erkélyes mn 15B2

1. ’olyan 〈épület(rész)〉, amelyen (vhány) erkély van, ill. olyan 〈helyiség〉, amelyből (vhány) erkély nyílik’ ❖ látja Ön amaz erkélyes kis zöld házat? (1835 Társalkodó C7972, 383) | [a bécsi palotákon] csak ritkán szolgálnak pillérek, oszlopos és erkélyes kapuk a homlokzat további élénkítésére (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | négyemeletes, tornyos, üzletes, tizennyolc erkélyes, tizennyolc lakásos sarok bérház (1926 Pesti Hírlap júl. 8. C5674, 24) | emeletes, erkélyes, fedett teraszos, színes csempével kirakott téglaház (1978 Bodor Ádám 1020034, 110) | [A hotelben] a szobák nagyobb része erkélyes, ahol nyugágyakban, takarókba burkolózva még a téli hónapokban is lehet napozni (1995 Magyar Hírlap CD09) | 146 nm-es, 3 szoba–hall + cselédszobás, 2 erkélyes (9,3 nm-es), polgári öröklakás (2008 Népszabadság febr. 6. C7856, 25).

2. (kissé rég) ’a külső fal síkjából erkélyszerűen kiugró zárt épületrészhez tartozó 〈ablak〉’ ❖ sok helyen az erkelyes ablakok faragott függő kő lábakon állanak igen szép mesterségesen (1830 Tudományos Gyűjtemény C6493, 27) | sok művészeti részlet látható a házaikon [ti. Pozsonyban], kivált ott, hol a régi erkélyes ablakok […] még eredeti állapotukban megvannak (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | jött Effie egyszer és leült mellettem egy kis ládára, amely szobánk erkélyes ablaka előtt állott (1925 Budapesti Hírlap jún. 7. C4713, 22).

3. ’olyan 〈nagyobb terem〉, amelynek a nézőtér, tánctér stb. fölé benyúló, nyitott, korlátos emeleti része van’ ❖ a földszinti helyiségeket a pénzváltók, tőzsérek foglalták el, az erkélyes emelet pedig páholyokra volt osztva [a rómaiak fórumain] (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [a színpadi] szobának kilincses, szárnyas ajtói vannak […]. Némelyik terem erkélyes is (1901 Budapesti Hírlap máj. 11. C0056, 3) | Az erkélyes színházban a [színészek és a nézők közötti] távolság mindig nagyobb, s ez a távolság az akusztikában is jelentkezik (1966 Magyar Nemzet máj. 15. C4803, 3).

Vö. ÉKsz.; SzT.

erkélyes melléknév 15B2
1.
olyan 〈épület(rész), amelyen (vhány) erkély van, ill. olyan 〈helyiség〉, amelyből (vhány) erkély nyílik
látja Ön amaz erkélyes kis zöld házat?
(1835 Társalkodó)
[a bécsi palotákon] csak ritkán szolgálnak pillérek, oszlopos és erkélyes kapuk a homlokzat további élénkítésére
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
négyemeletes, tornyos, üzletes, tizennyolc erkélyes, tizennyolc lakásos sarok bérház
(1926 Pesti Hírlap júl. 8.)
emeletes, erkélyes, fedett teraszos, színes csempével kirakott téglaház
(1978 Bodor Ádám)
[A hotelben] a szobák nagyobb része erkélyes, ahol nyugágyakban, takarókba burkolózva még a téli hónapokban is lehet napozni
(1995 Magyar Hírlap)
146 nm-esnégyzetméteres, 3 szoba–hall + cselédszobás, 2 erkélyes (9,3 nm-esnégyzetméteres), polgári öröklakás
(2008 Népszabadság febr. 6.)
2. (kissé rég)
a külső fal síkjából erkélyszerűen kiugró zárt épületrészhez tartozó 〈ablak〉
sok helyen az erkelyes ablakok faragott függő kő lábakon állanak igen szép mesterségesen
(1830 Tudományos Gyűjtemény)
sok művészeti részlet látható a házaikon [ti. Pozsonyban], kivált ott, hol a régi erkélyes ablakok […] még eredeti állapotukban megvannak
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
jött Effie egyszer és leült mellettem egy kis ládára, amely szobánk erkélyes ablaka előtt állott
(1925 Budapesti Hírlap jún. 7.)
3.
olyan 〈nagyobb terem〉, amelynek a nézőtér, tánctér stb. fölé benyúló, nyitott, korlátos emeleti része van
a földszinti helyiségeket a pénzváltók, tőzsérek foglalták el, az erkélyes emelet pedig páholyokra volt osztva [a rómaiak fórumain]
(1859 Vasárnapi Újság)
[a színpadi] szobának kilincses, szárnyas ajtói vannak […]. Némelyik terem erkélyes is
(1901 Budapesti Hírlap máj. 11.)
Az erkélyes színházban a [színészek és a nézők közötti] távolság mindig nagyobb, s ez a távolság az akusztikában is jelentkezik
(1966 Magyar Nemzet máj. 15.)
Vö. ÉKsz.; SzT.

Beállítások