erkély fn 4B

1. ’rendsz. emeleti helyiségből nyíló, (a fal síkjából kiugró,) korláttal, mellvéddel körülvett nyitott épületrész’ ❖ erek [=] erkély, ereſz, tornátz, folyosó, ſzín, sétáló, nez hely (1784 Kisded szótár C0815, 20) | A vármegye háza is megtámadtatott, s az erkélyre jött főispán is kővel mellbe dobatott (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [a müezzin] a minaret erkélyéről az öt imádság óráját hirdeti (1884 Hunfalvy János 8191006, 313) | a villa földszinti erkélyén (1920 Budapesti Hírlap aug. 6. C4708, 2) | [az Eiffel-torony első emeletén] vendéglők és kávéházak vannak és köröskörül széles erkély (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 99) | [a szegedi szálloda épületét] a minden emeleten végighúzódó erkélyek teszik esztétikussá (1976 Népszabadság ápr. 27. C7826, 9) | Az utca keskeny, ezért a kiugró erkélyeket nem engedélyezték, helyettük az épület síkjába beleolvadó lodzsák kerültek az utcafrontra (2007 Népszabadság jan. 19. C7855, 17).

1a. (kül. a zárt v. csukott jelzővel) ’emeleti helyiségből nyíló v. azzal egy teret képező, ablakos falakkal zárt ilyen épületrész’ ❖ [a sárospataki vár egyik szárnyának] eggy Erkelye van (Erkel németűl) – gömbölyűen hagyott és a’ falból kiljebbre menő ablaka (1818 Kazinczy Ferenc C2569, 99) | [Tirolban észak felé haladva] itt-ott még látható oszlopos, derűlt erkélyt a zárt erkély váltja föl (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | iszonyú bérházak […] furcsa szögletekben kékellő csukott erkélyekkel homlokzatukon (1915 Babits Mihály CD10) | Az erkélyben régi falburkolat, festése részben új (1942 Storno Miksa CD52) | A belső térhez kapcsolt, ívelt vonalú, beépített erkély látványosan oldja a nappali szögletességét (1997 Lakáskultúra CD39).

2. ’〈színházban, nagyobb teremben, es. sportpályán:〉 nézőtér, tánctér stb. fölé benyúló, nyitott, korlátos emeleti, ill. lelátói rész’ ❖ A nézőhely közepén földszint vannak az A B C páholyok […]. Ezek voltak hajdan a legkeresettebb helyek; most a fölöttük levő erkély miatt kissé sötétek (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A korcsolya-pavillon emeleti erkélyéről, de a fölszintről is Sopron előkelő közönsége nézte végig a [tenisz]versenyt (1899 Soproni Szemle CD52) | [Az ügető lelátóján] az erkélyek falairól hullik a vakolat (1997 Magyar Hírlap CD09) | [A Studio 54 zenei klubban] show a színpadon, mindent elfedő sötét az erkélyen, kábszer a bárpultnál (1999 Magyar Hírlap CD09).

UB: -ajtó.

ÖU: kő~, kör~, oldal~, torony~.

ÖE: ~ablak, ~korlát, ~rács, ~szoba, ~terem.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

erkély főnév 4B
1.
rendsz. emeleti helyiségből nyíló, (a fal síkjából kiugró,) korláttal, mellvéddel körülvett nyitott épületrész
erek [=] erkély, ereſz, tornátz, folyosó, ſzín, sétáló, nez hely
(1784 Kisded szótár)
A vármegye háza is megtámadtatott, s az erkélyre jött főispán is kővel mellbe dobatott
(1836 Kossuth Lajos összes munkái)
[a müezzin] a minaret erkélyéről az öt imádság óráját hirdeti
(1884 Hunfalvy János)
a villa földszinti erkélyén
(1920 Budapesti Hírlap aug. 6.)
[az Eiffel-torony első emeletén] vendéglők és kávéházak vannak és köröskörül széles erkély
(1926 TolnaiÚjLex.)
[a szegedi szálloda épületét] a minden emeleten végighúzódó erkélyek teszik esztétikussá
(1976 Népszabadság ápr. 27.)
Az utca keskeny, ezért a kiugró erkélyeket nem engedélyezték, helyettük az épület síkjába beleolvadó lodzsák kerültek az utcafrontra
(2007 Népszabadság jan. 19.)
1a. (kül. a zárt v. csukott jelzővel)
emeleti helyiségből nyíló v. azzal egy teret képező, ablakos falakkal zárt ilyen épületrész
[a sárospataki vár egyik szárnyának] eggy Erkelye van (Erkel németűl) – gömbölyűen hagyott és a’ falból kiljebbre menő ablaka
(1818 Kazinczy Ferenc)
[Tirolban észak felé haladva] itt-ott még látható oszlopos, derűlt erkélyt a zárt erkély váltja föl
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
iszonyú bérházak […] furcsa szögletekben kékellő csukott erkélyekkel homlokzatukon
(1915 Babits Mihály)
Az erkélyben régi falburkolat, festése részben új
(1942 Storno Miksa)
A belső térhez kapcsolt, ívelt vonalú, beépített erkély látványosan oldja a nappali szögletességét
(1997 Lakáskultúra)
2.
〈színházban, nagyobb teremben, es. sportpályán:〉 nézőtér, tánctér stb. fölé benyúló, nyitott, korlátos emeleti, ill. lelátói rész
A nézőhely közepén földszint vannak az A B C páholyok […]. Ezek voltak hajdan a legkeresettebb helyek; most a fölöttük levő erkély miatt kissé sötétek
(1855 Vasárnapi Újság)
A korcsolya-pavillon emeleti erkélyéről, de a fölszintről is Sopron előkelő közönsége nézte végig a [tenisz]versenyt
(1899 Soproni Szemle)
[Az ügető lelátóján] az erkélyek falairól hullik a vakolat
(1997 Magyar Hírlap)
[A Studio 54 zenei klubban] show a színpadon, mindent elfedő sötét az erkélyen, kábszer a bárpultnál
(1999 Magyar Hírlap)
UB: -ajtó
ÖU: kőerkély, körerkély, oldalerkély, toronyerkély
ÖE: erkélyablak, erkélykorlát, erkélyrács, erkélyszoba, erkélyterem
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások