ereget ts ige 5b 

1. ’〈kül. légnemű anyagot〉 apránként, folyamatosan v. rendszeresen (magából) bocsát, ereszt (vhova) vki v. vmi’ ❖ áldott Dohány leveletske! A’ te füstötskédet ſzopogatva eregeti, a’ Nap keleti nemzet heve’ enyhülésére; az Éjſzaki melegedésére (1784 Magyar Hírmondó C0272, 111) | a’ mennyi záport két szemem ereget (1791 Édes Gergely C1542, 86) | Arcára egyik oldalon A mécs fakó világa hull, S a domború csontok megett, Melyekre bő fényt ereget, Mutat homályos völgyeket (1850 Arany János CD01) | ott gőzölög a jó töltött káposzta, eregetvén magából az illatot (1857 Vas Gereben 8514014, 77) | [a rajzás a kérészeknek a] nászröpülésük, a lakodalmuk, mely után a vízbe eregetve apró tojásaikat, meghalnak (1888 Jókai Mór CD18) | régimódi boglyakemence eregette melegét a félig paraszti, félig úri lakba (1930 Krúdy Gyula C2839, 158) | [Tudsz-e] szelet eregetni, jókor böffenteni, jókor mókázni, hancúzni-gurulászni akármikor? (1970 Határ Győző 9227001, 130).

1a. ’〈annak kif-ére, hogy énekelve, beszélve stb. hangot, szót stb. ad ki (magából) vki, vmi〉’ ❖ [Etelka] oly-udvarisággal-tellyes szavait ékesen eregette (1786 Dugonics András 8116001, 25) | ſzememet fel-emelvén a’ levegre Hajnali énekemet ekkép’ eregettem az égre (1790 Pálóczi Horváth Ádám C1505, 232) | Tíz percig félbeszakítás nélkül tudott körmönfont kanyarú mondatokat eregetni a szájából (1879 Jókai Mór CD18) | magyar dallamokat eregetnek magukból a török zenészek rézkürtjei (1917 Pesti Hírlap ápr. 8. C5665, 8) | [a kutya] hozzádörgölőzött, morgott és halkan vékony hangokat eregetett az orrán át (1918 Földi Mihály 9157001, 136) | Bentről, a házból nagyívű, panaszos zenét eregetett a tévé (2001 Zoltán Gábor 3345001, 14).

1b. ’〈folyékony v. szemcsés, darabos anyagot a kezéből, markából, ill. vmely edényből, tartályból〉(ismételten) folyat v. önt, ill. szór, hullat (vhova) vki’ ❖ [ajánlatos a megfagyott ember] nyelvére tengeri hagyma etzetböl, avagy ſalamia ſpiritusból [= szalmiákszeszből] ennyihány tſeppeket eregetni (1786 Tolnay Sándor ford.–Schosulan 7351006, 76) | mindig más-más tiz akósról teli szitt lopóból (vulgó hébér) eregeti a jó karczost (1887 Vajda János C4655, 112) | [a leányoknak] a gazdasszonykodás teendőiről fogalmuk sincsen s azt hiszik, hogy a tejet is csapról eregetik (1892 Pesti Hírlap okt. 23. C5640, 19) | [Gazsi] térdére tette a megpúpozott tányért és csak úgy a kezével a szájába eregette a sonkaszeleteket, mint a szőlőevő gyerek a fürtöket Murillo híres képén (1943 Füsi József 9160001, 113) | [Józsi] New Yorkban halt meg; hamvait bátyám a tengerbe eregette (2005 Somssich-Szőgyény Béla 3148003, 832).

1c. (tárgy n. is) (nyj) ’〈szemes terményt〉 lapáttal a levegőbe szórva a pelyvától, szeméttől megtisztít’ ❖ A megrostált gabonát még „eregetni” is szokták. Ennek módja a következő: Az eregető a gabonát falapáttal magasan a levegőbe dobja, miközben a szél a szemnél könnyebb szalmarészeket tovaviszi, távolabb rakja le, a gabonaszem pedig az eregető lába elé hull vissza (1934 Gyutay István C6395, 39) | [Markalf és az ördög a búza tisztítása után] ementek rozsot eregetnyi. [...] Hát mikor ekesztek eregetnyi, aszongya [az ördög] Markaffnak: Mast e téd legyen e többik, ez enyém meg e kevesebbik (1949 Ethnographia C5827, 278).

1d. (ritk) ’〈(több) csapot, szelepet〉 egymás után v. ismételten kinyit vki’ ❖ Babrált a vizzel, eregette a csapokat (1914 Kosztolányi Dezső 9359186, 96) | [a molnárt] a környéken mindenki ösmeri, akár az alkonyi ég pirosságából várja a másnapi szelet, akár semmire se jó gebékkel vonatja az egyiptomi szerkezetű szárazmalmot, akár kevélyen pöfékel, gőzsípját eregetve, midőn a szekerek rogyásig terhelve fordulnak be házába, akár a vizet duzzasztja zsilipjeivel… (1921 Krúdy Gyula CD54).

2. ’〈(több) tárgyat, dolgot stb.〉 sorjában v. többször (elengedve és) lendületet adva neki a víz, szél stb. erejére bízva hagy szabadon mozogni (vmerre v. vhova)’ ❖ köveket eregeténk a mélységre, melyek zuhogva zörögve alá rohanának (1829 Vörösmarty Mihály C5311, 272) | a tenger partján falevelet eregetünk a vízre s utána nézünk (1910 Móricz Zsigmond CD10) | a Dunán sietve eregették lefelé tutajaikat a Vág tótjai, mert még alkonyattal városhoz akartak érni, ahol fájukat eladhatják (1926 Krúdy Gyula CD54) | A gyerekek vígan sárkányt eregetnek, A sárkányt lassan viszik a szelek (1973 Nagy Károly² 2042017, 226) | a tüntetésre készülő szegedi egyetemisták papírrepülőket eregettek a karzatról az egyetem aulájába (1990 Népszava szept. 24. C7455, 4).

2a. (átv is) ’〈(több) embert, állatot v. járművet〉 egymás után v. ismételten enged v. késztet (el)menni (vhova) vki’ ❖ [Herfort] letsapá magát egy ſzékre, és gondolatait ſzabadon eregeté (1793 Szűts István ford.–Naubert C4078, 258) | az ártatlanabb elfogottakat eregetik kifelé (1883 Budapesti Hírlap aug. 15. C4730, 4) | [a látogatók közül] a beteghez csak a legfőbbeket eregették (1886 Tolnai Lajos C4195, 142) | Napközben alig látják egymást: az asszony a gyerekekkel, az ember várta és eregette a vonatokat (1919 Kassák Lajos 9314004, 39) | [a tévéműsorban] madárpókot eregettek a szereplők arcára (2004 Népszabadság márc. 4. C7852, 7).

2b. ’〈annak kif-ére, hogy vmely (természetes) folyamat során vminek vmely része leválik, le- v. kihull〉’ ❖ Az őszi fák csendesen eregették aranytányér nagyságú leveleiket (1921 Krúdy Gyula CD54) | Hosszúlábú gólyamadár [...] Amerre száll, hosszú szárnya Puha tollat ejt, ereget (1948 Szabad Föld ápr. 4. C4848, 4) | A híd melletti első lovastanya iskolás nyárfái az évben másodszorra eregették a gyapotot (2008 Grecsó Krisztián 3123001, 17).

2c. (átv is) ’〈kötelet, madzagot stb.〉 apránként, fokozatosan v. ismételten lefelé enged, ill. 〈kötélre, madzagra stb. függesztett tárgyat〉 a kötél, madzag hosszának szabályozásával lejjebb v. vhova juttat’ ❖ [a túl sérülékeny körték] ſzáraira tzérnát kötvén, [...] elre el-kéſzített papiros-tokokba eregetik külön-külön; ’s [...] híves, ſzáraz hellyen fel-függeſztik (1787 Mátyus István C3068, 334) | Archimedes vas-kajmókat [= vaskampókat] eregetett a’ bástyákon alá, mellyek ruhájoknál, vagy hajoknál megragadván az Ostromlókat, a’ levegőbe emelték a’ honnan a’ viszsza eséskor mindenök öszve-zuzattatott (1820 Hasznos Mulatságok C0181, 339) | [Kaffka Margit verseiben] finom, szép fátylakat ereget érzései, hangulatai elé, mintha azt mondaná: így élek, így sírok, [...] de mindez egészen az enyém, mi közöd hozzá (1911 Fenyő Miksa CD10) | Andris nézte a mélységet, majd óvatosan eregetni kezdte lefelé a kötelet (1956 Illés Endre 2005061, 649) | Hát [az udvaron volt még] a kút. Amibe madzagon meg drótokon eregették a sörösüvegeket (1999 Magyar Hírlap CD09).

2d. (kissé rég) ’〈kül. fonalszálat〉(sodorva) az ujjai között átereszt, ill. 〈fonalat〉(így) készít, fon (vmiből) vki, vmi’ ❖ egy ajtó-eltt egy öreg anyátskát látván, ki éppen pamuk fonalakat eregetett (1802 Molnár János C0306, 100) | [a dada olvasójának] vásott gombjait mormogva eregeti (1827 Vörösmarty Mihály C4540, 403) | a gép ép oly finom és ép oly fényes szálakat ereget celluloseből, mint a selyemhernyó gubója, selyemből (1905 Pesti Hírlap márc. 5. C5653, 32) | Anyja a tüzhelynél rokkáját pergette, Bíbor-selyem szálát gyorsan eregette (1907–1915 Baksay Sándor ford.–Homérosz C0735, 385).

3. (átv is) ’〈lövedéket〉 sorozatban kilő, ill. 〈lövést〉 egymás után lead (vhonnan v. vmerre, vhova) vki’ ❖ Távozz! – Nem látod, hogy itt a’ tiſzta Igazság egyenes ſzemekkel reád nyilat ereget? (1791 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0173, 789) | a’ kis tsapat 3 óráig a’ várból eregetett ágyúzást szerentsésen kiállotta (1829 Hazai és Külföldi Tudósítások C8279, 39) | Ünnepi lampionokat aggatnak és tűzijátékokat eregetnek (1919 Juhász Gyula¹ 9284846, 161) | fegyverekből örömlövéseket eregettek az ég felé (1976 Népszabadság júl. 20. C7826, 4) | tréfából meg akarták táncoltatni a lába alá eregetett golyókkal (1994 Hahner Péter CD17).

3a. ’〈labdát〉 az ellenfél kapujára v. térfelére irányítva sorozatosan lő v. üt, ill. 〈lövést, ütést〉 így végez vki’ ❖ [Kohut Vilmos] hatalmas lövőkedvében három gólt szerzett és még egy sor lövést eregetett, ami alig hajszálra kerülte el a kaput (1928 Sporthírlap máj. 7. C7044, 2) | Perry támadásba kezd, ütést ütés után ereget Szabados térfelére (1929 Nemzeti Sport jan. 21. C7153, 2) | Cseh a 16-os oldalvonaláról belső felsővel és külsővel eregetett csavart labdákat kapura (1939 Nemzeti Sport nov. 10. C7158, 2) | [Joe Nieuwendyk térdsérülése után] sehogysem emlékeztetett a régi, elsöprő lendülettel korcsolyázó és kozmikus erejű lövéseket eregető gólmasinára (1994 Nemzeti Sport febr. 15. C8063, 13).

3b. ’〈több levelet, táviratot stb.〉 sorjában v. többfelé elküld, ill. 〈írást, nyilatkozatot stb.〉 sorozatosan közöl, közread’ ❖ tzes Paripád’ Pegazusért el-botsátván, [...] tollat fogál: Eregeted a’ ſzép Könyveket (1794 Magyar Hírmondó C5812, 425) | Toulon felé fordul a világ szeme. Tekintve az onnan világgá eregetett kolera-sürgönyöket, tán jobb volna átkeresztelni a várost Touloz-ra (1884 Borsszem Jankó júl. 6. C5003, 2) | [a férfiak által becsapott lányoknak] nincs más boszuállásuk, mint, hogy titokban és elég könnyelmüen hozzájuk eregetett szerelmes leveleiket és fényképeiket vissza kérjék (1912 Pesti Hírlap nov. 9. C5660, 35) | Károlyi felvilágosításai után kár lesz a miniszterelnökségi sajtóirodának a titkos panamaalapokból sugalmazott cikkeket eregetni a Figarónak és egyéb francia lapoknak (1914 Pesti Napló febr. 17. C8692, 4) | Aki abszurd híreket ereget vagy a szándékos rágalmazást választja tartós politikai profiljául, azt ott [ti. Nyugat-Európában] a politika kirekeszti magából (2007 Népszava márc. 6. C7470, 7).

3c. ’〈pillantást〉 ismételten irányít vmerre, vhova vki’ ❖ táncolt, hóditó pillantásokat eregetett jobbra-balra (1910 Nemzeti Sport júl. 2. C6589, 15) | ahogy vonultak, ijedt pillantásokat eregettek a tüzérek a nyitott ablakokon át a házak belsejébe (1963 Szabad Föld dec. 8. C4862, 8).

4. ’〈kül. élőlény v. azok csoportja (test)részt〉 sorjában növeszt’ ❖ [a pizáng nevű növény] gumós v. tőkés állandó földbeli szárából pálmára emlékeztető tekintélyes füves hajtásokat ereget (1897 PallasLex. CD02) | Az úgynevezett Deák-kabát bőségességével igen illett az idősebb uraknak, akik némi csacsi-hasacskákat kezdtek eregetni (1926 Krúdy Gyula CD54) | Hogy fog a jövő tavaszon Somogyi tanító csodálkozni, hogy a fái nem akarnak új rügyet eregetni (1930 Móricz Zsigmond CD10) | [a felhőből] egy-egy komolyabb gomolyag leszakadt, foszlányaival megkapaszkodott az ülő farkas alakú szikla tájékán, és áttetsző gyökereket eregetett a jeges hasadékok közé (1978 Bodor Ádám 1020019, 29).

4a. (ritk) ’〈élőlény (test)részét〉 kinyújtva bocsátja vhova’ ❖ Tſillagos hátu Gyéketske Hogy ha magát bé-lopja [a méhkaptárba]: A’ fel-zendült ſeregetske Leg-ottan környül fogja; Marja, ſzurja, ’s eregeti Óldalába nyilait; Míg az házból ki-kergeti (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 82) | Rövidke lábszárait merőlegesen eregette a földre, minden lépésnél élesen behajtva a térdét (1893 Pesti Hírlap nov. 22. C5641, 1) | Lelke eregette csápjait mindenfelé, ahol csak valami szépet sejtett (1918 Patthy Károly CD10).

5. (ritk) ’toldásként beilleszt, beékel vmit vhova’ ❖ A’ sziklának délnyugoti meneteles felén garáditsok vagynak a’ kőbe bevágva, mellyekbe [az építő] fetskefark formára gránit köveket eregetett, mellyek a’ legerősebb ragaszték által vannak öszsze kötve (1825 Hasznos Mulatságok C8322, 59).

Ö: fel~, ki~, le~.

ÖU: be~, el~, meg~, vissza~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.