemben a pácienssel (2005 Magyar Narancs 3219005, 13).

3b. (-ben raggal) (rég) ’vmilyen szempontból, vmilyen vonatkozásban, ill. vminek a tekintetében’ ❖ Az elsőbb érdemben, nem örömest keveredem feleselésbe a’ mái Tudósokkal (1815 Pálóczi Horváth Ádám 7257025, VII) | [Gödör Pál] Gödör Gábor által lett megsebesítése érdemében ezen alázatos véleményét adja az alolírt tiszti ügyész (1824 Deák Ferenc CD51) | Erdélynek magyarországgali egyesitése érdemében Tolna vármegyétől jött levél (1841 Pesti Hírlap CD61) | [a császár] semleges, sőt tétlen maradt, a birodalmi gyűlésen sem tett ez érdemben semmit (1904 Nagy képes világtörténet CD03).

ÖU: köz~, ön~.

ÖE: ~beli, ~díj, ~koszorú, ~sorozat, ~szerzés, ~szerző, ~teli.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.