érdemesít ts ige 4b4 (vál) 

1. ’〈személy v. csoport〉 vmire érdemesnek, méltónak talál, ítél vkit v. vmit’ ❖ ezen ditsöſſégemmel kevélykedemis, hogy [a hercegasszony] máſok felett érdemeſitett ſzolgálattyára (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0812, 79) | [Kőrösi Csoma Sándort] az ázsiai angol társaság tagjának kinevezni érdemesitette (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [Ady] négy nagyváradi évében összesen hat olyan verset írt, amelyet az Új versekbe is felvételre érdemesített (1965 Varga József CD53) | [a bizottság] egyhangúlag támogatásra érdemesítette az előttünk lévő törvényjavaslatot (2005 Országgyűlési Napló CD62).

1a. (kissé rég) ’cselekedetével, viselkedésével hasznosabbá, értékesebbé, érdemekben gazdagabbá, ill. elismerésre, megbecsülésre méltóvá tesz vmit vki’ ❖ Mivel érdemesítette a’ ſzerz (Szaller György) a’ knyvet (a’ Külömbféle Példázatokat) hogy Német Nótákat hozzá adott? (1794 Szaller György 7307003, 22) | társaságunk Tiszteit érdemesítsd neveddel (1818 Vörösmarty Mihály 8524028, 87) | „Szép név [a Róza] – mond Tihamér – egyike azon neveknek, mellyeket leginkább szeretek.” „Még is csak üres hang, ha viselője nem érdemesíti azt” felel a’ leány (1824 Kisfaludy Károly C2678, 68) | Ki érdemesítené életét egy szegénysorsu urinőnek, házasság céljából[?] (1938 Pesti Hírlap dec. 4. C5686, 28).

2. érdemesíti magát (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vki elismerésre, megbecsülésre méltó tett(ek)et, cselekedet(ek)et hajt végre, ill. tetteivel, cselekedeteivel elismerést, megbecsülést vív ki〉’ ❖ [az egyiptomiak] kíváltké’pen a’ különös Tudományokra nézve igen érdemesitették vala magokat (1776 Cyrus nyugodalma ford. C4548, 146) | Nincs minden gyenge léleknek reá tehetsége, hogy magát jóság, igazság, emberség által érdemesítse (1804 Bessenyei György¹ C1097, 148) | Vida [Dániel] nemcsak ekkor érdemesité magát, hanem a későbbi harczokban is a „szabadsághős” legdicsőbb czimét nyerte el (1869 Orbán Balázs 8340014, 187) | [Piry Cirjék János] mint tartományfőnök különösen érdemesítette magát a rend iránt azzal, hogy annak történeteit hazánkban […] latinul megírta (1905 Magyar írók élete CD27).

2a. érdemesíti magát vmire ’〈annak kif-ére, hogy cselekedeteivel, viselkedésével kiérdemel vmit, es. vkit, méltóvá válik vmire, es. vkire〉’ ❖ [az amazonok királynője] nem érdemeſithette magát nagyobban [Orontész] ſzerelmére (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 188) | alkalmatosságod lészen magadat Erzsikére érdemesíteni (1824 Láng Ádám János C2882, 88) | [az emberek] kezdették érdemesiteni magokat az Isten képe és a teremtés koronája szép czimekre (1875 Sándor János 8642001, 93) | csak azok az intézmények érdemesítik magukat a színház névre, amelyekben elválaszthatatlan a kettő [ti. szolgálat és szórakoztatás] (1969 Népszava márc. 27. C4833, 2) | [Vincent Baker kosárlabdázó] 1994-ben 13,5-ös idényátlaggal érdemesítette magát, hogy beszavazzák az idény újoncötösébe (1996 Nemzeti Sport nov. 23. C8065, 16).

3. ’〈tulajdonság, megnyilvánulás, jelenség stb.〉 meglétével v. megtörténtével érdemessé, méltóvá tesz vkit v. vmit vmire v. vhova való tartozásra’ ❖ [Arsákomé] magais arrol kezdett álmadozni, a’ mire Hugát a’ Királynak vak ſzerelme érdemeſitette volt (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 255) | derék emberek társaságára érdemesített személy (1838 Vasárnapi Újság C0431, 2) | Irodalmi munkássága a legkedveltebb elbeszélők közé érdemesíti [Vas Gerebent] (1886 Jókai Mór C2334, 15) | az esetnek nagy ritkasága, talán egyedülállása érdemesíti, hogy közzétegyük (1913 Orvosi Hetilap C8163, 456) | a lefordított mű igényessége, a feladat nehézsége is érdemesít a megbecsülésre (2001 Holmi 3144002, 32).

3a. (rég) ’〈megnyilvánulás, jelenség stb.〉 meglétével v. megtörténtével hasznosabbá, értékesebbé, érdemekben gazdagabbá tesz vmit, ill. elismerésre, megbecsülésre méltóvá, érdemdússá v. ezáltal vmivé tesz vkit’ ❖ Ki kiván testi szenvedésével jót cselekedni, ha az nem érdemesíti Istene előtt? (1802–1804 Bessenyei György¹ C1079, 55) | Vélekedésed nagy részbe fogja érdemesiteni Munkáját, és tudom előre, mennyire meg örvendezteti őtet munkájárul tett Itéleted (1807 Cserey Farkas² C2557, 528) | A’ tiszta égnek mennyezetén […] Érdemesít nemesebb arányod (1818 Vörösmarty Mihály 8524027, 86) | [te vagy] az illat, melly a’ virágot érdemesíti (1828 Kisfaludy Károly C2676, 208) | Roland, gondolsz te néha anyádra? Én tudom, mily gyöngéden szeretett, büszke volt előnyeidre, melyek fiává érdemesítének (1880 Pesti Hírlap aug. 19. C5628, [9]).

Sz: érdemesítés.

Vö. CzF. érdėmėsít · érdėmėsit; ÉrtSz.; TESz. érdem; ÉKsz.