érdem fn 3B

1. ’olyan tett, magatartás, amellyel rászolgál, méltóvá válik vki vmire, kül. vkinek v. vmely közösségnek a megbecsülésére, elismerésére, ill. annak révén szerzett elismerés, megbecsülés’ ❖ mi által ſzerzet ö magának olly nagy betset, és érdemet? (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 358) | Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság, Törvény s egyenlőség, s te, áldott szabadság! (1791 Batsányi János CD01) | a’ Büntetés, érdem ſzerint, és igazságoſan van ki ſzolgáltatva (1819 e. Nagyváthy János 7239001, 25) | alkapitány ur válaszolt, forró háláját nyilvánitván az érdem feletti fenséges kegyelemért (1841 Pesti Hírlap CD61) | Ez a seb oly drága érdem lesz a haza előtt, mintha az ütközetben érte volna önt (1880 Jókai Mór CD18) | [Az ágostai hitvallás szerint] a jó cselekedeteket nem az érdemért kell tenni, hanem Istenért (1901 Nagy képes világtörténet CD03) | a tartalék kapusnak az érdeme[, hogy nem vesztett a csapat] (1974 Zsolt István 9808004, 218) | érdemeinek elismerése mellett [mentették fel a főszerkesztőt] (2008 Népszabadság 3249002, 4).

2. (rendsz. birtokszóként) ’vminek az értéke, hasznossága, ill. előnyös tulajdonsága’ ❖ valamelly tselekedetnek érdemét meg-tudja ítélni (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 266) | Debreczennek egyéb érdeme nincs annál, hogy tágos pusztáin jó Marha legelőik vannak (1806 Cserey Farkas² C2557, 384) | [a humor] teljes joggal a’ szónoklati vagy költészeti müvészetek’ érdemei közé soroztatik (1840 Henszlmann Imre 8609001, 228) | ideje, hogy más felfogás terjedjen el felőle [ti. a kakukk felől], mely érdem szerint méltatja ezt a mi jó barátunkat (1899 Chernel István CD34) | a görög gondolkodásé az érdem, hogy az ész szuverénitása alapján, lehetőleg minden előítélettől mentesen, merészkedett [...] a lét rejtélyeinek megfejtésére vállalkozni (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 65) | [Horváth János székfoglalójáéhoz] hasonló érdemet tulajdoníthatunk e korszak végén a klasszikafilológus Kerényi Károly munkájának [Berzsenyi megítélésének alakításában] (2001 Bécsy Ágnes 3035001, 24).

2a. (birtokszóként) (rég, Pénz is) ’vminek az anyagi, pénzbeli értéke, ill. pénz vásárlóértéke, vásárlóereje’ ❖ A’ Kereskedö iskolában meg-mutattik a’ pénznek külömbsége, érdeme, a’ fontoló, és mérö ſzerſzám (1783 Magyar Könyvház C0290, 444) | mind az arany, mind az ezüst érdemének le-kell szállani (1795 Gvadányi József ford. C1929, 420) | a’ tűzpróba válosztja meg a’ drága kő érdemét (1820 Kisfaludy Károly C2667, 39).

3. (rendsz. birtokszóként) ’vminek a lényege, veleje, érdemi része’ ❖ kéri a felpörös ügyész említett Török Mihály és Decsák István gyilkosokat a mondott törvények érdeméhez képest hóhér pallosára [...] ítéltetni (1824 Deák Ferenc CD51) | a tárgy érdemére térhetek (1882 Petelei István C3486, 123) | [az igazgató] nagyvonalúan eltekintett a néhány, érdembe vágó igazgatósági határozat végrehajtásától is (1974 Népszabadság febr. 13. C7824, 5) | olyan dologban [vitázunk], aminek az érdemét tekintve, úgy gondolom, semmilyen vita nincs közöttünk, a részleteit tekintve viszont alapvető nézetkülönbség van közöttünk (2005 Országgyűlési Napló CD62).

3a. (-ben raggal hsz-szerűen) ’vminek a lényegét tekintve, a lényegi részét érintve’ ❖ ez ügyben [ti. a polgári törvénykönyv egységes kidolgozásával kapcsolatban] a szakszerkesztők legközelebb érdemben fognak tanácskozni (1879 Pesti Hírlap nov. 22. C5627, 2) | Shaw kijelentette, hogy érdemben nem nyilatkozik [a házasságról]. Nős ember, ameddig felesége él, hallgatásra kényszerül (1926 Szilágyi Géza CD10) | Akár megy, akár marad [a miniszter], ez érdemben aligha befolyásolja a gazdaságpolitikát (1996 Figyelő CD2601) | [az orvosok] nem állnak szóba érdemben a pácienssel (2005 Magyar Narancs 3219005, 13).

3b. (-ben raggal) (rég) ’vmilyen szempontból, vmilyen vonatkozásban, ill. vminek a tekintetében’ ❖ Az elsőbb érdemben, nem örömest keveredem feleselésbe a’ mái Tudósokkal (1815 Pálóczi Horváth Ádám 7257025, VII) | [Gödör Pál] Gödör Gábor által lett megsebesítése érdemében ezen alázatos véleményét adja az alolírt tiszti ügyész (1824 Deák Ferenc CD51) | Erdélynek magyarországgali egyesitése érdemében Tolna vármegyétől jött levél (1841 Pesti Hírlap CD61) | [a császár] semleges, sőt tétlen maradt, a birodalmi gyűlésen sem tett ez érdemben semmit (1904 Nagy képes világtörténet CD03).

ÖU: köz~, ön~.

ÖE: ~beli, ~díj, ~koszorú, ~sorozat, ~szerzés, ~szerző, ~teli.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

érdem főnév 3B
1.
olyan tett, magatartás, amellyel rászolgál, méltóvá válik vki vmire, kül. vkinek v. vmely közösségnek a megbecsülésére, elismerésére, ill. annak révén szerzett elismerés, megbecsülés
mi által ſzerzet ö magának olly nagy betset, és érdemet?
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság, Törvény s egyenlőség, s te, áldott szabadság!
(1791 Batsányi János)
a’ Büntetés, érdem ſzerint, és igazságoſan van ki ſzolgáltatva
(1819 e. Nagyváthy János)
alkapitány ur válaszolt, forró háláját nyilvánitván az érdem feletti fenséges kegyelemért
(1841 Pesti Hírlap)
Ez a seb oly drága érdem lesz a haza előtt, mintha az ütközetben érte volna önt
(1880 Jókai Mór)
[Az ágostai hitvallás szerint] a jó cselekedeteket nem az érdemért kell tenni, hanem Istenért
(1901 Nagy képes világtörténet)
a tartalék kapusnak az érdeme[, hogy nem vesztett a csapat]
(1974 Zsolt István)
érdemeinek elismerése mellett [mentették fel a főszerkesztőt]
(2008 Népszabadság)
2. (rendsz. birtokszóként)
vminek az értéke, hasznossága, ill. előnyös tulajdonsága
valamelly tselekedetnek érdemét meg-tudja ítélni
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
Debreczennek egyéb érdeme nincs annál, hogy tágos pusztáin jó Marha legelőik vannak
(1806 Cserey Farkas²)
[a humor] teljes joggal a’ szónoklati vagy költészeti müvészetek’ érdemei közé soroztatik
(1840 Henszlmann Imre)
ideje, hogy más felfogás terjedjen el felőle [ti. a kakukk felől], mely érdem szerint méltatja ezt a mi jó barátunkat
(1899 Chernel István)
a görög gondolkodásé az érdem, hogy az ész szuverénitása alapján, lehetőleg minden előítélettől mentesen, merészkedett [...] a lét rejtélyeinek megfejtésére vállalkozni
(1926 TolnaiÚjLex.)
[Horváth János székfoglalójáéhoz] hasonló érdemet tulajdoníthatunk e korszak végén a klasszikafilológus Kerényi Károly munkájának [Berzsenyi megítélésének alakításában]
(2001 Bécsy Ágnes)
2a. (birtokszóként) (rég, Pénz is)
vminek az anyagi, pénzbeli értéke, ill. pénz vásárlóértéke, vásárlóereje
A’ Kereskedö iskolában meg-mutattik a’ pénznek külömbsége, érdeme, a’ fontoló, és mérö ſzerſzám
(1783 Magyar Könyvház)
mind az arany, mind az ezüst érdemének le-kell szállani
(1795 Gvadányi József ford.)
a’ tűzpróba válosztja meg a’ drága kő érdemét
(1820 Kisfaludy Károly)
3. (rendsz. birtokszóként)
vminek a lényege, veleje, érdemi része
kéri a felpörös ügyész említett Török Mihály és Decsák István gyilkosokat a mondott törvények érdeméhez képest hóhér pallosára [...] ítéltetni
(1824 Deák Ferenc)
a tárgy érdemére térhetek
(1882 Petelei István)
[az igazgató] nagyvonalúan eltekintett a néhány, érdembe vágó igazgatósági határozat végrehajtásától is
(1974 Népszabadság febr. 13.)
olyan dologban [vitázunk], aminek az érdemét tekintve, úgy gondolom, semmilyen vita nincs közöttünk, a részleteit tekintve viszont alapvető nézetkülönbség van közöttünk
(2005 Országgyűlési Napló)
3a. (-ben raggal hsz-szerűen)
vminek a lényegét tekintve, a lényegi részét érintve
ez ügyben [ti. a polgári törvénykönyv egységes kidolgozásával kapcsolatban] a szakszerkesztők legközelebb érdemben fognak tanácskozni
(1879 Pesti Hírlap nov. 22.)
Shaw kijelentette, hogy érdemben nem nyilatkozik [a házasságról]. Nős ember, ameddig felesége él, hallgatásra kényszerül
(1926 Szilágyi Géza)
Akár megy, akár marad [a miniszter], ez érdemben aligha befolyásolja a gazdaságpolitikát
(1996 Figyelő)
[az orvosok] nem állnak szóba érdemben a pácienssel
(2005 Magyar Narancs)
3b. (-ben raggal) (rég)
vmilyen szempontból, vmilyen vonatkozásban, ill. vminek a tekintetében
Az elsőbb érdemben, nem örömest keveredem feleselésbe a’ mái Tudósokkal
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
[Gödör Pál] Gödör Gábor által lett megsebesítése érdemében ezen alázatos véleményét adja az alolírt tiszti ügyész
(1824 Deák Ferenc)
Erdélynek magyarországgali egyesitése érdemében Tolna vármegyétől jött levél
(1841 Pesti Hírlap)
[a császár] semleges, sőt tétlen maradt, a birodalmi gyűlésen sem tett ez érdemben semmit
(1904 Nagy képes világtörténet)
ÖU: közérdem, önérdem
ÖE: érdembeli, érdemdíj, érdemkoszorú, érdemsorozat, érdemszerzés, érdemszerző, érdemteli
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások