érintés fn 4B
1. ’az érint igével kifejezett cselekvés v. történés’ ❖ [a szél] el sepri a’ vizet óldalvást való érintéssel (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352009, 47).
1a. ’az a tett, cselekedet v. mozzanat, hogy vki, vmi megérint vkit, vmit, ill. véletlenül hozzáér vkihez, vmihez’ ❖ Kellemes érintést tesz az orom szele néha arczomon ’s a’ nyugoti völgysikokon hullámoztatja a’ feje hányt gabonát (1834 Garasos Tár 8625004, 75) | Kálmán érzé az arcára hulló fürtök villanyos érintését (1872 Jókai Mór CD18) | Elképzelte nászútjukat, mézesheteiket, az olasz eget, kirándolásaikat, paripák prüszkölését, édes szavakat, leeresztett ablakfüggönyök mögött bizalmas érintéseket (1922 Rab Gusztáv CD10) | Amikor [a golyó] a legszélső kettes értékű bábuhoz ér, már alig van jártányi ereje, éppen csak megérinti, de a bábu ettől a gyenge érintéstől is megbillen (1971 Csurka István 9096006, 229) | a gázpedálnak elég egy érintés, s erre azonnali, erőteljes gyorsulás a válasz (1998 Magyar Hírlap CD09).
1b. (birtokszóként) ’vmely anyag, tárgy stb. által keltett tapintási érzet’ ❖ Édes magad-kelletése Mint a bársony érintése (1896 Endrődi Sándor 8125040, 95) | a nedvessé vált bőr síkos érintése (1924 Havas András Károly CD10) | óvatosan megtapogatta a tányérra csorgott viaszt. Meleg, puha, kellemes érintése volt (1975 Népszabadság aug. 9. C7825, 6) | a műanyag-, az üveg-, a króm vagy a porcelánedények is mást-mást sugallnak, látványuk, érintésük, hangulatuk is egészen különböző (1998 Lakáskultúra CD39).
2. (vál) ’(érzelmi) hatás, benyomás’ ❖ Nagyon hibázna pedig, ki azt vélné: hogy a’ szántóvető [...] a’ szellemi érintések és viszonyok iránt tompább és érzéktelenebb (1841 Társalkodó C7978, 74) | Megvallom, hogy az illyen alkudozásoktól én iszonyodom. Az illy nemü érintések okozták, hogy lelkemnek el kelle zárulnia (1846 Egressy Gábor 8123011, 37) | a novellák pedig az író szívének igazi ügyei, az élet hatalmas érintései váltják ki azokat belőle (1924 Nagy Lajos CD10) | a boldogság apró, tüdőtágító érintései (2004 Népszabadság aug. 25. C7852, 11).
3. (/ritk) ’vmire v. vkire vonatk. említés, utalás, megjegyzés’ ❖ az elmés, és közben tsips vels éríntések (1813 Pázmándi Horvát Endre C3440, VI) | Vázolatom folytatását az ország más részeiben létezett várispánságokra nézve csak rövid és száraz érintésekre szorítván, e tekintetben a tüzetesebb tárgyalást másoknak engedem át (1872 Botka Tivadar CD57) | [Széchenyi] a modor és taktika szükségét oly élénken hangoztatta az Ausztriához való viszony érintésében (1910 Angyal Dávid C8538, 367) | Nagyon örülök neki, hogy a törvény mostani tárgyalásakor egyre több hangon szól az igazság hangja; nemcsak általunk, hanem szinte mindegyik oldalon legalább egy-egy érintés erejéig, egy-egy hangütés erejéig (2000 Országgyűlési Napló CD62).
4. (rég) ’az a tény, hogy vki v. vmi vmiben érintett, vkinek v. vminek az érintettsége’ ❖ a’ magyar elmemíveknek német Recensei többnyire magyar Írók [...]; de ezen írásnak czéllya a’ legtisztább hazafiúi és literatori szándék lévén, távul legyen, hogy reá a’ személyes érintés valamelly homályt vessen (1818 Kisfaludy Sándor C5497, 23) | alig gondolhatni a’ reform ösvényén egy vagy más lépést, melly ha nem a’ majdankori eredmény, hanem a’ közvetlen érintés szűk szempontjából tekintetik, egynek valódi, másnak vélt érdekébe ne ütköznék (1841 Pesti Hírlap CD61) | korántsem csudálkozánk, ha némelyek azok közül, kik vagy felületesen gondolkoznak, vagy nem eléggé honpolgár-érzelműek, hogy a törvények jótékonyságát a majdankori közös eredmény, nem pedig a magánügyi érintés szűk szempontjából tekintenék (1843 Kossuth Lajos CD32).
5. (rég) ’személyek, dolgok stb. közötti kapcsolat, érintkezés, ill. viszony, összefüggés’ ❖ Pesten laktomban meg-akartam őtet [ti. Döbrentei Gábort] mint földimet ’s az Erdélyi Muzeum tiszteltt kiadóját látogatni: de [...] az a’ mód, mellyel Szemerével tartott gyermekkor oltai barátságát befejezte, nem engedék, hogy vele közelebbi érintésbe jőni kivánjak (1825 Zádor György C4936, 426) | a’ kormány-hozta rendszabások semmi érintésben sincsenek a’ gyarmatokban ujolag történt zavarokkal (1832 Jelenkor C0223, 284) | Fiume szabad kikötő, melly Magyarországot a világgal érintésbe hozza (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a külső dolgokba csak annyira avatkozik Ausztria, mennyire azok a császárság érdekével pozitiv érintésben állanak (1836 Deák Ferenc CD51) | Legfeltünőbben mutatkozik ez ércnek élenyhezi rokonsága, ha vizzel jő érintésbe (1844 Nendtvich Károly 8330004, 127).
Ö: labda~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érint; ÉKsz.; SzT.