eredet fn 3B 

1. ’folyóvíz felszínre törése, ill. annak helye’ ❖ a’ tengertöl fogva egéſz a’ folyó viznek eredete helyéig (1783 Molnár János C0290, 78) | [Szind] a messze felható Szindi patak eredeténél, a tordai hasadékot magába foglaló hegylánczolat keleti alján igen regényesen fekszik (1889 Orbán Balázs CD22) | a folyó esés- és vízmennyiség-változása az eredettől a torkolatig (1903 Bogdánfy Ödön C7653, 382) | [az angolok] expedíciót szerveztek a Nílus folyó eredetének felkutatására (1996 Magyar Nemzet jún. 15. C8371, melléklet III).

1a. ’az a személy, tényező stb., akitől v. amelytől vmi származik, ered’ ❖ A’ ſzabad akaratú állatok és lelkek ſok mozdúlásnak az okai: ezeket öſzve nem kell keverni a’ kételen való mozdúláſok eredetével (1777 Molnár János 7232008, 42) | Egy beteg ember gyógyításában fáradozom s legelőbb is a baj eredetét kutatom (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | vajjon sejti-e Nelli a pénz eredetét? (1926 Babits Mihály C0699, 227) | kételkedik hatalmunk isteni eredetében (1974 Boldizsár Miklós 1022001, 221) | A jelen káresemény kapcsán az illetékes felügyelőségünk vízvizsgálatokat végez, és felvette a kapcsolatot az ukrán társhatóságokkal a szennyezés eredetének kiderítésére (2004 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’vminek a létrejötte, keletkezése, ill. 〈térben v. időben〉 vminek a kiindulópontja, kezdete v. kezdeti szakasza’ ❖ az izgatás az agy felé fel-hat, és végre az érz-inaknak kznséges eredetét fel-inditya ’s fel-háboritya, és terméſzet ellen való mozgáſt gerjeſzt (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 263) | Intézetünkben a romlásnak […] magvai megvannak; mert […] ingyen élőket vett fel eredetekor (1834 Vörösmarty-emlékkönyv C5311, 237) | [a kokánfalvi nemesek] szoktak legtöbb széket, ajtót összetörni tisztújításon, s legtöbb beütött fej nekik köszönheti eredetét (1854 Jókai Mór C2244, 388) | Majdnem minden nagy vagyon eredetében van valami, a mi nem jó illatú (1906 Ambrus Zoltán C0592, 130) | Az áthalmozott törmelékanyag mindkét esetben mélyvízi ősmaradványokat tartalmazó agyag, illetve márga közé települ, így bizonyosak lehetünk mélytengeri eredetükben (1997 Magyarország földje CD05).

2a. (-ben raggal, hsz-szerűen) (kissé rég) ’〈vmely cselekvésre, folyamatra stb. vonatkoztatva:〉 kezdetben, eleinte, az elején; eredetileg’ ❖ azon jószágokról, mellyek eredetben is már övéi valának, […] teljes joggal rendelkezhetik (1844 Pesti Hírlap CD61) | más végét vetve a szavának, ahogy eredetben akarta (1917 Móricz Zsigmond CD10).

2b. (-ben raggal) (kissé rég) ’vminek kezdetben meglevő, ill. változ(tat)ás nélküli, eredeti állapota, igazi valója’ ❖ Ezen törvények eredetükben immár sanyarúak voltak, de sokkal sanyarúbbak lettek, minekutána egyszer a hiveknek buzgósága ugyan hidegedni, a vétkeknek száma pedig öregbedni kezdett (1790 k. Verseghy Ferenc 7373006, 97) | [Ifjúkorban] gondolatunk magát eredetben közlő (1821 Mátyási József 7221003, 83) | [az idegen szavakat] éppen úgy kell írnunk, mint azok eredetükben iratnak (1844 Táncsics Mihály C4629, 61) | A közismert indián tolldísz, amely a főnökök és harcosok fejét díszíti […], eredetében vallási szerepet játszott, később pedig rangjelzéssé vált (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 84).

2c. (-ben raggal) (kissé rég) ’vmely irat eredeti példánya, változata’ ❖ a megyei levéltárban még ma is eredetben olvasható levelet (1855 Szilágyi Virgil 8449001, 98) | a kereset megalapítására szükséges minden okirat eredetben csatoltatik (1897 PallasLex. CD02) | a család eredetben mutatta fel címereslevelét (1931 Kempelen Béla CD23).

3. ’vkinek v. vmely népnek, nyelvnek stb. a (le)származása’ ❖ hiteſſed-el magaddal a’ Nemesſéget ollyaténnak lenni mint a’ lángot, melly meg-gyujt máſokat-is […], ſzüntelen elméden forgaſſad eredetedet, mert az ſokra kötelez tégedet (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel 7497001, 69) | a’ falat, vagy falat-ka szó, mellynek tsak megrövídítése a’ falka, bár eredtére nézve tiszta magyar, szinte nyelvén forog mindennap a’ Sáros és Zemplén Vármegyei tótnak (1835 Tudományos Gyűjtemény C7272, 55) | etruszk vonásoknak egész tömege fedezhető fel Rómában: a capitoliumi triász vagy az ünnepi játékok etruszk eredete megcáfolhatatlan (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | [a nyelvek esetében] a puszta szerkezeti egyezés […] magában nem döntő bizonyíték a közös eredet mellett (1937 Zsirai Miklós C4981, 147) | A 12–13. századi nemzetségek eredetüket honfoglaláskori elődökre igyekeztek visszavezetni (1995 Mesterházy Károly CD58).

4. (kissé rég) ’vhonnan v. vkitől származó személy, származék’ ❖ Olly vad terméſzettel vóltak, hogy még a’ magok eredetének ſem engettek-meg. Mert a’ Lukánuſok azon trvényekkel kivánták magok gyermekeit nevelni, mint a’ Spártánuſok ſzokták (1781 Forray András ford.–Justinus C1755, 272) | Az apja erdélyországi örmény eredet (1888 Bródy Sándor C1198, 1198) | Rendes úri ruhában járt, csak épp hogy ujjnyi vastag aranyláncot viselt és sok gyürüt. Abból látszott, hogy nem úri eredet (1914 Gárdonyi Géza C1847, 4) | [a kocsmárosról] azt beszélték, hogy tályai eredet (1922 Fényes Samu 9144002, 40).

ÖE: ~hely, ~írás, ~kérdés, ~kutatás, ~magyarázat, ~mítosz, ~probléma, ~védett.

Sz: eredetes, eredetű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. ereget; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.