eresz fn 4B8

1. (ház)tetőnek a fal vonalán túlnyúló(, alulról lezárt) része, amely az esővizet a faltól elvezeti’ ❖ Eresz: párkány a’ ház’ fedelén (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 49) | tavasszal, ha lágy idő fordul, A házak ereszén a jégcsap megcsordul (1846 Arany János 8014001, 147) | az ereszen bádogcsatorna volt (1858 Szendrey Júlia ford.–Andersen 8440013, 46) | Az udvar felé eső oldalán az eresz jól előre nyúlik, széles nyitott vagy zárt tornáczot födve (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | az eresz alatt a fecske vert tanyát (1909 Móricz Zsigmond 9462039, 73) | Amikor esni kezdett, behúzódtam egy újságosbódé eresze alá (2001 Bartis Attila 3020002, 258).

1a. ’ez és a házfal által határolt térrész v. az alatta levő talajrész’ ❖ míg a ház, anyagilag is, jobb karban volt, addig falára fecske rakta fészkét, de most, a mióta roskatag állapotra jutott, már csak veréb csipeg ereszében (1861 Arany János C6505, 143) | Ha szemőcsöd van, kend meg szalona bőrrel, ásd el azt az ereszbe (csepegőbe), mire az elrothad, elmúlik a szemőcsöd (1891 Ethnographia C5208, 200) | fejünk felett majd surrog és csivog a fecskefészkektől sötét eresz (1938 Radnóti Miklós 9543123, 51) | Az ereszbe dugott húsvéti szentelt sonka csontja a villámcsapás és általában a házat fenyegető bajok ellen véd (1981 NéprajziLex. CD47).

1b. (rég v. nyj, Népr is) ’〈a ház hosszanti oldalán v. annak egy részén:〉 ennek meghosszabbítása és rendsz. oszlopokkal való alátámasztása révén kialakított (nyitott) tornác v. előtér’ ❖ eresz [=] pitvar v. erkély (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 20) | Á leján annya szót ės fogadott, s minden á’dott este bészitâták hamuval az eresz főgygyit, had lássák meg a [legény] nyomát, amikô még êjő (1895 Ethnographia C5330, 106) | A kandallós házakban a sütőkemencék az udvaron vannak, újabban az ereszben, vagy a tűzhellyel összekapcsolva a házban (1930 Bátky Zsigmond C6979, 134) | Kelet- és Dél-Erdélyben a középkori nyitott, széles ereszből a 19. századra a helyiség hátsó felének leválasztásával csak egy kisebb nyitott előtér maradt, ahonnan a bejáratok nyíltak (1997 Magyar néprajz CD47).

1c. (rég v. nyj) ’eső, hőség stb. ellen védő, tetőzettel ellátott, oldalt nyitott (alkalmi) építmény’ ❖ Múlatozol, Nimfa, a’ nyirkos ereſzbe’, ’S lantod’ ékességét nem-is veſzed eſzbe (1784 e. Ányos Pál C0622, 35) | a’ Méhesben, a’ Méheknek ereſzt, vagy valami más fedelezetet kelletik kéſzíteni, és azok alá rakni a’ Méhet deſzkákra (1788 Ravazdy András 7276001, 26) | egy kis ereszt pillantunk meg, mellyet alkalmasint fegyveresek egyike hevenyészett, ágakból és galyakból, födve sürű lombokkal esső – ugy mint a nap hév sugárai ellen (1855 Jósika Miklós C2378, 55) | Az ereszből (nyitott szín) – kora reggel óta – kopácsolás és fűrészelés zaja hallatszik (1942 Csete Balázs C6949, 201) | e̬re̬sz ’a ház előtt, a kerítés mellett levő fedeles hely’ (1960 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények C1504, 360).

1d. (rég v. nyj) ’vminek vízszintes vonalban kiugró, kiálló része, amely az alatta levő részt védi’ ❖ fekete bársony sipkája ereszét pedig egészen szemére huzta (1864 Kazár Emil C2508, 10) | az eresz nem hiányzik a fejfáról soha (1907 Malonyay Dezső CD07) | [A fejfán] az előlap fő szerkezeti egységei: a homlok/fej, melyet az eresz/szemöldök/bajusz választ el a törzstől/hastól (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’ereszcsatorna’ ❖ Tetőkről és ereszekből zuhogó patakokban csurog a hóviz (1875 Vasárnapi Újság C7389, 185) | [a betörők a háztetőről] egy kertbe vivő ereszen a földre érhettek (1908 Budapesti Hírlap dec. 19. C4696, 10) | a kövezeten gödröket mosott magának a lyukas ereszből lecsorgó esővíz (1985 Bodor Ádám 1020010, 189).

Ö: át~, bádog-, fél~, ház~, víz~.

ÖU: nád~.

ÖE: ~gerenda, ~magasság, ~párkány.

Sz: ereszes.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

eresz főnév 4B8
1.
(ház)tetőnek a fal vonalán túlnyúló(, alulról lezárt) része, amely az esővizet a faltól elvezeti
Eresz: párkány a’ ház’ fedelén
(1792 Baróti Szabó Dávid)
tavasszal, ha lágy idő fordul, A házak ereszén a jégcsap megcsordul
(1846 Arany János)
az ereszen bádogcsatorna volt
(1858 Szendrey Júlia ford.Andersen)
Az udvar felé eső oldalán az eresz jól előre nyúlik, széles nyitott vagy zárt tornáczot födve
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
az eresz alatt a fecske vert tanyát
(1909 Móricz Zsigmond)
Amikor esni kezdett, behúzódtam egy újságosbódé eresze alá
(2001 Bartis Attila)
1a.
ez és a házfal által határolt térrész v. az alatta levő talajrész
míg a ház, anyagilag is, jobb karban volt, addig falára fecske rakta fészkét, de most, a mióta roskatag állapotra jutott, már csak veréb csipeg ereszében
(1861 Arany János)
Ha szemőcsöd van, kend meg szalona bőrrel, ásd el azt az ereszbe (csepegőbe), mire az elrothad, elmúlik a szemőcsöd
(1891 Ethnographia)
fejünk felett majd surrog és csivog a fecskefészkektől sötét eresz
(1938 Radnóti Miklós)
Az ereszbe dugott húsvéti szentelt sonka csontja a villámcsapás és általában a házat fenyegető bajok ellen véd
(1981 NéprajziLex.)
1b. (rég v. nyj, Népr is)
〈a ház hosszanti oldalán v. annak egy részén:〉 ennek meghosszabbítása és rendsz. oszlopokkal való alátámasztása révén kialakított (nyitott) tornác v. előtér
eresz [=] pitvar v.vagy erkély
(1784 Baróti Szabó Dávid)
Á leján annya szót ės fogadott, s minden á’dott este bészitâták hamuval az eresz főgygyit, had lássák meg a [legény] nyomát, amikô még êjő
(1895 Ethnographia)
A kandallós házakban a sütőkemencék az udvaron vannak, újabban az ereszben, vagy a tűzhellyel összekapcsolva a házban
(1930 Bátky Zsigmond)
Kelet- és Dél-Erdélyben a középkori nyitott, széles ereszből a 19. századra a helyiség hátsó felének leválasztásával csak egy kisebb nyitott előtér maradt, ahonnan a bejáratok nyíltak
(1997 Magyar néprajz)
1c. (rég v. nyj)
eső, hőség stb. ellen védő, tetőzettel ellátott, oldalt nyitott (alkalmi) építmény
Múlatozol, Nimfa, a’ nyirkos ereſzbe’, ’S lantod’ ékességét nem-is veſzed eſzbe
(1784 e. Ányos Pál)
a’ Méhesben, a’ Méheknek ereſzt, vagy valami más fedelezetet kelletik kéſzíteni, és azok alá rakni a’ Méhet deſzkákra
(1788 Ravazdy András)
egy kis ereszt pillantunk meg, mellyet alkalmasint fegyveresek egyike hevenyészett, ágakból és galyakból, födve sürű lombokkal esső – ugy mint a nap hév sugárai ellen
(1855 Jósika Miklós)
Az ereszből (nyitott szín) – kora reggel óta – kopácsolás és fűrészelés zaja hallatszik
(1942 Csete Balázs)
e̬re̬sz ’a ház előtt, a kerítés mellett levő fedeles hely’
(1960 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények)
1d. (rég v. nyj)
vminek vízszintes vonalban kiugró, kiálló része, amely az alatta levő részt védi
fekete bársony sipkája ereszét pedig egészen szemére huzta
(1864 Kazár Emil)
az eresz nem hiányzik a fejfáról soha
(1907 Malonyay Dezső)
[A fejfán] az előlap fő szerkezeti egységei: a homlok/fej, melyet az eresz/szemöldök/bajusz választ el a törzstől/hastól
(1990 Magyar néprajz)
2.
Tetőkről és ereszekből zuhogó patakokban csurog a hóviz
(1875 Vasárnapi Újság)
[a betörők a háztetőről] egy kertbe vivő ereszen a földre érhettek
(1908 Budapesti Hírlap dec. 19.)
a kövezeten gödröket mosott magának a lyukas ereszből lecsorgó esővíz
(1985 Bodor Ádám)
ÖU: náderesz
ÖE: ereszgerenda, ereszmagasság, ereszpárkány
Sz: ereszes
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások